A dinnyetermesztők közül sokan nagyon nehéz helyzetbe kerültek augusztus végén: képtelenek eladni a termést, tízezer tonnát meghaladó mennyiség maradt a földeken – írja a telex.hu a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete által adott információk alapján. A leszedetlen dinnye jó részét betárcsázták.

A legégetőbb probléma Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében jelentkezett, aminek több oka is van, többek között az elavult termesztés-technológia és az átrendeződő világpiaci viszonyok.

A fenti posztot tették közzé az egyesület közösségi oldalán. A helyzet nem mondható általánosnak, de sok termelő valóban lemondott a termés betakarításáról.

Kerezsi Csaba, az egyesület alelnöke elmondta, hogy azok jártak rosszul, akiknek nem ért be a termés augusztus elejére. "A magról vetett, hagyományos fajtákkal dolgozó termelők hozzá sem tudtak nyúlni a dinnyéjükhöz. Ezek a fajták itt szeptember elejére érnek be, de ezeket már amúgy sem igényli igazán a piac" - mondta.

Több mint tízezer tonna dinnye maradt a földeken

Az egyesület összegzése alapján elmondható, hogy Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben az intenzív dinnyetermesztésbe vett 800 hektáron a termésnek mintegy 20-25 %-a maradt a földeken. 50 tonnás hektáronkénti termésátlaggal számolva ez körülbelül 10 ezer tonna dinnyét jelent.

A hagyományos termesztésben lévő területeken (300-400 hektár) azonban közel 70 %-os a veszteség.

Ezeken a területeken mintegy 6 ezer tonna dinnye ment kárba. A szakember becslése szerint a termesztők vesztesége megközelítőleg 600-700 millió forint lehet.

Pedig jól indult a dinnyeszezon

A szezon elején úgy tűnt, jó lesz a mennyiség és a minőség, és még az árak is meg fognak felelni az elvárásoknak. Az ígéretesnek mutatkozó helyzetet azonban felborította az, hogy Európában egyszerre érett be a gyümölcs, de a hazai termőtájakon sem volt akkor különbség a beérési időben, mint általában. Óriási mennyiségű dinnye került a piacra egyszerre. Ráadásul augusztus közepétől egy lehűlési hullám érkezett, viszont ez a gyümölcs kifejezetten a kánikulában fogy a legjobban.

Az ukrán dinnye is óriási gond: 17 eurócent/kiló áron értékesítik, ami hihetetlen alacsony ár. "Nálunk ennyiért meg sem lehet termelni, náluk pedig ebben költségben a csomagolóanyag és a szállítás díja is benne van” – mondta Kerezsi Csaba.

Alulmaradunk az árversenyben

Az árversenyben alulmaradunk, Magyarországon a szezon is később kezdődik. Az egyesület szakmai álláspontja szerint érthetetlen, hogy hogyan kerülhet Macedóniából vagy Olaszországból Lengyelországba, Németországba mindössze 0,10 EUR/kg-ért a dinnye, amikor Magyarországon a fuvarköltség is magasabb ennél.

A körülmények miatt a dinnyetermő területek folyamatosan fogynak, egyre nehezebb a termelők helyzete. És ha ez nem lenne elég, munkaerőt is alig lehet találni, vannak, akik több száz kilométerről hoznak a szedéshez embereket.

dinnye

Korszerűbb fajtákra és termesztés-technológiára lenne szükség a magyar dinnyetermesztés versenyképességének növeléséhez – Fotó: pixabay

Sokan váltanak szántóföldi kultúrákra

Az egyesület alelnöke kifejtette, hogy sok korábbi dinnyeföldön már inkább gabonát vetettek az utóbbi években, hiszen jobban gépesíthető, magasak a piaci árak, kiszámíthatóbbak a körülmények. Az egyesület dolgozik azon, hogy a termelőket meggyőzzék arról, hogy elodázhatatlan az átállás a biztosabb hibridekre. Fontos lenne, hogy a termelők ne a vastag héjú, kevésbé piros és ízes fajtákkal dolgozzanak, de még mindig sokan szavaznak bizalmat régi fajtáknak. Szintén probléma, hogy sok a feketén kereskedő, ami torzítja a piaci viszonyokat. 

A kereslet csökkenése érezhető egyébként is, aminek egyik oka a koronavírus-járvány is lehet, hiszen könnyebb lemondani a gyümölcsről, mint a húsról vagy a kenyérről.

Az árak kialakításában annak is nagy szerepe van sajnos, hogy a termelők is kijátsszák egymást, a szakmai egyesület szerint sokan bizalmatlanok a dinnyések között, ez pedig széthúzáshoz, régiónkénti jelentős árkülönbségekhez, elaprózódott termeléshez és kevésbé egységes árualaphoz vezet – írja a Telex.