Mint minden termesztett növénynél, a burgonyánál is három fő tényező – ökológiai adottságok (termőhely), biológiai alapok (a termesztett fajta tulajdonságai és a vetőgumó minősége) és az alkalmazott agrotechnika - határozza meg a termés mennyiségét és minőségét, jelentős hatást gyakorolva ezzel a költségekre, árbevételre és jövedelemre.
Emellett a burgonyatermesztés eredményét jelentősen befolyásolja a negyedik tényező: a piac. A lentebb ismertetett lehetőségek kihasználásával el lehet érni, hogy az étkezési burgonya önköltsége csökkenjen - az optimális termésmennyiség és maximális minőség elérése mellett- ezzel lényegesen javítható a magyar burgonya versenyképessége.
Magyarországon a burgonya számára az optimálisnál magasabb hőmérséklet, a csapadék kis mennyisége és kedvezőtlen eloszlása mellett (egyre gyakoribb nyári aszály) elsősorban a korai és vírusrezisztens fajták szaporítása és termesztése lehet versenyképes és eredményes.
A legjobb minőségű (szép küllemű, deformációktól mentes) burgonya a homoktalajú tájakon termeszthető. Törekedni kell a burgonya számára kedvező homoktalajokon tavaszi ültetéssel a korai- és nyári felszedésű, nyári ültetéssel pedig az őszi felszedésű és téli burgonya előállítás növelésére. Ehhez - harmonikus tápanyag-és vízellátás mellett- a korai és jó rezisztenciával rendelkező fajták használata javasolható, amellyel az eredmény tovább növelhető.
2. Biológiai alapok - fajták és vetőgumó minőség
A biológiai alapok oldaláról - fent közöltek alapján is - a vírusrezisztens korai magyar fajták nemesítésének előtérbe helyezése, a meglévők szaporításának és termesztésének fokozatos növelése kívánatos. Szaporításuk a magyar ökológiai adottságok mellett is biztonságos és a vetőgumó is lényegesen olcsóbbá válhat, amely versenyképes vető- és étkezési burgonya termesztését teszi lehetővé.
A vírusrezisztens magyar fajták szaporításait is az erre legjobb termőhelyeken kell végezni, és - a baktériumos átfertőzés megakadályozására - a külföldi fajtáktól lehetőleg izolált területeken
Vetőburgonya termesztésre (szaporításra) legjobb termőhelyek Magyarországon:
o Zempléni középhegység (Gönc és környéke)
o Felső- Szabolcs (Kisvárda és környéke) – a homoktalajú Nyírség része
o Cserhát középhegyvidék (Szécsény és környéke)
o Bakonyi középhegyvidék (Zirc és környéke)
o Belső- Somogy (Berzence és környéke)
3. Agrotechnika fejlesztése
- Kedvező elővetemények után, 3-4 éves vetésforgóban történő termesztés
- Magasabb szintű, harmonikus tápanyagellátás (N:P:K=2:1:3-4) és a szervestrágyázás (zöldtrágyák) alkalmazása
- Öntözéses étkezési burgonyatermesztés kialakítása
- Nyári ültetésű termesztési módszer elterjesztése - a homoktalajú ntözött területeken - a kitűnő minőségű őszi és téli burgonya előállítása érdekében
- Elsősorban a baktériumos betegségek megelőzése, visszaszorítása érdekében farmhigiénia alkalmazása
- A gépesítés, tárolás és csomagolás folyamatos fejlesztése, korszerűsítése
Javaslatok termelőknek
- Eredményes és biztonságos magyar burgonyatermesztés a jövőben elsősorban rövid tenyészidejű (korai), kiváló agronómiai tulajdonságokkal (termőképesség, rezisztencia) és kitűnő étkezési értékkel rendelkező újabb magyar fajták (pl. Pannónia) széleskörű alkalmazásával valósítható meg.
- A termelő szakmai ismereteinek folyamatos növelése, profi szaktanácsadók igénybevétele mellett törekedjen a termőhelyhez alkalmazkodó és fajtaspecifikus agrotechnika megvalósítására!
szaktanácsadó