Habár a kelbimbó általában gyerekkorunkban nem a kedvencünk, idővel ez változhat. Különösen, ha olyan ételekben ízlelhetjük meg, amelyek igazán visszaadják csodás aromáját.
A kelbimbó kiváló köretként, de levesben, párolva, csőben sütve, sőt még püréként is fantasztikus! A kelbimbó óriási fehérjeforrás, így ha valaki nem fogyaszt húst, akkor annak kitűnő növényi alternatívája. Jó barátai a köménymag és a szerecsendió, de az igazi párja a majoránna. Úgyhogy, adjunk neki helyet a kertben és a tányéron is!
Mert a kel kell a kertbe!
Szeptemberben kell kiültetni a júliusi magvetésből származó bimbóskel és leveles kel palántáit, így a zöldségekben szűkölködő időszakban is tudunk bevinni friss finomságokat a kertből az asztalra.
A kertből az asztalra. A kelbimbó akkor is csodás vitaminforrás, amikor más zöldségre még sokat kell várni. Fotó: Shutterstock
A kelbimbó nem igényes növény, azonban leginkább a középkötött, kissé meszes talajokat kedveli. Sok káliumot és kevesebb nitrogént igényel, azonban sok fényre és vízre van szüksége ahhoz, hogy tökéletes kelbimbókat tudjon nevelni. Magjait 1-1,5 centiméter mélyen kell vetni, a palántákat pedig 45 centiméter távolságra kell ültetni egymástól. A kelbimbó növénye terebélyes lesz, így a sorok között ki kell hagyni 80-90 centimétert. Ültetéskor használjunk műtrágyát, és közvetlenül átültetés előtt alaposan áztassuk át a gyökereit.
Mivel a kelbimbó és a leveles kel is vízigényes növények, oda kell rá figyelni, hogy rendszeresen öntözzük. Ezen kívül gondoskodjunk a folyamatos gyomlálásukról is, és óvjuk meg őket a levéltetvektől is. Cserében még a fagyok idején sem kell betakarítani, mivel mindkét zöldségféle fagyálló, így vitaminnal telve várják, hogy frissen kerülhessenek a kertből a konyhába.
Ismerd meg a kelbimbót
1. A bimbós kel vagy kelbimbó a vadkáposzta egy termesztett változata. A kelbimbót a XIX. században nemesítettek Belgiumban.
2. A kelbimbó főgyökere erőteljes, dús oldalgyökerei akár egy méter mélyre is képesek lehatolni, így jól tűri a szárazságot. De azért ne feledkezzünk meg az öntözéséről, ha az ősz nem túlságosan csapadékos.
3. Egy adag kelbimbó fedezi a napi C- és K-vitamin szükségletünket. Sőt, a kelbimbó a fogyókúrázók álma, mivel kevés kalóriát tartalmaz, viszont rengeteg hasznos tápanyagot nyerhetünk fogyasztásával. Ráadásul igazán finoman el tudjuk készíteni, akár levesben, akár párolva, de még palacsintatésztában kirántva is elképesztően finom tud lenni. Kísérletezzünk vele bátran, hiszen nagyon sokat tehetünk a fogyasztásával az egészségünkért, és az általunk készített ételeket is fel lehet dobni a kelbimbó csodás ízével.
4. De ez még messze nem minden! Napi A- és B6- vitamin szükségletünk, valamint a napi folsav-, kálium- és mangánigényünk 10%-át fedezi egy adag kelbimbó elfogyasztása.
5. A kelbimbót sokan a kellemetlen szaga miatt nem készítik el otthon szívesen. Pedig érdemes lenne ennek ellenére gyakran fogyasztani. Ugyanis, azok a kéntartalmú vegyületek, mint amilyen például a szulforafán, amelyeknek a kelbimbó büdös szagát köszönheti, összefüggésben vannak a rákellenes hatásukkal.
6. A kelbimbó jót tesz a csontjainknak is, hiszen nagyon gazdag K-vitaminban. A cukorbetegek számára fontos, hogy alfa-liponsavat tartalmaz, ami csökkenti a glükózszintet, és növeli az inzulinérzékenységet.
7. A-vitamin tartalma jót tesz a bőrnek. K-vitamin tartalma miatt azok, akik vérhígítót szednek, legyenek vele óvatosak, hiszen ennek a vitaminnak nagy szerepe van a véralvadásban.
Sütve, főzve, párolva, megannyi variáció, de az eredmény mindig ugyanaz. A kelbimbó elképesztően finom és egészséges. Fotó: Shutterstock
8. Mivel minél frissebb a kelbimbó, annál édesebb az íze, érdemes a kertből frissen szedve azonnal el is készíteni azt. Azonban nem szabad túl sokáig főzni, mivel úgy nem csak a benne található vitaminokból és a tápanyagokból veszít, de még kesernyés íze is lesz. A legjobb, ha sütőbe tesszük és ott sütjük meg.
9. A kelbimbót nem csak az emberek kedvelik. Óriási levél- és szártömege miatt kitűnő a takarmányozásban is.
10. Magas rosttartalma segíti az emésztést és karbantartja a vastagbelet, kéntartalma miatt segíti a méregtelenítést és serkenti a szervezet természetes védekező folyamatait. Magas folsav- és kalciumtartalma miatt javasolt a fogyasztása a kismamák számára is. Magas omega-3 zsírsav tartalma vérnyomáscsökkentő hatású. Emellett béta-karotin tartalma hozzájárul a természetes kollagén kialakulásához, ezáltal a bőrszövet erősebbé válik általa.
Éppen ezért, nem is étjük, miért nem kap sokkal gyakrabban teret ez az igazán finom zöldség az étkezéseinkben. Így, ha helyet adunk neki a kertben, egészen biztos, hogy gyakrabban kerül majd az asztalra, ezért termesztésével nagyon sokat tehetünk a saját, és családunk egészségéért is. Mert kell a kel!
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
