A szélsőségesen enyhe – a múlt század eleje óta a legmelegebb – őszt követően az első téli hónap is lényegesen enyhébb volt az átlagosnál. A hőmérséklet havi középértékei az ország túlnyomó részén 2-3 °C körüli mértékben meghaladták a sokévi átlagot, csak kevés helyen, főleg az Alpokalján maradt 1 °C közelében az anomália, ahogy az alábbi térképen látható. A decemberrel együtt 2023-ban 9 hónap határozottan melegebb volt az átlagosnál, így ismét egy igen meleg évet hagyunk magunk mögött.
A decemberi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2023-ban – forrás: HungaroMet
A hónap első harmadában folytatódott a november utolsó hetét jellemző hideg idő, ezt követően azonban – egy dinamikus melegedés során – sokfelé közel 10 fokkal emelkedett a hőmérséklet. Bár később volt pár fokos lehűlés, az átlagosnál enyhébb maradt az idő.
A karácsony előtti hidegfrontok során ugyan rövid időre visszatért az igazi tél, a tartósan erős lehűlés azonban elmaradt, sőt az ünnep alatt a két héttel korábbinál is gyorsabb, erőteljesebb melegedés zajlott. Sokfelé szinte kora tavasziasra fordult az időjárás, a karácsony előtt leesett hó legtöbb helyen gyorsan elolvadt. Bár az utolsó napokban volt némi lehűlés, a hőmérséklet nem csökkent nagy területen az átlag alá, ahogy a mellékelt grafikonon látható.
A decemberi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2023-ban, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – forrás: MeteoPlaza
A hónap folyamán mért legmagasabb hőmérséklet 18,0 °C volt, ami két napon is előfordult. December 2-án a békéscsabai repülőtéren mértek először ennyit, ami napi hőmérsékleti rekordot is jelentett, mivel közel fél fokkal magasabb volt az eddig ezen a napon mért legmagasabb értéknél, az 1918. december 2-án, szintén Békéscsabán rögzített 17,4 °C-nál. Ekkor azonban sokfelé korántsem volt ennyire enyhe idő, egy gyorsan mozgó hidegfront miatt a nyugati határ mentén fagypont közelében maradt a hőmérséklet, míg a Tiszántúl déli részén meghaladta a 15 °C-ot, ahogy a mellékelt térkép mutatja. Az ország túlnyomó részén 25-én volt a legmelegebb idő, akkor a Baranya vármegyei Kémesen mértek 18,0 °C-ot, ami azonban közel 3 °C-kal alacsonyabb volt az ahhoz a naphoz tartozó rekordnál.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2023. december 2-án – forrás: MeteoPlaza
A legalacsonyabb havi hőmérsékletet a hónap első hetében regisztrálták, annak a hidegfrontnak az átvonulása után, amit a szélsőségesen meleg idő előzött meg. 4-én a Nógrád vármegyei Zabarban -13,2 °C-ig hűlt éjszaka a levegő, ami ugyanakkor 10 °C-kal magasabb az e naphoz tartozó hidegrekordnál, az 1925. december 4-én, Fügödön mért -23,2 °C-nál.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2023. december 4-én – forrás: MeteoPlaza
A novembert jellemző csapadékos időjárás december nagy részén is folytatódott. Szinte az egész országban több esett az átlagosnál, annál kissé szárazabb területek főleg az északkeleti vármegyékben voltak. A Dunántúl nagy részén a sokévi átlagnak kétszeresénél is több, 100 mm-t meghaladó mennyiséget regisztráltak, ahogy az alábbi térképen is látható.
A decemberi csapadékösszeg 2023-ban – forrás: MeteoPlaza
A csapadék nagy része a hónap első felében esett. Ekkor 5–6 naponként vonultak át országos vagy az ország nagy részén csapadékot hozó frontrendszerek, ciklonok, de köztük sem volt mindenütt eseménytelen az időjárás, szinte alig volt nap, amikor sehol sem esett.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
A hónap második felében voltak hosszabb száraz időszakok, nagy területen, jelentősebb mennyiségű csapadékot karácsony előtt hozott egy hullámzó frontrendszer, az év utolsó napján pedig északnyugaton, északon esett többfelé. A csapadék legnagyobb része eső formájában esett, havazás nagyobb területen főleg az első hetekben volt, illetve a karácsony előtti frontrendszer hozott havat többfelé.
