Tudod, mitől igazán jó fej a káposzta?

A káposzta finom és nagyon egészséges. Fotó: 123rf.com

A káposzta története

A káposzta lehet fejes, kel vagy lila, mindegyik nagyon egészséges, és rengeteg finom étel alapja. Az egyiptomiak is szívesen fogyasztották, ráadásul elég korán rájöttek, hogy mennyire különleges, ha savanyítják. Ráadásul ők még a másnaposság kezelésére is savanyú káposztát ettek.

A görögök és a rómaiak már nem csak a macskajaj elűzésére találták alkalmasnak, hanem rájöttek, hogy milyen sok gyógyító hatással bír. Az igazi áttörést az jelentette számára, amikor Cook kapitány felfedezte, hogy kitűnően kezelhető vele a tengerészek körében, a C-vitamin hiány miatt kialakult skorbut.  Cook kapitány egyik hajóorvosa felfedezte azt is, hogy a skorbut ellen magukkal vitt, savanyú káposztás borogatással elkerülhető volt egy matróz lábának üszkösödése.

Amerikában úgy vélik, hogy ha újév idején valaki jó adag káposztát eszik, az gazdag lesz a következő évben, a zöld leveleknek köszönhetően. De nem csak ők tartják értékesnek. A káposzta hivatalosan is elismert lett, amikor 1984-ben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete felvette a világ 20 legfontosabb zöldségeinek sorába.

De miért is szeretjük annyira?

A káposzta egészséges és finom. Kell ennél több, egy zöldséggel kapcsolatban? Számtalan felhasználási formája mellett kedvező ára is hamar népszerűvé tette.

• Külső levelei E-vitaminban gazdagok, a nyers fejes káposzta ezen kívül C, A, B6, B12, D, E és K vitaminforrás.
• Ezen kívül tartalmaz vasat, kalciumot, mangánt, rezet, cinket és foszfort is.
• Jellegzetes illatát a benne lévő kénnek köszönhetjük. Már amennyire köszönjük ezt, hiszen talán ez az egyetlen, ami nem túl kívánatos a káposztában. Azonban azért egészen biztosan hálásak vagyunk a kénnek, hogy segíti szervezetünket a baktériumok legyőzésében.
• Sokaknak okoz puffadást a fogyasztása, de ezen azzal lehet segíteni, ha az első főzőlevét leöntjük és friss vízzel főzzük tovább.
• A vörös káposztában mindazon vitaminok megtalálhatóak, mint fehér színű társában, csak nagyobb mennyiségben.
• Hogy megőrizze szép, vörös színét, főzés közben egy kis citromlevet szoktak hozzáadni.
• Remek méregtelenítő és vértisztító hatása van.
• A görögöknél úgy tartják, hogy a kismamákat védi a gonosz szellemektől. Franciaországban a gyerekek úgy tudják, hogy nem a gólya hozza a kisbabákat, hanem az anyukájuk a káposztaföldeken talál rájuk, a káposztafejben.
• A zöld leveleiben található béta-karotin kitűnően véd a légúti daganatos megbetegedésektől, és még a látást is javítja.
• A benne lévő, csípős ízű mustárolaj természetes antibiotikum.
• A C-vitamin tartalmát savanyított formában sem veszíti el, így a savanyú káposzta télen is kitűnő vitaminforrás.

• Tökéletes a fogyókúrázók részére is, hiszen nagyon kevés kalóriát tartalmaz.
• A káposzta a cukorbetegek számára is megoldást kínál, hiszen csökkentheti a vércukorszintet.
• A benne lévő kén miatt alkalmas a koleszterinszint csökkentésre is.
• A káposztának nagyon kiterjedt a rokonsága. A kelkáposzta, a brokkoli, a kelbimbó, a karfiol, a karalábé, a retek, és még a torma is a rokona.
• Az egyik híres, belőle készült étel, a székelykáposzta. A legenda szerint Székely József főlevéltáros és Petőfi Sándor egyszer késő este tért be egyik törzshelyére, ahol már nem volt más étel, mint savanyú káposzta főzelék és pörkölt. A hivatalnok ezt a kettőt öntötte össze, amely oly finomnak bizonyult, hogy rögtön el is nevezték, de akkor még a székelygulyás nevet kapta. Később vált belőle székelykáposzta.
• Egy másik ikonikus étel a káposztás tészta, vagy káposztás cvekedli, mely óriási vitákat tud kiváltani amiatt, hogy megcukrozva, vagy megborsozva a jobb.

A savanyú káposzta tele van vitaminnal. Fotó: 123rf.com

A savanyítás csodája

A savanyú káposzta a fejes káposztából készül. Nagyon kedvelt, évente akár 7 kilót is fogyasztunk belőle. Ehetjük csak úgy, magában, de salátaként, és különféle ételek alapanyagaként is kitűnő választás.

A savanyítás során először is el kell távolítani a káposzta külső, zöld leveleit, és alaposan meg kell mosni a káposztát, majd négy részre hasítani, és gyaluval vagy késsel apróra metélni. Régen fadézsát használtak a savanyításhoz, manapság alkalmasak a célra az 5-10 literes fedeles műanyag vödrök, vagy hordók is. Ezekben körülbelül 3 és 7 kg közötti káposztát tudunk savanyítani. A legyalult káposztát 3-5 cm vastag rétegekben tegyük az edénybe, és a rétegeket alaposan sózzuk meg. Ízesítőként tehetünk hozzá babérlevelet, de akár borsot, vagy egyéb fűszereket is. Ha szeretjük a csípőset, néhány erőspaprikát is tehetünk rá. Ha szeretnénk töltött káposztát készíteni, akkor egész fejeket is tegyünk az edénybe. Minden réteget tömöríteni kell, hogy ne maradjon közöttük levegő. Ezután öntsünk rá egy kevés vizet. A tetejére tegyünk egy szelet kovásszal készült kenyeret, hogy felgyorsítsuk az erjedési folyamatot.

Az edény tetejét még egy nagy kővel is le szokták súlyozni, hogy az erjesztés során a káposztából kikerülő lé az edényben maradjon. Az edényt tartsuk szobahőmérsékleten. A teljes folyamat 3-4 hét alatt zajlik le. A természetes úton savanyított káposzta mindig sárgás, ellenben a vegyi úton savanyítottal, amelyik fehér színű.

A töltött káposzta, vagy a székelykáposzta igazi magyar nemzeti ételeink. Régiónként változnak a receptek és az alapanyagok, de a savanyú káposzta mindegyikben fontos szerepet kap. Bár igazi, nemzeti étel, a töltött káposztát a törököknek köszönhetjük. Eredete a görög, hússal töltött szőlőlevél, melyet a törökök terjesztettek el egész Európában.