A cseresznye az egész világon nagyon kedvelt gyümölcs, hiszen igazán finom, és egészséges. Ráadásul egy pillanat alatt képes visszarepíteni minket a gyermekkorunkba, amikor a fülünkre akasztott cseresznyékkel ültünk egész nap a fán, szüretelés közben átbeszélve a világraszóló terveinket. Amikor pedig felelőtlenül elfogyasztottuk az utolsó páros cseresznyét, a nagymamánk nem riadt vissza attól, hogy tűt és cérnát ragadjon, és gyorsan készítsen nekünk egy újabb csodás fülbevalót.

Annál pedig kevés csodálatosabb látvány van, mint amikor a cseresznyefa virágba borul. Az egész kertet bearanyozza ez a csodálatos látvány, nem csoda, hogy Japánban is külön kultusza van a cseresznyefa virágzásának. Éppen ezért, ha van kertünk, érdemes benne helyet adni minél több gyümölcsfának, és közöttük legalább egy cseresznyefának is.

De ahhoz, hogy a gyerekek sok cseresznyét akaszthassanak a fülükre, gondoskodnunk kell róla, hogy a cseresznyefa igazán jól érezze magát nálunk. Ha pedig azt szeretnénk, hogy a cseresznyefánk sok, és nagyon finom gyümölccsel lássa el a családot, bizony tudnunk kell, mire van szüksége, és néha elő kell kapni még a metszőollót is. Sőt, gondoskodni kell a cseresznyefa védelméről is, hogy minél egészségesebb és bőségesebb lehessen a termés. Mert ha nem gondoskodunk a gyümölcsfáinkról, akkor szüretelnünk sem kell. És ez az a kerti munka, amiről még a leglustább kertész sem mond le szívesen.

A kerti gyümölcsszedésnek pedig olyan remek hangulata van, hogy arról nem szabad lemondani. Ráadásul pontosan tudni fogjuk, mivel volt, vagy éppen nem volt kezelve a fa, így biztonságosan tudjuk fogyasztani a gyümölcsöket is. A cseresznyét pedig akkor tudjuk leszedni, amikor a tökéletes érettségi fokában van, így egészen biztosan nagyon finom és egészséges lesz. Ha pedig bőséges a termés, egészen biztosan sok cseresznyés finomság készülhet, így akár még télire is elraktározhatunk a cseresznye csodálatos ízéből. A gyerekekkel pedig nem kell harcolni, hogy egyenek gyümölcsöt. Sőt, inkább arra kell figyelni, hogy ne falják fel egyszerre az összes cseresznyét.

Így gondozd a cseresznyefád

A cseresznyefa szereti a fényt és a meleget. Hazánkban leginkább az enyhe lejtésű, melegebb fekvésű domboldalak kedvezőek számára. Bár a téli lehűlést jól bírja, a tavaszi fagyok nagy kárt tehetnek a virágaiban. Átlagos vízigényű fa, de ha rendszeresen öntözzük, egészen biztosan bőséges terméssel hálálja meg azt. Kedveli a jó vízgazdálkodású, középkötött, mélyrétegű, levegős, tápanyagban gazdag talajt, de a pangó vízre nagyon érzékeny.

cseresznye

A cseresznyefa nem támaszt túl sok igényt. Fotó: Pixabay

A cseresznye közepes termetű fa. Egy cseresznyefa átlagosan 80-100 kg termést hoz, így egy család számára elég egy fát ültetni. Mivel terebélyes koronát fog nevelni, olyan helyet szánjunk neki, ahol nem jelent ez problémát, így ültessük jó távol a kerítéstől és a vezetékektől. Cseresznyefát vásárolhatunk konténeres és szabadgyökerű kiszerelésben. A konténeres cseresznyefát a fagyok kivételével bármikor elültethetjük, a szabadgyökerű cseresznyét azonban csak ősszel és kora tavasszal.


Amikor megvásároltuk a fát, azonnal ültessük el. Az ültetés előtt a szabadgyökerű cseresznye gyökereinek végéből csípjünk le 1-2 cm-t, hogy segítsük a növekedését. Az ültetőgödör legyen nagyjából kétszerese a gyökér méretének, de minimum 50x50 cm méretű legyen. A gödör aljába tegyünk egy réteg szerves trágyát, majd ezt takarjuk be földdel, hogy a fa gyökerei ne érintkezzenek vele. Úgy állítsuk be a gödörbe a csemetét, hogy teljesen egyenesen álljon, és hogy a a szemzési, oltási pont, mindig kerüljön a földfelszín fölé. Ezután töltsük vissza a földet, tömörítsük, majd alaposan öntözzük meg.

