Termesszünk ősszel is zöldségféléket a konyhakertben

Szeptemberben, októberben sem kell azonban felhagynunk a zöldségfélék termesztésével, többféle télálló zöldségből válogathatunk.

Áttelelő salátaféléket érdemes ültetni – fotó: STIHL

Készítsük elő az ágyásokat!

Az őszi zöldségfélék vetése, palántázása előtt frissítsük fel az ágyásokat, tegyünk rendet a konyhakertben. Távolítsuk el a talajból a leérett növénymaradványokat és a gyomnövényeket, majd forgassunk a talajba érett, átrostál komposztot és pelletált szarvasmarha- vagy juhtrágyát. Egyengessük el a talajfelszínt, alaposan öntözzük be a területet, majd tömörítsük a talajt.

A fokhagymát gerezdekre szétválasztva dugassuk el a talajba – fotó: Shutterstock

Duggassunk fokhagymát, vöröshagymát!

Szeptember közepétől duggathatjuk el a fokhagymát és a vöröshagymát tápanyagban dús, tömör, ülepedett talajba, így már tél végén szedhetünk majd a zöldhagymából. A gerezdeket 10-15 cm-es távolságra dugjuk egymástól 4-6 cm mélyen. A dughagyma és a fokhagyma beszerzésekor a sérülésmentes, duzzadt hagymákat válasszuk. A fokhagyma esetében válasszuk szét a hagymafejet gerezdekre és így duggassuk el a talajba. A gerezdeket közvetlenül az ültetés előtt válasszuk szét, mert így a gerezdek nem tudnak megfonnyadni, megpenészedni.

Remekül tűrik a hideget a télálló salátafélék

Magas vitamin- és ásványianyagtartalmáról ismert az áttelelő fejes saláta, amely az egyik legkedveltebb alacsony hőigényű zöldségféle. A hidegtűrő saláta magjai 1-3 °C-os hőmérsékleten csírázni kezdenek, remekül tűrik a hideget, bár szabadföldön termesztve keményebb fagyok esetén érhetik fagykárok. Ilyenkor érdemes az ágyások tetejét egy üveg- vagy plexilappal, vagy akár egy fém- vagy fakeretre rögzített átlátszó fátyolfóliával takarni.

Rövid tenyészidejű, vitaminokban gazdag a rukkola, amelyet, ha szeptember elején elvetünk, akkor október végén, november elején már tudunk belőle szedni. A téli porcsin szintén igazi vitaminbomba a kertben az ősz és a tél folyamán. Könnyen termeszthető, jól tűri a hideg időjárást, sokszínűen felhasználható a konyhában.

A fodros kel jól tűri a hideget, egész télen szedhetjük – fotó: Shutterstock

A kert óriásai, a kelkáposzta és fodros kel

A vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, alacsony kalóriatartalmú káposztafélék vastag leveleiknek köszönhetően remekül tűrik a hideget. A káposztafélék tápanyag- és vízigénye igen magas, ezért a vetés előtt dolgozzunk a talajba granulált juh- vagy szarvasmarhatrágyát, érett komposztot, öntözzük a növényeket rendszeresen.

A kelkáposzta őszi, szabadföldi vetését augusztus végén, szeptember elején végezzük, hogy a palánták megerősödjenek az őszi fagyokig. A szeptemberben elvetett fodros kel vagy másik nevén leveles kel húsos leveleit egész télen szedhetjük. Lehetőleg mindig a külső leveleket vágjuk le, egy növényről egyszerre legfeljebb 4-5 levelet.

Egy erős aprító-komposztálógépnek rengeteg hasznát vesszük a kertben – fotó: STIHL

Mulcsozzuk az ágyásokat szerves növényi aprítékkal

Egy erős aprító-komposztálógépnek rengeteg hasznát vesszük a kertben, legyen szó akár a komposztálásról, akár a természetes, növényi mulcsról. A komposztálás folyamata annál gyorsabban és hatékonyabban megy végbe minél kisebbre aprítjuk a komposztálóra kerülő növényi hulladékot. A komposztáló-aprítógépek előnye, hogy a fásszárú növényi hulladék mellett a zöldhulladék, így például a levelek, leveles szárak, gyomnövények aprítására is alkalmas.

A talajtakarásra a természetes, növényi mulcs a leköltséghatékonyabb megoldás: a kertben keletkezett és az aprítógépben kisméretűre vágott növényi hulladék, valamint a lenyírt fűnyesedék és az összegyűjtött levelek is alkalmasak mulcsnak. Az ősz folyamán a természetes mulccsal több okból is érdemes az ágyásokat takarni, többek között azért, mert így megvédhetjük a növényeket a fagykároktól.

A szerves mulcs javítja a talaj biológiai és fizikai állapotát, mert a növényi mulcs a komposztálódik, korhadásnak indul, ezzel felélénkíti a talajéletet, tápanyagot biztosít a talajban élő számtalan mikroorganizmus számára. A mulccsal megakadályozhatjuk a talaj túlzott nedvességpárolgását, így kevesebbet kell öntöznünk.

A lenyírt fűnyesedék is alkalmas mulcsnak – fotó: STIHL

+ 1 tipp: Gyűjtsünk vetőmagokat jövő tavaszra!

Az olyan zöldségfélékből, amik szépen teremtek a kertben, ellenállónak bizonyultak a kártevőkkel szemben, és az ízük is fenséges volt, érdemes nagyobb mennyiségben magokat begyűjtenünk. A magokat néhány napig szárítsuk száraz helyen, majd tegyük őket légmentesen záródó, tiszta üvegekbe vagy dobozokba, és címkézzük fel őket. Könnyen eltehetjük a magját így a különböző paradicsom-, paprika-, bab- és tökféléknek.