Nehéz éven vannak túl a zöldségtermesztők. Nemcsak a szárazság okozta veszteségekből adódó gyenge termés miatt sok a gond, a magas műtrágya-, növényvédőszer- és üzemanyagköltségek tovább fokozzák a kiadásokat, és ehhez várhatóan majd a drágább palánta is hozzájárul. Gondolni a jövő évre, és továbblépni! Most a feladat a talajok őszi előkészítése!
Az őszi talaj-előkészítés fontossága
A szántóföldi zöldségtermesztés alapvető és meghatározó technológiai eleme az őszi mélyszántás és hozzá kapcsolódóan a talajok tápanyagokkal történő feltöltése. A talaj forgatása és lazítása mellett (ásás, szántás) a szerves trágyák, szerves anyagok bemunkálásával tudjuk azokat a fontos talajszerkezeti tulajdonságokat javítani, amelyek a zöldségtermesztés eredményességét alapvetően meghatározzák.
A szántás és a szerves anyagok hatására nő a talaj össztérfogata, a hézagtérfogata, azon belül a gravitációs pórusok aránya, ezzel együtt csökken a térfogat tömege (fajsúlya), aminek hatására javul a talaj vízbefogadó képessége, egyszóval javul a talaj szerkezete.
A talaj forgatásával, lazításával és a szerves anyagok bemunkálásával tudjuk a fontos talajszerkezeti tulajdonságokat javítani – fotó: Pixabay
Sajnos jó minőségű szerves trágyából egyre kevesebb áll rendelkezésre nemcsak a nagy-, de a kisüzemekben és a háztáji gazdaságokban is. Elsősorban nem a tápanyag-ellátásban betöltött szerepük miatt hiányoznak, amit műtrágyákkal pontosabban, praktikusabban és néha talán olcsóbban is lehet pótolni. A talaj szerkezetére gyakorolt kedvező hatásuk az, ami nélkülözhetetlen, különösen a zöldségtermesztésben, ahol a talaj szerkezete iránt többnyire kifejezetten igényes növényeket termesztünk.
A szerves trágyák kapcsán évről évre számos kérdés fogalmazódik meg a gazdák részéről, ezekre próbálunk az alábbiakban választ adni.
1. Helyettesíti-e a szerves trágyát a műtrágya? Ha műtrágyát használtam, kell-e szerves trágyát is adni? Melyik jobb a növény számára?
A szerves trágyázásnak kettős szerepe van! Mint szerves anyag, jelentős mértékben javítja a talaj szerkezetét. Homoktalajok víz- és tápanyagmegtartó képességét növeli, a kötöttebb talajokat lazábbá, levegősebbé teszi, amivel jelenős mértékben elősegíti a gyökerek növekedését, fejlődését és a tápanyagok felvételét. Erre a műtrágyák nem képesek, vagyis kijelenthető, hogy ilyen tekintetben nem pótolható a szerves trágya.
Bizonyos tekintetben nem pótolható a szerves trágya – fotó: Pixabay
A tápanyagok pótlása vonatkozásában más a helyzet. Műtrágyákkal pontosabban, könnyebben és esetenként olcsóbban lehet a talaj hiányzó tápelemeit pótolni, kiegészíteni. Újabban gyakran szó esik a talajélet mesterséges – baktériumokkal történő – pótlásáról, fokozásáról, amire természetesen a műtrágyák szintén alkalmatlanok, ugyanakkor a szerves anyagok részben rendelkeznek ilyen mikroorganizmusokkal.
Minél rosszabb egy talaj szerkezete (víz- és tápanyagmegtartó képesség, levegőzöttség), annál hatékonyabb a szerves trágyák használata!
