Számtalan hívatlan vendég jelenik meg a nyár folyamán otthonunkban, de vajon melyik hoz hasznot számunkra, és melyik az, amelyiktől jobb félni, mint megijedni? Melyik vendég az, amelyiket inkább marasztaljuk, és melyik az, amelyiknek inkább próbáljuk meg kedvét szegni, és még a kertünkből is minél messzebb tudni. Mert a váratlan vendégeknél a meglepetésen túl még mással is számolni kell. Hogy általában maguktól nem távoznak. 

1. Verőköltő bodobács

A verőköltő bodobács, vagy ahogyan sokan tévesen nevezik, a suszterbogár, az egyik olyan váratlan vendég lehet az otthonunkban, amelyiktől egyáltalán nem kell tartanunk, sőt. Ez a 9-11 mm hosszú, fekete szárnyfedelű, pirosan mintázott bogár imád napfürdőzni, és nem egy magányos alkat, hiszen mindig többedmagával szeret sütkérezni a napfényben.

A verőköltő bodobács nagyon gyakori európai poloskafaj, mely Közép- és Dél-Európában fordul elő a legnagyobb számban, és nevével ellentétben nem a bodobácsok, hanem a verőköltő poloskák családjának tagja. A verőköltő bodobács nem képes repülni. Tavaszi párosodását követően az avarba vagy a talajba rakja le tojásait, melyekből júniustól októberig fejlődő lárvák kelnek ki.


A telet a talajba ásva vészelik át. Gyakran láthatjuk őket párosodás közben, hiszen hosszú ideig maradnak összeragadva. Ennek az oka igen egyszerű. A hím bodobács így akadályozza meg a nőstényt, hogy az más hímekkel is párosodjon.

bodobács

A verőköltő bodobács egyáltalán nem káros, sőt! Fotó: Shutterstock

A verőköltő bodobács kifejezetten hasznos számunkra, hiszen igazi ingyenes takarítószemélyzet. Növényeink egyáltalán nincsenek veszélyben tőle, hiszen a bomló, szerves hulladékokat takarítja el, illetve apró rovarok, hernyók, giliszták nedveit szívogatja. A leginkább a házfalunkon érzi jól magát, így otthonunkban ritkán találkozhatunk vele. Ha mégis, engedjük ki a kertbe, és hagyjuk, hogy nyugodtan végezze a feladatát.

2. Szú

A szú már kevésbé kedves látogató. A kertben sem jelent jót a jelenléte, hiszen legszívesebben a gyümölcsfák törzsét és vastagabb ágait támadja meg. Ha tömegével jelennek meg, még a jellegzetes, "percegő" hangjukat is hallani fogjuk. De nem állnak meg a fáink törzsénél.

Az otthonunkba jutva már a teraszon megkezdik kártékony tevékenységüket a fa kertibútoraink pusztításával, és ha bejutnak a házba, ott szemrebbenés nélkül folytatják azt, fából készült tárgyainkon, bútorainkon. Gyanús lehet a házban is a furcsa hang, és az is, ha a bútoraink polcain fapor jelenik meg. Éppen ezért a szú nem játék, így amint észleltük jelenlétét, fel kell venni ellenük a harcot.

A fáink számára nem a felnőtt egyed jelent veszélyt, hanem a lárvája, hiszen megeszi a fát és járatokat alakít ki benne. Amit mi látunk, az csupán a jéghegy csúcsa. Az apró lyukak a fa, vagy a bútor felületén, csupán a járataik kijáratai. A legnagyobb bajt ott okozza a szú, ahol nem is látjuk, a fa és a bútorok belsejében.

A járatrendszer gyengíti a fát, bejut rajta keresztül a víz, és ez egyenes út a gombás fertőzésekhez. Ráadásul a szú akár több, mint 3 évig is elélhet a fában. A tojásait a fa repedéseibe vagy elődei járataiba rakja. Ha a bútorba költözött be, akkor egy alapos nagytakarítás és egy védőréteg felvitele a megoldás. A fa impregnálása kártevők elleni készítménnyel meg fogja védeni a bútorainkat a szú támadásával szemben.

szú a járatában

A szú nagyon komoly károkat tud okozni a kerti fáinkban, és a bútorainkban is. Fotó: Shutterstock

A kerti fáinkat legkönnyebben úgy tudjuk megszabadítani tőlük, ha a kérgüket letisztogatjuk, és a tiszta felültetet bekenjük szú elleni szerrel. Már léteznek olyan rovarölő szerek, melyeket a lárvák a fával együtt elfogyasztnak, majd elpusztulnak. Azonban nagyon óvatosnak kell lennünk, hiszen az a fa, amelyet a szú megtámadott, veszít tömörségéből, így lehetséges, hogy olyannyira károsodott, hogy veszélyes lehet, ezért ki kell vágni.

3. Muslica

A muslica szinte a semmiből kerül elő, amint előveszünk egy gyümölcsöt, vagy egy pohár bort. A legyek nagy családjába tartozik, és kedvence az erjedő gyümölcs, a cefre és az ecetesedő bor. Légkezelőszerek kiszórásával lehet gyéríteni őket.

A muslicák ideális körülmények között is csupán 30 napig élnek. Igazán élvezik az életet, hiszen ennek a 30 napnak a legnagyobb részét párzással és szaporodással töltik. Egy nőstény a teljes életciklusa alatt akár hatszor is párosodhat más-más hímekkel, és közel 80 petét rak alkalmanként.

A muslica imádja a rothadó gyümölcsöket és a nedvedző fák repedéseit. Petéi 28 Celsius-fok mellett hét nap alatt kelnek ki. Nem csak az otthonunkban, de a kertekben is bőven találnak maguknak ennivalót és szaporodóhelyet. Minden, vihar által kidőlt, vagy kivágott fa kiváló lakhely számukra. Az egészséges növényeket békén hagyják, inkább a sérülteket kedvelik. Viszont, hogy valami jót is mondjunk róluk, mostani ismereteink szerint a muslicák nem hordoznak semmilyen, az emberre veszélyes betegséget. Csípni sem tudnak, így inkább zavaróak, mint ártalmasak.

muslica almán

A muslicák egy pillanat alatt megjelennek, ha gyümölcsöt éreznek. Fotó: Shutterstock

Azonban vannak a gyümölcseinkre igazán veszélyes muslicák is. A pettyesszárnyú muslica egy Japánból származó, 3 mm nagyságú apró rovar, amely óriási károkat képes okozni a bogyógyümölcs ültetvényekben. A málnatermésnek is igen nagy százalékát képes elpusztítani. A kártevő lárvái az érésben lévő gyümölcsöket támadják, így vegyszeres permetezés csak a gyümölcsök megjelenése előtt alkalmazható.

Fontos, hogy ha otthonainkat nem akarjuk a muslicák kedvenc helyévé tenni, soha ne hagyjunk elől gyümölcsöt, és rendszeresen töröljük le a konyhapultot és mossuk fel a padlót. A szemetest is zárjuk le, ha pedig biztosra akarunk menni, helyezzünk ki légypapírt.