Számtalan cseresznyefajtát termeszthetünk a kertünkben. Nagyon korai a Münchebergi, korai a  Pomázi hosszúszárú, középkorai a Jaboulay és a Bigarreau Burlat, középérésű a János cseresznye és sokak kedvence, a Germersdorfi, de akad későn érő is, mint amilyen a Hedelfingeni.

A cseresznyefa permetezése

A cseresznyefákat monília, levéllikasztógombák és a cseresznyelégy ellen kell permetezni. A tél végi lemosó permetezés nem maradhat el, és így nyáron csak akkor kell permetezni, ha valami megtámadta a cseresznyefát. Ha azt látjuk, hogy néhány hajtás végén a levelek összekunkorodtak, akkor a fát levéltetvek támadták meg. Ekkor felesleges az egész fát lepermetezni, inkább vágjuk le és semmisítsük meg a fertőzött hajtásvégeket.

Ezért fontos a cseresznyefa metszése

A metszés minden fa gondozásának fontos része. A legfontosabb szempont a cseresznyefa metszésénél, hogy a korona jól átlátható legyen, így kellő mértékben tudja átjárni a levegő és a fény. Ezzel fogjuk ugyanis elérni, hogy több virágot hozzon, így természetesen több lesz a termés is.

Ráadásul egy gondozott, átlátható korona jóval ellenállóbb a különféle betegségekkel és kártevőkkel szemben. A metszés során ezen kívül még egy szép formát is ki tudunk alakítani, így ránézni is öröm lesz a cseresznyefánkra. Azonban, mielőtt a hévtől fűtve előkapnánk a metszőollót, és nekiugranánk a fának, érdemes utánajárni, mikor és hogyan kell szabályosan megmetszeni, mert egy rossz metszéssel többet ártunk, mint használunk. Ráadásul utólag már semmi esélyünk nem lesz rá, hogy helyreállítsuk a levágott ágakat, így érdemes előre gondolkodni és felvérezni magunkat a metszés tudományával.

Ekkor esedékes a cseresznyefa metszése

A legtöbb gyümölcsfa esetében a metszést akkor kell elvégeznünk, amikor a fa még nyugalmi állapotban van. Azonban a cseresznyefa kivételt képez ez alól a szabály alól. Mivel sajnos hajlamos a gombás és bakteriális megbetegedésekre, így a ritkító metszést a nyár végén szokták megejteni, bár ez csökkenti a fa gyümölcshozásra és növekedésre fordítható energiáját. A ritkító metszés azt jelenti, hogy tőből távolítjuk el az ágak, vesszők egy részét, hogy a korona nyitottabbá válhasson.

A fa nyugalmi időszaka alatt elvégzett metszés sokkal nagyobb mértékű beavatkozást jelent, mely során erős visszametszéssel az ágak egy részét teljes egészében, vagy részben eltávolítjuk. Ezt a tél végén, vagy kora tavasszal célszerű elvégezni, a rügyfakadás előtt.  Akkor kezdjünk neki, amikor már láthatóvá váltak a rügyek a fán, de még nem pattantak ki, és nincs már fagyveszély sem.

cseresznyevirág

Kevés szebb látvány van, mint egy virágzó cseresznyefa. Fotó: Pixabay

Így metszd meg a cseresznyefát

A cseresznyefa metszéséhez négy dologra van szükség: elszántságra, metszőollóra, egy hosszú nyelű ágvágó ollóra és egy ágvágó fűrészre. Mindig fertőtlenítsük le a használt eszközöket, hogy nehogy átvigyünk egyik növényről a másikra valamilyen betegséget. Ehhez töröljük le alkohollal a pengéket. Az élő ágak metszését végezzük metszőollóval. A fiatal fák esetében az orsó koronaforma javasolt, hogy a korona szellős legyen és minél több fény jusson a belsejébe.

Először távolítsuk el a földből előtört fattyúhajtásokat. Ezt követően tüntessük el a rossz irányba nőtt hajtásokat, és azokat is, amelyek száradtnak, gyengének, vagy betegnek tűnnek. Ha még fiatal a cseresznyefa, akkor az első két évben vágjuk vissza a középső sudárt, hogy oldalra is fejlődjenek ágak. Ezáltal a fa nem lesz olyan nagyon magas sem, így jóval könnyebb lesz majd szüretelni.