2. Melyik a legjobb szerves trágya, mit érdemes a zöldségfélék alá adni?
Elméletben lehet, de gyakorlatban általában nem így vetődik fel a kérdés, kevés gazdának van lehetősége trágyaféleségek között válogatni, örül, ha egyáltalán szerves trágyához tud jutni. Mindenféle szerves trágya kedvező hatású, természetesen vannak, amelyek jobb és több kedvező tulajdonsággal rendelkeznek, és vannak, amelyeknek a talaj szerkezetére gyakorolt javító hatása kisebb mértékű.
A szerves trágya összefoglaló elnevezés, beleértendő: istállótrágyák, komposztok, szalma és kukorica-szármaradványok és zöldtrágyák.
Zöldségtermesztési szempontból – figyelembe véve a talajjavító tulajdonságot és a tápanyagtartalmat – legjobbak az istállótrágyák, amely szintén egy gyűjtőfogalom, mert sok vonatkozásban nemcsak a ló- és szarvasmarhatrágyákat soroljuk ide, de a karám-, a sertés- és a baromfitrágyákat is. Általában a baromfi- és sertéstrágyák töményebbek, magasabb a növényi tápanyagértékük, de a talaj szerkezetére gyakorolt kedvező hatása az almos marha- és lótrágyáknak jobb.
A trágya összetétele nagyban függ a takarmányozástól, az alom mennyiségétől és minőségétől, továbbá a trágyakezelés módjától. Ebből adódóan tápanyagtartalmukra vonatkozóan pontos értéket nehéz megadni (1. táblázat).
A zöldségtermesztésben használatos szerves trágyák tápelemtartalma
|
Minden esetben fontos, hogy a felhasználásra kerülő trágya komposztálódott, azaz érett legyen, az egyes komponensek (bélsár, vizelet, alom, növényi maradványok) homogén anyagot képezzenek, szúrós szagtól (ammóniától) mentes legyen. Ha ennek a feltételnek megfelel a trágya, akkor kisebb a jelentősége, hogy milyen állattól származik vagy mivel almoztak.
3. Mennyi szerves trágyát célszerű a zöldségfélék alá kijuttatni?
Egységnek a 30 t/ha mennyiséget (3 kg/m2) tekintjük, ennél kisebb adagot nem érdemes használni, számottevő hatása sem a talaj tápanyagtartalmára, sem a szerkezetére nincs. Szabadföldi körülmények között a zöldségfélék alá 60 t/ha-t, azaz a 6 kg/m2-t tartunk ideálisnak, hajtatásban ennek kétszeresét-háromszorosát is szokás adni. Nagyobb szervestrágya-adagnak nincs semmi káros következménye, sőt kifejezetten előnyös silány homokon vagy agyagtalajon.
4. Okozhat-e mérgezést, perzselést, van-e egyáltalán káros hatása a szerves trágyának?
Az érett szerves trágyáknak mérgező, illetve perzselő hatása nincs. Az olyan trágyák, amelyek erős, szúrós szagúak, még éretlenek, bomlásban vannak, nagy mennyiségben tartalmaznak szabad ammóniát, ami a hajszálgyökerek perzselődését okozhatja. Ha nem közvetlen az ültetést megelőzően történik az ilyen trágya talajba munkálása, hanem már ősszel, úgy a tél folyamán a talajban lejátszódik a bomlás jelentős része, az ammónia lekötődik.
A baromfi- és sertéstrágyák tömények, használatuk során – különösen ha nem kellően komposztálódtak – nagyobb a perzselés veszélye.
Előfordul, hogy az istálló tisztítása során fertőtlenítésre használt klórtartalmú szer a trágyába kerül, ami mérgező a növényre. Általában az ilyen trágyák bomlása (érése) is lassabban indul meg.
A karámtrágyák is használhatók a zöldségfélék alá, de számolni kell nagyobb gyomosító hatásukkal.
Fokozott mértékű rovarkártevő-veszéllyel kell számolni a szervestrágyázást követő években (lótetű, pajorok).
