Ne mondj le a dióról! Itt van a megoldás a dióburok-fúrólégy ellen!

Óriási károkat okoz a nyugati dióburok-fúrólégy pusztítása a kiskertekben és a dióültetvényekben egyaránt, ami miatt vegyszeres védekezés nélkül szinte lehetetlené vált a dió betakarítása az utóbbi években. Ez az árakban is megmutatkozik, a dióbél ára néhány év leforgása alatt kiugróan megemelkedett. Most annak jártunk utána, hogy a vegyszeres védekezés mit takar pontosan, és hogyan érdemes alkalmazni a kiskertben és az ültetvényekben.

A csalitechnológia jelentheti a megoldást, és nem csak a rajzás időpontjának meghatározása miatt!

2021 nyarán engedélyezték hazánkban a hatalmas károkat okozó nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) elleni védekezést kiegészítő hatásjavítóként a Combi Protec nevű készítményt.

Egy csalogató anyagról van szó (oldható koncentrátumkészítmény), amely 1160 g/liter növényi kivonatot és 140 g/liter cukrot (monoszacharidok és poliszacharidok) tartalmaz. Tartósító és nedvesítő szerként van forgalomban az Egyesült Királyságban 2019. január 25-től.

Fontos, hogy a készítményt a rajzás időszakában kell alkalmazni. "Az imágó július elejétől szeptember közepéig rajzik, minimum két alkalommal szükséges alkalmazni a rovarölőt: júliusban, majd még egyszer augusztusban", mondja Both Gyula, növényvédelmi és a agrokémiai szakmérnök.

A nyugati dióburok-fúrólégy lárvája és a kártétel – Fotó: Agroinform

A Combi Protec minden ehető növény esetében használható, amennyiben betartják a peszticidhasználat törvényes feltételeit, és ha a peszticidet nem használják fel az adott alkalmazásra engedélyezett maximális mennyiség 50%-ánál nagyobb mennyiségben.

Ezekkel a készítményekkel keverhető: Gazelle®, Gazelle® SG, Mospilan®, Laser®.

A csalianyag a fent említett rovarirtó szerekkel együtt használható minden nem ehető növény esetében is, feltéve, hogy betartják a peszticidhasználat törvényi feltételeit. Adott kultúrában engedélyezett rovarölő szerrel keverhető, de előtte végezzünk keverhetőségi vizsgálatot.

Fontos! Nem használható keverékben más rovarirtó szerekkel, gombaölő szerekkel, segédanyagokkal, lombtrágyákkal. A permetlé felhordásának a bekeveréstől számított 24 órán belül kell kikerülnie, a permetezővíz paramétereinek függvényében.

Amit a csalitechnológiáról tudni érdemes

• A Combi Protec valódi csaliként működik, a csalianyagba rovarölőt keverünk. Nem mi keressük a rovarokat, hanem a rovarok keresik a rovarölőt, így kifejezetten hatékony megoldás.
• Nagy cseppeket helyezünk ki oda, ahol a kártevők megtalálják őket a szokásos élelmiszer-keresés során.
• Körülbelül 20-40 l víz felhasználására van szükség hektáronként, a fák nagyságának függvényében.
• Tizedére csökkenthető az élelmezésügyi várakozási idő.
• A kijuttatott rovarölő szer mennyiségét töredékére (4-10 %-ra) lehet csökkenteni ahhoz képest, mintha nem használnánk csalianyagot.
• Az egyenletes lefedettség nem olyan kritikus jelentőségű.
  

Hogyan kell alkalmazni ültetvények esetében?

A készítmény szabadföldi, növényházi gyümölcs- és zöldségkultúrák esetében az alkalmazott rovarölő szer hatásjavítása céljából végzett permetezés során a segédanyag 1,0 l/ha-os dózisát az adott kultúrában engedélyezett rovarölő szer előírt dózisával tankkeverékben, az előírt permetlémennyiség felhasználásával kell kipermetezni az imágórajzás időszakában.

Dióültetvény esetében 20 liter permetléhez 1 liter csalianyag szükséges, illetve 25 g Mospilan. Egy hektár lepermetezéséhez 20-40 liter permetlére van szükség, elég csak 3-4 soronként permetezni a fák földről elérhető részét, nem szükséges a tökéletes kijuttatásra törekedni, mert a készítmény magához csalogatja a rovarokat.

Mi a teendő a kiskertben?

A nagy dióültetvények esetében csalitechnológia nélkül is rákényszerültek az ültetvénytulajdonos arra, hogy hatékony védekezést dolgozzanak ki, az ő dolgukat a csalitechnológia azonban jelentősen megkönnyítheti.

