A csicsóka Észak-Amerikából került Európába. Olyan mint a burgonya, de mégsem egészen... Főleg mert a napraforgó rokona, hasonlítanak is egymásra, de a csicsókának a gumóját használjuk. Számos élelmezési felhasználása ismert, és gyógyhatása is jelentős - írja a magro.hu

csicsóka virág

A csicsóka a napraforgó rokona – fotó: pixabay.com

Régen a szegények eledele volt, ma már luxus élelmiszerek mellett tűnik fel

A csicsóka vadon is megtermő, igénytelen, gumós évelő növény, amelyet valaha a szegények krumplijának tartottak, hiszen egész télen élelemmel látta el azt, akinek a kertjében elszaporodott. Napjainkban már az elegáns éttermek ínyencségek kiváló kiegészítőjeként tartják számon - gyakran tálalják homár, libamáj, szarvasgomba és más felettébb drága ételek társaságában.

Méltatlanul mellőzzük, pedig sokoldalúan felhasználható, szinte mindennel harmonizáló alapanyag, és az sem nem elhanyagolható, hogy számtalan kedvező élettani hatással bír.


csicsóka gumó

Sokoldalúan felhasználható, szinte mindennel harmonizáló alapanyag – fotó: pixabay.com

Mi van benne, ami ennyire értékessé teszi?

100 gramm nyers csicsókában van:

Szénhidrát

- ebből cukrok

- ebből rost

12,1 g

4,5 g

7,6 g

Zsír

0,4 g

Fehérje

2,4 g

Víz

79,0 g

A-vitamin

12 μg

Tiamin (B1-vitamin)

0,2 mg

Riboflavin (B2-vitamin)

0,06 mg

Niacin (B3-vitamin)

1,3 mg

C-vitamin

4,0 mg

E-vitamin

0,2 mg

Kalcium

10,0 mg

Vas

0,6 mg

Magnézium

20,0 mg

Foszfor

78,0 mg

Kálium

478,0 mg

Nátrium

3,0 mg

Cink

0,1 mg

A csicsókában lévő szénhidrát nem keményítő, hanem egy vízben oldódó nagyméretű növényi rost, az inulin. Ez egy olyan természetben előforduló poliszacharid, amely az élelmi rostok fruktán csoportjába tartozik.Mivel az emberi szervezet nem képes lebontani, így érintetlenül halad át az emésztőrendszer felső szakaszán, majd csak a vastagbél baktériumflórája kezdi el a bontásukat.

A csicsóka tartalmaz még:

  • fehérjeépítő aminosavakat (arginin, aszparagin, cisztein, hisztidin, lizin és a triptofán)
  • növényspecifikus anyagokat: kolin, betain, szaponin, quercimeritrin

csicsóka

Napjainkban már az elegáns éttermek ínyencségeinek kiváló kiegészítőjeként tartják számon – fotó: pixabay.com

Élettani hatásai széleskörűek

A csicsóka rendszeres fogyasztásának számos pozitív hatása lehet:

  • segít helyreállítani a bél természetes baktériumflóráját – ezáltal erősítve az immunrendszert, és csökkentve az élelmiszerallergiák kellemetlen tüneteit
  • csökkenti a koleszterin-, és triglicerid-szintet,- csökkentve ezzel a szív-, és érrendszeri megbetegedések rizikóját,
  • csökkenti a húgysavszintet – mérsékelve a köszvényes tüneteket
  • könnyen emészthető – alacsony a kalóriatartalma, segít a fogyókúrában az ideális testsúly kialakításában
  • javítja az anyagcsere-folyamatokat
  • még a kozmetikai termékekben is felhasználják: regeneráló, hidratáló, bőrnyugtató, bőrtápláló és frissítő hatása miatt
  • a cukorbeteg étrend fontos alapanyaga, mert alacsony keményítő-tartalma és magas rost-tartalma miatt nem emeli meg drasztikusan a vércukorszintet
  • javítja a szervezet saját inzulinjának hatékonyságát

Nagyon ízletes, sokféleképpen elkészíthető. Fogyasztható nyersen, salátaként, párolva, szószként, turmixszolva, süteményekbe, köretként, chipsként, savanyúságként.

Szinte minden kertben megterem

A burgonyától eltérően a gumója jól viseli a fagyokat, ezért ősszel nem kell felszedni és a tárolásával foglalkozni. Sőt, nem is ajánlják a felszedését, mert a gumók nagyon hamar, néhány nap alatt megfonnyadnak, és felhasználhatatlanokká válnak.

A gumói nem közvetlenül a tövön, hanem az 5–20 cm hosszú gyökérrészen találhatók, a héjuk színe lehet fehér vagy sárga, a gumók húsa hófehér. Biztos a termés, mert nincsenek növényvédelmi problémái. Elgondolkodtató, hogy ennyi pozitív jelemző mellett miért nem terjedt el jobban a felhasználása...