A rebarbara nem mondható mindennaposnak a kiskertekben, pedig igazán ízletes és ráadásul még egészséges is. Ismerkedj meg vele, és adj neki egy esélyt a kertedben, hiszen nem véletlenül szolgálják fel olyan gyakran még a brit királyi család részére is.
A rebarbara igazán különleges növény, amelyik még a hajadnak is jót fog tenni, és kedveli a gyertyafényt. Ha pedig megkedvelted, már idén októberben gondoskodhatsz róla, hogy a te kertedben is legyen! Ismerd hát meg a rebarbara sötét kis titkait, és fogyaszd minél gyakrabban!
Így ültesd el a rebarbarát
A rebarbara ültetése egyáltalán nem bonyolult, hiszen szét kell osztani a töveket, és azokat kell elültetni. Mivel a rebarbara leveleiben mérgező oxálsav található, nagyon fontos, hogy csakis kesztyűs kézzel nyúlj a növényhez, és soha ne a leveleit fogyaszd el, hanem csakis a nyeleket!
A rebarbara levelét nem szabad megenni, csakis a nyelét. Fotó: Shutterstock
1. Mivel a rebarbara terjedelmes méretű bokorrá fog fejlődni, nagyon jól meg kell választani a helyét a kertben, hogy később is jól el tudjon férni, és mindeközben minket se szorítson ki onnan. Azonban nem csak finom, szép is, így egyáltalán nem fogod megbánni, hogy egy viszonylag nagyobb területet engedtél át neki. Amikor pedig nagy méretről beszélünk, hidd el, valóban nem estünk túlzásba, hiszen akár másfél méter magasra is megnőhet és elérheti a közel két méteres szélességet is!
2. Ügyelj rá, hogy mivel az idősebb töveken a levelek között kiemelkedik a virágszár, amelyen tavasszal sok apró fehér virág lesz, ha nem akarod, hogy magot érleljen, törd le ezeket a szárakat. Ha nem teszed, azzal sok tápanyagot vonsz el a növénytől.
3. Az ültetéskor érdemes komposztot keverni a földjébe. A rebarbara töveit ültesd 3-5 cm mélyre, és legalább 1 méter távolságra egymástól.
_fill_540x300_0.jpg)
4. A rebarbara szereti a napos helyet és a mély rétegű, tápanyagokban bőséges, vízzel folyamatosan ellátott talajt, így eszedbe se jusson, hogy meszes vagy lúgos talajba ülteted, mert ebben egészen biztosan nem tud szépen fejlődni.
5. A rebarbarának legalább napi 6-8 órán át tartó napsütésre van szüksége és folyamatos vízellátásra ahhoz, hogy jól tudjon fejlődni, így érdemes a talajt körülötte letakarni mulccsal, vagy szalmával, hogy a nedvesség megmaradjon és elérje a gyökereit.
6. Azért jó hírünk is van a rebarbarával kapcsolatban, mivel nem szokta megtámadni kártevő, így nem kell növényvédelemmel bajlódnod, azonban gyomlálni folyamatosan szükséges.
7. Mivel a rebarbara évelő növény, igényli, hogy fagyos legyen körülötte a levegő, hiszen 4 Celsius-fok alatti hőmérsékletre van szüksége ahhoz, hogy át tudjon telelni.
8. Az első évben nincs szükség trágyázására, de később jót tesz neki a nitrogénben gazdag trágya, kora tavasszal. Mivel kedveli az eper, a spárga és a torma társaságát, nyugodtan kerülhetnek ezek a növények a szomszédjába.
9. Az első évben ne szüreteld a rebarbarát, hogy gyökerei meg tudjanak erősödni. Ezután, amikor a szárak már legalább 30 cm magasak, vágd le a tövüknél őket. Mindig hagyj a növényen legalább két szárat, hogy azok tovább tudjanak növekedni.
10. Egy szedéskor három-négy levélnyélnél többet ne szedj le, mert akkor nagyon meggyengül a növény töve. Mindig az alsó leveleket szedd. A 20 cm körüli levélnyél a legízletesebb.
11. Ha el szeretnéd tenni későbbre, vágd a szárakat 3 cm körüli darabokra, és fagyaszd le légmentes tárolódobozban.
Mit jelent a rebarbara erőltetése?
A rebarbara „erőltetése" azt eredményezi, hogy jóval édesebbek és zsengébbek lesznek a szárak, tehát érdemes vele foglalkozni. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy korlátozzuk a rebarbara fényhez jutását, így magát a fotoszintézis folyamatát. Azonban fiatal növénnyel ezt nem tudjuk megtenni, ehhez a növénynek legalább 3 évesnek kell lennie, vagyis teljesen kifejlett állapotában érdemes csak ezt a technikát alkalmazni.