5. Mikor jó a szerves trágyát a talajba dolgozni?
Célszerű és legjobb az őszi szántás, kiskertekben az ásás idején a talajba forgatni a szerves anyagokat, ami vonatkozik a foszfortrágyákra és a kálium egy részére is. (A nitrogénre nem, csak kivételes esetben!)
Igaz, az ősszel talajba dolgozott szerves trágya tápanyagtartalmának egy része a tél folyamán a csapadékkal kimosódik a gyökérzónából, azaz a növény számára elvész, mégis az őszi talajba munkálást célszerű választani, ilyen esetben a szerves anyagok jobban összeérnek a talajjal, félérett és éretlen trágya esetén kisebb a gyökérperzselődés veszélye, könnyebb tavasszal jó ültetőágyat, esetleg magágyat előkészíteni.
Az őszi talajba munkálást célszerű választani – fotó: Shutterstock
6. Milyen szervestrágya-pótló anyagok vannak még, amelyek a zöldségtermesztésben számításba jöhetnek?
Kisüzemekben használhatók az idegen anyagoktól (műanyagok, üveg, fémhulladék, festék, mosószer stb.) mentes kerti komposztok, konyhai hulladékok. Ezek tápanyag-szolgáltató képessége alacsony, de a talaj szerkezetét javítják. Gond lehet használatuk esetén a továbbfertőződés, ha gombás betegségek által erősen fertőzött leveleket, terméseket is tartalmaznak, amelyek a tél folyamán nem pusztulnak el.
Számításba jöhet még a sok helyen környezetszennyező anyagként kezelt letermett csiperkegomba-komposzt, amely egy homogén, nedvességtartalom vonatkozásában közepes, könnyen kezelhető, magas humusztartalmú anyag. (1 tonna csiperkegomba-komposzt 200-250 kg/tonna száraz szerves anyagot tartalmaz.) Tápértéke nagy: nitrogén (N): 6 kg/t; foszfor (P2O5): 4 kg/t; kálium (K2O): 9 kg/t; magnézium (MgO): 2 kg/t, és jelentős mennyiségű mész (CaO): 45 kg/t. Kémhatása semleges, enyhén lúgos. Összessó-tartalma (EC-érték) magas, ezért kertészeti növények esetében korlátlan mennyiségben nem tanácsoljuk a használatát.
Növénytoxikus anyagokat, növényi betegségeket vagy kártevőket nem tartalmaz, ilyen vonatkozásban jól kezelt, érett (!) istállótrágyának tekinthető. Figyelembe véve szervesanyag-tartalmát és kémiai tulajdonságait (EC-érték), zöldségfélék alá a következő mennyiségekben tanácsolható:
• őszi mélyszántások idején 70-80 t/ha (7-8 kg/m2) adagban,
• zöldséghajtató kertészetekben 10-20 kg/m2-es adagban,
• palántanevelő földekhez szerves trágya helyett 1/3 térfogat arányban és
• konténeres termesztéshez fele-fele arányban keverve.
7. Mely zöldségfajok hálálják meg leginkább a szerves trágyát?
A zöldségféléket alapvetően két nagy csoportra lehet osztani: szerves trágyát igénylők és szerves trágyát nem igénylők (pontosabban nem feltétlenül igénylők). Ez utóbbiak esetében néhány növénynél nemcsak arról van szó, hogy felesleges számukra a szerves trágya, az is előfordulhat, hogy bizonyos esetekben kifejezetten káros hatást vált ki (pl. sárgarépánál, petrezselyemnél rossz tárolhatóság, fejes káposztánál elhúzódó fejképzés stb.).