Bár átmenetileg sokfelé hó alá kerültek az őszi vetések, tartós hótakaró nem alakult ki az ország nagy részén, a Tiszántúlon és a Duna–Tisza köze keleti részein az egész hónapban hó nélkül maradtak a földek. Az első hét végén a Dunántúl nagy részén és az Északi-középhegység térségében 5–15 cm vastagságú hótakaró alakult ki átmenetileg, a hónap közepére azonban ennek túlnyomó része elolvadt, tartósabban csak a hegyekben maradt meg.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
A karácsony előtt az ország északi felén esett 5–15 cm hó már az ünnep elejére elolvadt legtöbb helyen. A hó végén már csak eső esett, akkorra a havi csapadékmennyiség területi átlaga a sokévi átlag kétszerese körül alakult, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A decemberi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2023-ban – forrás: MeteoPlaza
A sok eső, illetve hólé hatására a föld nedvességtartalma jelentősen növekedett. A felső 50 cm-es réteg az ország nagy részén telítetté vagy ahhoz közeli állapotúvá vált, még a legszárazabb vidékeken, az Alföld déli részein is 90% fölé emelkedett a növények számára hasznosítható víztartalom aránya. A vizet azonban sokfelé nem tudta megfelelő ütemben elnyelni a föld, egyre nagyobb területen jelent meg a belvíz.
A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma december végén – forrás: HungaroMet
A leszivárgás következtében a mélyebb rétegekben is tovább növekedett a nedvességtartalom. Az 50-100 cm-es mélységben is telítetté vált a talaj az ország nagy részén, még a szárazabb vidékeken, az Alföld déli területein is meghaladta a 60%-ot a növények számára hasznosítható víztartalom.
Az 50-100 cm-es talajréteg nedvességtartalma december végén – forrás: HungaroMet
Ennek megfelelően a felső 1 m-es talajréteg vízhiánya legtöbb helyen megszűnt vagy minimálisra csökkent, még a legszárazabb vidékeken, az Alföld délkeleti részén is csak elvétve maradt 50 mm felett, ahogy az alábbi térképen is látható.
A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya december végén mm-ben – forrás: HungaroMet
Az átlagosnál lényegesen több csapadék következtében a novemberinél is nagyobb területen alakult ki belvíz az év utolsó hónapjában. Amellett hogy az Alföldön egyre nagyobb terület került víz alá, a Kisalföldön is dinamikusan nőtt az elöntött területek nagysága. A hónap és egyben az év végére kialakult belvízhelyzetet mutatja a 10. ábra.
Belvízvédelmi fokozatok december végén – forrás: www.vizugy.hu
A december rendkívül enyhe és csapadékos időjárásnak kedvező és kedvezőtlen hatásai nem kis mértékben befolyásolják a növénytermesztés 2024. évi feltételeit.
Legkedvezőbb hatásként kiemelendő, hogy a talaj vízkészletei örvendetesen nőttek, jó esély van rá, hogy a vegetációs időszak elején vízhiány ne akadályozza a növényfejlődést. Ugyanakkor a nagy területen kialakuló belvíz komolyan károsíthatja az őszi vetéseket ott, ahol tartósan megmarad a vízborítás, különösen enyhébb időjárás esetén.
A tényleges károkat azonban a vegetációs időszak kezdetén, a víz beszivárgása, elpárolgása után lehet felmérni. A belvízmentes területeken ugyanakkor nem nehezítette az időjárás a növények áttelelését, bár tartós hótakaró nem alakult ki, fagykárok nem keletkeztek, mivel erős elhűlés, nagy területen -10 fokosnál erősebb fagy nem volt.
Indexkép: Shutterstock
_jpg_fill_540x300_0.webp "Erdőgazdálkodó vagy? Ismered az EKÁER-rel kapcsolatos teendőidet?")