Ekkor a rebarbarát egy vödörrel vagy cseréppel úgy kell letakarni, hogy semmilyen fény ne jusson be hozzá. Nyolc hétig kell sötétségben tartani, majd szüretelhetővé válik a növény. Azonban minden évben nem szabad élni ezzel a technikával, legfeljebb 2-3 évente, mert ez borzasztóan megviseli a növényt.
A rebarbara és a gyertyafény
Nem véletlen, hogy a rebarbara a brit királyi család nagy kedvence, és II. Erzsébet királynő is szívesen fogyasztotta. Anglia északi részén egy 1870-ben kialakult különleges rebarbaratermesztési módszert alkalmaznak. A télen hajtatott rebarbarát a "Rebarbara háromszög"-ének nevezett területen termesztik, ahol kézzel, gyertyafény mellett szedik le a zöldséget. A rebarbarát 2 évig a földön hagyják.
A rebarbarát érdemes a kertben termeszteni. Fotó: Shutterstock
Azért nem szedik le, hogy a gyökerek minden cukrot megőrizzenek. Ezután koromfekete istállókba költöztetik a terményt, hogy annak minden energiája a szárba helyeződjön és még édesebb legyen az íze. Annyira odafigyelnek rá, hogy még véletlenül se tudjanak a rebarbarák fotoszintetizálni, hogy még a szüretelést is gyertyafénynél végzik.
Nem véletlen, hogy a Buckingham palota is a megrendelők között van, így a királynő tányérjára is jutott innen rebarbara - tudjuk meg a www.goodnewsnetwork.og beszámolójából. A különleges rebarbarát oltalom alatt álló eredetmegjelölés védi, mint ahogyan a szegedi téliszalámit vagy a pármai sonkát.
Ezért szeretjük a rebarbarát
1. A rebarbarát már az ókorban is nagyon szerették a görögök és a rómaiak, azonban ekkor még leginkább gyógyászati célokra használták, az emésztés szabályozására és hashajtásra, továbbá az epe megbetegedéseire
2. Manapság már az élvezeti értéke miatt fogyasztjuk, így finom kompótot, levest, lekvárt és süteményeket készíthetünk belőle, de a rebarbarával ízesített csokoládé is nagyon finom.
3. A rebarbara őshazája Szibériától Palesztináig húzódik, de a legkedveltebb Amerikában és Angliában.
4. Magas a foszfor, a magnézium és a vas, valamint a K-, C- és E- vitamin tartalma, de nagyon jelentős rostforrás és antioxidáns.
5. De nem csak belsőleg hatásos, hanem külsőleg is érdemes alkalmazni. A rebarbarából készített hajöblítő világosítja a szőke hajat. A kívánt szőkítő hatás elérése érdekében egy maréknyi felaprított rebarbarát főzz meg 2,5 deciliter vízben negyed órán keresztül, majd hűtsd le, szűrd le és hajmosás után öblítsd le vele a hajad.Csodás finomságok rebarbarából
1. A hideg rebarbara leveshez szükséges 30-35 dkg rebarbara, egy csipetnyi só, 5 evőkanál cukor, ami lehet barna cukor, vagy méz is, 1 csapott mokkáskanál őrölt szegfűszeg, 1 mokkáskanál őrölt fahéj, 2 dl tejföl vagy főzőtejszín és 1 csapott evőkanál finomliszt.
Tisztítsd meg a rebarbaraszárakat, ezután vágd fel kétcentis darabokra. Tedd egy lábasba, adj hozzá 7 deciliter vizet, egy csipet sót és a cukrot, majd forrald fel. Fedd le és főzd puhára. Adj hozzá egy kis szegfűszeget és fahéjat. Keverd simára a tejfelben a lisztet és adj hozzá egy kis hideg vizet. Merj hozzá egy keveset a forró levesből, keverd csomómentesre, majd öntsd vissza kevergetés mellett a levesbe, ettől válik igazán sűrűvé. 3 percig főzd, majd hűtsd le. Ha igazi krémlevest szeretnél, mixerrel pürésítsd. Tejszínhabbal a tetején tálald.
2. Készíts rebarbarakompótot. Szükséges hozzá 30 dkg rebarbara, 1 rúd fahéj, 1 vanília rúd, 1 karika citrom, 3 dl víz és 9 dkg cukor.
Tisztítsd meg és szeleteld fel a rebarbarát. Tedd fel a vizet és a cukrot melegedni, majd add hozzá a fahéjat és a vaníliarúdból kikapart vaníliát és magát az üres rudat is, továbbá a citromkarikát. Forrald össze, majd tedd bele a 1,5- 2 centisre vágott rebarbaraszeleteket. Vedd lejjebb a hőmérsékletet, és lefedve főzd körülbelül 10 percig. Ne keverd meg közben, mert össze fog törni. Ezután hagyd kihűlni, és fogyasszátok el. Jó étvágyat kívánunk!
