Az interjúból kiderül, milyen szempontokat vesz figyelembe a vetésforgó összeállításakor, és milyen alternatív növényekben lát fantáziát.

Agroinform: Hogyan épül fel a gazdaság, milyen növényekkel foglalkoztok az Fajtakísérleti Állomáson?

Póczik Miklós: Szombathely térségében 110 hektáron folytatnunk szántóföldi növénytermesztést, ebből 20 hektáron folynak a kísérletek nagyszámú szántóföldi növénnyel. Üzemi méretben árutermelési céllal árpát, kukoricát, napraforgót, szóját, búzát és repcét termesztünk. A fő szempont a vetésforgó betartása, hogy megfelelő legyen az elővetemény a fajtakísérletekben résztvevő kultúrák számára. Ettől függetlenül természetesen van egy gazdaságossági szempont is, tehát mindig a megfelelő költség-bevétel arány elérésére törekedünk az üzemi parcellákon.

Póczik Miklós, Nébih Szombathelyi Fajtakísérleti állomásának vezetője – Fotó: Agroinform

Az időjárással, az adminisztrációval és a piaci nehézségekkel ti is ugyanúgy küzdötök, mint más gazdák. Az eGN kitöltésében viszont gondolom, kaptok közvetlen segítséget.

Igen, ez így van, mi könnyedén tudunk kérdezni a kollégáktól, én már be is nyújtottam a naplót. Nekem az okozott leginkább nehézséget, hogy amit jövő tavasszal fogok elvetni, már most azokhoz a kultúrákhoz kellene rendelnem az agrotechnikai tevékenységeket a naplóban, pedig nem tudom még, hogy melyik növény pontosan mekkora területen lesz. 2023 év végén megszántottuk a területet, felvittük az e-naplóba az agrotechnikai műveletekhez úgy, hogy megbontottuk találomra három részre a táblát, és majd a tényleges vetésadatok alapján korrigálni fogjuk tavasszal.

Hogyan áll össze a vetésforgó?

Mi az AÖP-ben a táblaméret korlátozást és a növénytermesztés diverzifikációja gyakorlatot választottuk, tehát hogy minimum öt növényt termesztünk. Ez egyébként a kísérletek és a piaci helyzet miatt is abszolút indokolt.

Korábban volt arra példa egy-egy területen, hogy búza-repce bikultúrában folyt a termelés, de a napraforgó-kísérleteknél felütötte a fejét a szklerotíniás megbetegedés. Repce után ugyanis túl sok szklerócium maradt a talajban, ami több év alatt sem tűnt el. Gombaölő szeres kezelést viszont nem végezhetünk a kísérletek során, hiszen többek között a betegségek ellenellenálló-képességét is vizsgáljuk, az eredményeket pedig torzítaná, ha permeteznénk. Kénytelenek voltunk olyan megoldást találni, ami vegyszerek nélkül támogat minket a kórokozók visszaszorításában.

Egyébként is egyre inkább előre tör az a trend, hogy kevesebb növényvédő szert kellene használnunk. Ebben hogyan támogatja a gazdákat egy jó vetésforgó?

Sok előnye van, az egyik az, hogy megfelelő vetésforgó esetén jó eséllyel kevesebb gombabetegség fordul elő, így kevesebb kezelés szükséges. Egyrészt azért, mert általánosan megfigyelhető, hogy ugyanaz a gombafaj több növénykultúrát is képes megbetegíteni, másrészt pedig bikultúra esetében olyan hamar visszakerülhet ugyanaz a növény a területre, hogy akkor még a gomba szaporítóképletei teljesen életképesek.

Nagy lépés volt az is a növénykultúrák összeállításában, amikor behoztuk a szóját a vetésforgóba. 2023-ban mindenből jó termésünk lett, de jó áron csak a szóján tudtunk túladni, ráadásul jóval kisebb az inputanyag-igénye, mint például a kukoricának vagy a repcének.

A szója esetében az előregondolkodás legalább olyan fontos, mint maga a gyomirtás – Fotó: Shutterstock

Van, aki azt mondja, egyáltalán nem kell nitrogén a szója alá. Te mit tapasztalsz a gyakorlatban?

Amikor belevágtunk a szójatermesztésbe, csak fél hektáros területen kísérleteztünk vele. Egy nagyobb tábla részeként vetettük napraforgó, kukorica és cirok mellett. Eleinte kipróbáltuk azt, hogy a többi növényhez hasonló mennyiségű nitrogént juttattunk ki a szója alá is, mígnem egyszer pontosan emiatt vált szinte betakaríthatatlanná. Az egyik csapadékos évben egész egyszerűen visszazöldült a szója a túl sok nitrogén miatt, nem ért be.