A kiskert-tulajdonosok számára viszont valószínű, hogy ez lesz az "életmentő" megoldás, hiszen az 1-2 diófával rendelkezőknek általában nem áll rendelkezésre a legkorszerűbb, tökéletes kijuttatást biztosító permetezőgép, viszont csalianyaggal kombinált rovarölő alkalmazásával erre nincs is szükség.

Egyelőre a Combi Protec viszonylag nagy, 1 literes kiszerelésben vásárolható meg a hazai gazdaboltokban, de információink szerint hamarosan 2-5 decis kiszerelésben is elérhető lesz, ami ugyan még mindig nagy mennyiség, de néhány hasonló helyzetben lévő kerttulajdonossal összefogva már jó megoldás lehet.

Használata nagy technológiai fegyelmet követel: a bekeverő víznek 40 fokosnak kell lennie, mert nehezen oldódik a csalianyag. A bekevert permetlevet nagy cseppméretben szükséges kijuttatni a lombkorona kétharmad részére. Példa a kiskertben alkalmazandó dózisra, amely beválhat:

6,5 g Mospilan rovarölő szer, 250 ml Combi Protec, 10 liter víz.

(Fontos! Vegyük figyelembe a rovarölő szer és a csalianyag alkalmazási utasításait! Az alkalmazandó mennyiség a fa méretétől nagyban függ.)

Ez a mennyiség egyébként több, mint 20 diófa lepermetezésére elegendő, de ennél kisebb mennyiségben nehéz pontosan tartani az arányokat.

Bekeverés után a permetlevelet a permetezőgéppel elérhető magasságba szükséges kijuttatni, nem fontos, hogy az egész diófára egyenletesen kijuttassuk.

Akkor kell permetezni, amikor repül!

Mint sok más növényvédelmi technológiának, a dióburok-fúrólégy elleni védekezésnek is alapja, hogy pontosan meg tudjuk mondani, mikor van szükség a kezelésre. Esetünkben a légy rajzási idejét kell figyelembe venni, és hatékony feromoncsapdás módszerrel beazonosítani. Akkor kell permetezni, amikor repül, ha már belepetézett a dióburokba, kevésbé vagy egyáltalán nem hatékony.

A rajzás nyomon követésére ragacsos sárga lapok használatával van lehetőség (pl. CSALOMON® RAG és PALz csapdák). A csapdákat júIius elején a fán elszórtan, de főleg a korona felső harmadában kell elhelyezni. Fontos, hogy helyben igyekezzünk megállapítani a rajzás időpontját, az a legpontosabb. A rajzás körülbelüli ideje: júliustól szeptemberig, folyamatosan.

A nyugati dióburok-fúrólégy rajzása: 2021. augusztus 10-én 800 körüli egyedszámot regisztráltak egy vizsgált területen, amely októberre nullára csökkent  – Ábra forrása: Both Gyula

A csapdák egyben gyérítik is a populációt – Fotó: Both Gyula

Nem a dió indította el a hatékony szer kifejlesztését, hanem a cseresznyelégy károkozása

"A probléma megoldásának az adott nagy lendületet, hogy a cseresznyelégy károsítása óriási méreteket öltött, sőt, már a kevésbé savanyú meggyfajtákat is elkezdte károsítani a cseresznyelégy (Drosophila suzukii) tőlünk nyugatabbra. Németországban kezdtek el kísérletezni hatékony megoldásokkal, és volt is egy GF-120 NF nevű csalogató készítmény. Ennek a csalianyagnak azonban nagy hátránya volt, hogy már tartalmazta a rovarölő szert is, így korlátozott volt a felhasználhatósága a különböző növénykultúrákban. Ráadásul emiatt külön növényvédő szerként kellett volna végigvinni az engedélyeztetési folyamatot Magyarországon, amely meglehetősen hosszadalmas folyamat, foglalta össze a Combi Protec csalianyag Magyarországra kerülésének előzményeit Both Gyula.

A Combi Protec engedélyeztetése jóval egyszerűbb folyamat volt, adalékanyagként került forgalomba, ráadásul sokkal szélesebb körű a felhasználása is, mivel az egyes növénykultúrákban engedélyezett hatóanyagokkal lehet kombinálni, alkalmazkodva így a haszonnövényhez. (Fontos! Bármivel nem lehet összekeverni, maradjunk az ajánlásoknál!)

