A Földközi-tenger mellékéről származó csicseriborsót Európában viszonylag kevesen termesztik, Németországban mindössze 1.000 hektáron, és a fogyasztása is alacsony – írja a topagrar.com.

A csicseriborsónak magas a fehérjetartalma és jó a szárazságtűrő képessége, valamint többféle ételhez is felhasználható, így már a közeli jövőben egész Európában fontos élelmiszernövénnyé válhat.

A közel-keleti országokban széles körben elterjedt, falafel típusú, tésztába göngyölt gyorsételeknek szinte kihagyhatatlan komponense.

A csicseriborsónak magas a fehérjetartalma és jó a szárazságtűrő képessége

A csicseriborsónak magas a fehérjetartalma és jó a szárazságtűrő képessége – Fotó: Shutterstock

Általában két csicseriborsófajta van nemzetközi forgalomban, amelyekből az európai piacok vetőmaggal való ellátását Franciaország és a dél-európai országok biztosítják.

A vetőmag rhizobium baktériumokkal történő beoltásával a csicseriborsó gyakorlatilag nem igényel N-műtrágyát (foszforból és káliumból viszont meghálálja a 70-80 kg/hektár adagokat).


A csicseriborsó öntözővízből és növényvédő szerekből is viszonylag keveset igényel, bár a gombakártevőkre kissé érzékeny.

A könnyű és jól átmelegedő, mésztartalmú talajokon elfogadható terméseredményt ad, amelyet tonnánként 700 és 1.100 euró közötti áron lehet értékesíteni.

A közép-európai vetésforgóba jól beilleszthető, így az aszályok fokozódásával részben kiválthatja a kevésbé szárazságtűrő fajokat.