A zöldségféléket alapvetően két nagy csoportra lehet osztani: szerves trágyát igénylők és szerves trágyát nem feltétlenül igénylők – fotó: Shutterstock
Az első csoporthoz tartoznak azok a fajok, amelyek csak kiváló szerkezetű talajon képesek jövedelmező mennyiségű és minőségű termést produkálni. Ilyenek: a Solanaceae családhoz tartozó fajok: paprika, paradicsom, padlizsán, a káposztafélék: fejes és kelkáposzta, karfiol, brokkoli, kelbimbó, karalábé, kínai kel, a kabakos növények: uborka, dinnye, spárga tök, sütőtök, cukkini, patisszon, továbbá ide soroljuk a csemegekukoricát és a zellert is.
A többi gyökérzöldségféle (sárgarépa, petrezselyem, paszternák, cékla, retek), a levélzöldségfélék (fejes saláta, spenót, endívia saláta stb.), hagymafélék (vörös hagyma, fokhagyma, póréhagyma), a pillangósok (bab, borsó) esetében nem szoktunk, csak kivételesen rossz szerkezetű talaj esetében szervestrágyázni.
A földdé érett szerves trágya legfeljebb 3-4 évig fejti ki kedvező hatását, ez idő alatt ásványosodik (mineralizálódik), elbomlik, szerkezetjavító hatása elmúlik (2. táblázat). Laza talajon, nedves évjáratokban általában 2, esetleg 3 évig, kötöttebb talajon, száraz évjáratok esetén három, csapadékosabb években maximum 4 évig lehet hatásával számolni.
Szerves trágyák tápanyagtartalmának feltáródása az idő és a talaj kötöttségének függvényében (%)
| ||||||||||||||||||||||||
9. Szalma, kukoricaszár, fűrészpor és a lehulló őszi lomb után gyakran sárgulnak a növények. Mi az oka?
A növényi részek lebontását (komposztálódását) szénhidrátbontó baktériumok végzik. Tevékenységük kétirányú (két lépcsőben történik), először elszaporodnak, majd ezt követően bontják a növényi részeket, azaz a cellulózt. A felszaporodásukhoz nitrogénre van szükség, ami ha nincs elegendő a talajban, a növény elől is elveszik, saját maguk fehérjéinek építésére használják fel (pentozánhatás), és csak ezt követően kezdik a cellulóztartalmú szerves anyagot bontani. Nitrogénhiány alakul ki, aminek mértéke a szerves anyag szén-nitrogén arányától függ. Amennyiben a talajok nitrogénben jól ellátottak, nem vagy csak kicsi a valószínűsége a pentozánhatás kialakulásának.
Egyes növények leszántása után, pl. gabonafélék, kukoricaszár, nagyobb a pentozánhatás kialakulásának veszélye, míg a sok nitrogént megkötő és tartalmazó pillangósokat követően (bab, borsó, lucerna, herefélék, csillagfürt, bükkönyfélék, lencse) nem kell a nitrogénhiánnyal számolni, viszont a mulcsozásra használt szalma, fakéreg leforgatása után könnyen kialakulhat.
Ha a szár, a levelek, az őszi lomb leforgatásával egy időben kevés nitrogénműtrágyát (1-2 dkg/m2) is leszántunk a talajba, elkerülhető a pentozán hatás.
Jellegzetes nitrogénhiány-tünetek uborkán, amelyek a pentozánhatás következtében is kialakulhatnak – fotó: Dr. Terbe István
10. Használható-e tőzeg talajjavításra?
A tőzegek használhatók, de a nyers (bányászott) tőzeg csak a talajok szerkezetére van kedvező hatással, tápanyagokban szegények. A hazai meszes tőzegek ugyan gyengébb szerkezetűek, de olcsóbbak, és magasabb mésztartalmukból adódóan nem savanyítják a talajt. Megközelítően hasonló mennyiségben célszerű zöldségfélék alá adni, mint a szerves trágyákat.
Előfordul, hogy valamilyen okból kifolyólag (rossz minőségű öntözővíz, túltrágyázás) magas a talaj sótartalma. Ilyen esetben a nyers tőzegek használta előnyösebb, mint a szerves trágyáké.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
_fill_540x300_0.jpg)