Both Gyula növényvédelmi szakmérnök a készítmény hazai tesztelésében is részt vett, érdekes részletekről számolt be. Egy hatóanyag, készítmény összehasonlító vizsgálata alapvetően a kontroll (azaz kezeletlen) és a kezelt terület/növényállomány összehasonlításával zajlik. Ennek a szernek a vizsgálatakor azonban nehéz volt azoknak a körülményeknek a megteremtése, hogy a két csoport közel ugyanolyan időjárási, földrajzi körülmények között legyen, de elegendő távolságban is egymástól. A kezelt kísérleti növényállományra kijuttatott permetezőszer ugyanis a kontroll állományról is magához vonzotta a rovarokat, így több 100 méteres távolságot kellett tartani a két állomány között, azaz a csalianyag körülbelül 100 méteres távolságból is képes magához csalogatni a kártevőket. Ebben a rejlik a készítmény hatékonysága, ezért

elég az ültetvényekben 3-5 soronként elvégezni a kezelést, és elég a kiskertben csak az elérhető lombfelületen alkalmazni.

Ritka látvány a kiskertekben az ép diótermés – Fotó: pixabay

Tapasztalatok az alkalmazás során

Cseresznyelégy elleni védekezés esetében apróbb cseppekben érdemes kijuttatni a permetlevet, mert bár hamar letelik az élelmezésügyi várakozási idő, de a csalianyagnak kellemetlen íze van, ami jobban porlasztott kijuttatás esetén nem vehető észre. A dióburok-fúrólégy ellen azonban kifejezetten a nagyobb cseppméret alkalmazása javasolt.

A csalianyag felhasználásának lehetősége sokrétű, a mostani vizsgálatok azt mutatják, hogy poloskák, hangyák ellen is hatékonyan alkalmazható lesz.

Ne fogjunk minden problémát a dióburok-fúrólégyre

A szakember szerint fontos tisztában lenni azzal, hogy bár a légy óriási károkat okoz azzal, hogy megfúrja a dióburkot és ezzel lehetőséget teremt a baktériumok szaporodásának, azonban a dió megfeketedése például tartósan esős időben is előfordulhat. Fontos emiatt a fa törzsén lévő sebek kezelése olajos-rezes lemosó permetezéssel, mivel a baktériumos fertőzés onnan tud továbbterjedni. Szintén fontos ősszel a lomb összeszedése.

Tudj meg többet a nyugati dióburok-fúrólégyről!

A Nébih összefoglalója a rovarról:

A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson) az USA és Mexikó területéről származik, a 80'-as évek elején jelent meg először Európában.

Nyugati dióburok-fúrólégy kifejlett példánya és a zöld dióburok alatt fejlődő lárvák – Fotó: Nébih

Tápnövénye a dió, amelynek termésburkát károsítja és erős fertőzés esetében akár 50%-os kárt is okozhat a dióültetvényekben. Előfordulása Szlovénia (1997), Észak-Olaszország (1998), Németország (1993), Horvátország (2003), Franciaország (2007) és Ausztria (2009) területéről igazolt. Gyors terjedését és felszaporodását Európa éghajlati adottságai és tápnövényének széles körű előfordulása segíti.

Magyarországi megjelenésének gyanújáról 2011-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet munkatársai számoltak be Kőszeg körzetében. A NÉBIH ekkor fokozott növény egészségügyi felderítést rendelt el, melynek eredményeként 2012 nyarán  igazolta a károsító jelenlétét.

A talajban báb alakban telel át. A kifejlett példány július elejétől szeptember közepéig rajzik, amely időszak alatt folyamatos a tojásrakás. Az első stádiumú lárvák augusztus elején jelennek meg.

A rovar kártétele a még zöld színű termésburkon jól látható. A termés felületén kezdetben apró, tojásrakáshoz készített szúrásnyomok figyelhetők meg. A termésburok a benne fejlődő lárvák táplálkozása miatt megbarnul, majd megfeketedik. A fertőzött termés általában idő előtt lehullik, és a termésburok rátapad a dió kemény héjára, majd megpenészedik, a termés pedig fogyasztásra alkalmatlanná válik.

A kártétel könnyen összetéveszthető a dió baktériumos megbetegedésének (Xanthomonas campestris cv. juglandis) tüneteivel, amelyek meleg, párás időben jelentkeznek. A baktérium levélen, hajtáson, vesszőn, virágbarkán valamint a gyümölcs héjrészén egyaránt megtalálható, szabálytalan, vizenyős elfeketedő foltokat okoz.

A kártevő terjedése természetes úton történik. Tápnövényének széles körű előfordulása (házi kertekben, ültetvényekben, közterületeken, parkokban, erdős területeken) elősegíti a gyors terjedését és felszaporodását. Terjedésének megakadályozásában fontos, hogy a lárva ne kerüljön a talajba. Ez megakadályozható a talaj fóliatakarásával, továbbá a lehullott zöld burokban lévő terméskezdemények és burokmaradványok megsemmisítésével.