Azóta 13,5 kiló nitrogén-hatóanyagot szoktunk kijuttatni hektáronként, ami a búza és a kukorica esetében használt mennyiségnek körülbelül a tizede. Vannak, akik egyáltalán nem tesznek alá nitrogént, szerintem az induláshoz viszont nem árt egy kis támogatás.

Nem mehetünk el az utóvetemény-hatás mellett sem. Szója után általában kukoricát vetünk, és kevesebb nitrogénnel érjük el ugyanazt az eredményt, ha megfelelő volt a gümőképződés.


A szójától sokan a gyomirtás miatt tartanak, van, hogy kapok olyan elrettentő fotókat, amin totálisan parlagfűvel benőtt szójatábla látható. Te hogyan oldod meg?

Szójánál az előre gondolkodás legalább olyan fontos, mint a gyomirtás. Már az előveteménynél is kalkulálok azzal, hogy ha utána szója lesz, akkor lehetőleg ne szaporodjanak el az évelő gyomok, a mezei acatot például szinte lehetetlen kiirtani, de a parlagfűvel sem lehet mit csinálni, ha "elszabadult". Helyesebben jöhetne a kapálás, de az óriási munka.

Szója előtt most például őszi búza volt. Már a búzánál igyekeztem arra figyelni, hogy azok a gyomok, amelyek a szójában problémát okoznak, ne szaporodjanak fel, egyébként pedig a kalászos aratása után elegendő idő áll rendelkezésre arra is, hogy rendbe tegyem a tarlót.

Vetés után preemergens gyomirtást végzünk. Vannak évek mikor ez elég, de általában állománykezelést is el kell végezni, főleg az elhúzódó gyomkelések miatt.

A szántásról mit gondolsz? Mindenkinek van véleménye róla, gondolom, neked is.

A szántást nem a mi nemzedékünk találta fel, régóta benne van a gondolkodásban, az agrotechnológiában, és nem gondolom, hogy ki lehetne jelenteni, hogy csak káros lehet egy olyan technológiai elem, amit eddig alapvetően szinte mindenki alkalmazott.

Tény, ahogy abban a korban, amikor a szántást "feltalálták", nem volt nagy szortimentje a talajművelő gépeknek, mára ez teljesen megváltozott, van más választás is. Ezért nem is vagyok a "mindenáron szántsunk" véleményen, de azt gondolom, hogy van olyan körülmény, amikor nem lehet kihagyni. 4-5 évente szerintem szükség van rá, a gyomok visszaszorításában is fontos szerepe van ennek. A szántás kapcsán inkább a lezárás jelentőségét emelném ki.

Itt Szombathely környékén viszonylag kötött talajok vannak, ha én ezeket nem lazítom fel, és lehullik rengeteg csapadék, mint az idei télen is (100 mm), akkor olyan tömött lesz a talaj, hogy lehetetlenné válik tavasszal a vetés.

Vannak egyébként olyan növények, amelyekkel másodvetésként jól lehet talajt lazítani. Ne felejtsük el azt sem, hogy nem minden gazdaságban vannak meg azok a gépek, amelyekkel szántás nélkül is megfelelő talajt tudnak készíteni.

Visszatérve a vetésforgóra: a szója mellett mi az, amit szerinted érdemes lenne még bevenni a gazdáknak a termesztett növények közé?

A néhány főnövény mellett vannak más opciók is, és ezt a gazdálkodók is tudják, csak nehezen vágnak bele, mert több alternatív növény esetében távol van a technológia attól a rutintól, ami hosszú évekig elegendő volt a rentábilis termeléshez.

Vas megyében az Agrárkamara sok energiát fektet abba, hogy a szójatermesztés erősödjön, és látszik is a vetésterületen. De azért vannak más lehetőségek, ilyen például a mák. Kifejezetten rentábilisan termeszthető, persze a technológia nem annyira könnyen kivitelezhető, mint pl. a kukoricánál vagy a búzánál.

A cirok kifejezetten jó választás lenne azokon a területeken, ahol gyakori a vadkár, ugyanis a vadak sokkal kevésbé kedvelik, mint a kukoricát vagy a napraforgót. Ahol ezeket a növényeket szinte nem lehet termeszteni, ott a cirok még mindig tartogat lehetőségeket.

A cirokkal kapcsolatban az értékesítési nehézségektől tartanak talán a gazdálkodók, pedig el lehet adni, de tény, hogy előrelátással, előre megkötött szerződéssel, nem ad hoc módon.