borsó

A borsó fehérjetartalma csak kevéssel marad el a szójáétól – fotó: pixabay.com

Nemzetközi elemzők a közelmúltban a borsófehérjét „a jövő első számú növényi-fehérje forrásává" kiáltották ki, amely – különösen az emberi fogyasztást tekintve – könnyen letaszíthatja a szóját a trónról olvashatjuk a bauernzeitung.at hírportálon.

A szója hátránya, hogy a nemzetközi forgalomban lévő fajták nagy része génmódosított

Az alapkoncepciót az EU-nak a szójaimport kiváltására irányuló törekvése szolgáltatta. Az EU – a takarmányköltségek és a szójaimporttól való függőség csökkentése érdekében maximálisan igyekszik támogatni a szója „trónfosztását".

A szója egyik hátránya ebben a versenyben az, hogy a nemzetközi forgalomban lévő fajták nagy része génmódosított, brazíliai vetésterülete pedig többnyire csak az esőerdők rovására növelhető amit az európai fogyasztók nagy része nem szívesen fogad el.

A borsó fehérjetartalma csak kevéssel marad el a szójáétól, előnye pedig többek között földrészünkön is könnyen előállítható, és jól beleilleszthető az itteni vetésforgóba. Előállítási költsége azonban viszonylag magas, szélesebb körű elterjesztéséhez állami támogatásra lenne szükség.


A borsó előkelő helyet foglal el a vegetáriánus táplálékok sorában

A borsó azonban nemcsak takarmányként, hanem emberi fogyasztásra is felhasználható, sőt előkelő helyet foglal el a vegetáriánus táplálékok sorában. Ennek egy speciális „oldalhajtása" kezd kibontakozni, mivel Európában és világszerte széles körű mozgalom alakult ki a világnak a húsfogyasztás visszaszorítása révén történő „megmentése" érdekében, és ebben a borsó (főleg a feles sárgaborsó) kiemelt szerepet játszhat.

A borsónak mesterséges hússá történő átalakítására már több országban vannak bizonyos technológiák, amelyeknek a nagyüzemi alkalmazása még további fejlesztésre szorul, és erősen függ a fogyasztók által történő elfogadástól.