Az idősebb cseresznyefa metszésekor a cél a kifelé álló hajtások fejlődésének elősegítése. Ehhez vissza kell metszeni a függőlegesen nőtt ágakat, tehát a fa inkább vízszintesen terjeszkedjen, és ne felfelé. Ehhez lesz szükség az ágvágó ollóra és a fűrészre. Nagyon fontos, hogy metszés után szedjük össze a lehullott maradványokat, és végezzünk sebkezelést a fán.

Ezért egészséges sok cseresznyét enni

A cseresznyének nagyon sok jótékony hatása van az egészségünkre. Tisztítja a vért, enyhítheti az ízületi fájdalmakat és segíti a szervezet méregtelenítését. Emiatt a bőrünket is szebbé varázsolja, hiszen segít csökkenteni a pattanásokat is. A cseresznye nagy mennyiségben tartalmaz káliumot, kalciumot, foszfort, cinket, magnéziumot és vasat is, így nagyban hozzájárul az immunrendszer védelméhez. A fogyókúrázók is bátran cseresznyézhetnek.

A benne lévő flavonoidok hatékonyan semlegesítik a szabad gyököket, és késleltetik az öregedés folyamatait, ezen kívül pedig még gyulladáscsökkentő hatásuk is van. A szemünkre is jó hatással van, hiszen A- vitamin és béta-karotin tartalma segít a látásunk védelmében, és felveszi a harcot a makuladegenerációval és a szemszárazsággal szemben. A cseresznyében lévő flavonoidok és a karotinoidok segítenek az agy hatékonyságának javításában is, hiszen erősítik a memóriát. Az idegeinkre is jó hatással van, és számíthatunk rá az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a depresszió esetében is.

Alacsony a zsír- és a fehérjetartalma, de sok természetes cukrot és növényi rostot tartalmaz, így gyorsan új energiákat nyerhetünk belőle. Védi a szívet, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, így csökkentve a szívrohamok kockázatát. Emellett megakadályozza a szájüregi fertőzéseket és semlegesíti a rossz leheletet. Minél sötétebb, annál egészségesebb, hiszen annál több benne az antioxidáns. A cseresznyét fogyaszthatjuk frissen, de készíthetünk belőle süteményt, bort, lekvárt, vagy pálinkát is.

Ezt aztán nem is gondoltuk volna a cseresznyéről!

1. A cseresznyét már az ősember is ismerte és szerette. És hogy ezt honnan tudjuk? Ezt a tényfeltárást nem előzte meg hosszas kutatás. A régészeknek csupán csak körbe kellett néznie a barlangokban, és felfedezni a szanaszét köpködött cseresznyemagokat.

2. De nem csak az ősember szerette jó messzire köpködni a cseresznyemagot. Ez az érdekes szokás nem csak hogy fennmaradt, de még világbajnokságot is rendeznek belőle! A jelenlegi világrekord 21,71 méter. A lelkesedés hatására már gyerekek és nők is részt vehetnek a furcsa viadalban. A női csúcstartó a svájci Conchita Kohler.

sok cseresznye

A cseresznyét teljesen éretten szedjük le. Fotó: Pixabay

3. Nem csupán a gyümölcsnek, a cseresznye virágjának is nagy kultusza van a világban. Japánban nem csupán a szépsége miatt kedvelik. Nem véletlen, hogy a cseresznyevirág, azaz japánul szakura, Japán nemzeti jelképévé vált. Az, hogy a rügyből kipattanó virág szinte egy szempillantás alatt lehullik, az élet mulandóságát szimbolizálja számukra. Megjelenésük azonban bizakodással tölti el a japán szíveket, mert az álmok és remények beteljesedését jelenti számukra.

4. Ha szüreteljük, várjuk meg vele, amíg a cseresznye megérik. Ha vásároljuk, csak éretten vegyük meg, mert leszedés után már nincs utóérése.

5. Ha nincs páros cseresznye, amit a gyerekek a fülükre tudnak akasztani, könnyedén össze tudsz ölteni két szárat, és máris csodás és finom fülbevalót készítettél.

6. A kerti cseresznyét a lakomáiról híressé vált Lucullusnak köszönhetjük, aki sikeres hadvezér volt, és Itáliába hozatott egy akkor nagyon kedvelt cseresznyefajtát.

7. Hazánkban a szőlőtermő tájak jellegzetes kísérőnövénye lett a cseresznyefa, mivel ha a szőlőt elvitte a májusi fagy, a cseresznye biztosíthatta a kieső bevételeiket.