A telek enyhülése és rövidülése miatt a növények vegetációs időszaka egyre korábban kezdődik, mint ahogyan azt a tavaszi fagyok követni tudnák. Különösen a korai rügyfakadású gyümölcsökre (kajszi, meggy, alma, szőlő) jelent évről-évre növekvő veszélyt a tavaszra, mint átmeneti évszakra jellemző gyakori fagy és hideg – írja a Klímapolitikai Intézet.
A 2050-2060-as évtizedre a maihoz képest 85-90 százalékkal kevesebb termést várható, a tavaszi elfagyások következtében – fotó: pixabay.com
Mint írják Magyarországon az utolsó országos tavaszi fagy időpontja az éghajlat fokozatos változása miatt egy héttel korábbra tolódott, ami a következő évtizedekben a jelenleginél átlagosan 30-35 nappal hamarabb következhet be, ami összességében egy hónap változást jelent. Ez a haszonnövényeink fejlődésében a jelenleginél nagyobb visszaeséshez és súlyosabb mezőgazdasági károkhoz vezethet.
Minél hamarabb új adaptációs stratégiákat kell kiötletelniük a kajszi, cseresznye, meggy, szőlő és alma termelőknek kell, mert egyes szimulációk a 2050-2060-as évtizedre a maihoz képest 85-90 százalékkal kevesebb termést mutatnak, a tavaszi elfagyások következtében. A hazai mezőgazdaságnak nem csak a nyári aszállyal, a jégelverésekkel, hanem a tavaszi fagyokkal is szembe kell néznie a közeljövőben.
1.ábra Az 1991–2020 és az 1981–2010/1961–1990 normál értékek közötti eltérés az országos átlagos havi, évszakos és éves középhőmérsékletekben. Forrás: HungaroMet
A klímaváltozás – annak pozitív és negatív hatásai – az utóbbi évtizedekben egyre inkább nyilvánvalóvá váltak, a Kárpát-medencében is jól érzékelhető következményekkel. Részben a klímaváltozás hatásaival magyarázható, hogy számos környezeti veszély – pl. aszály, belvíz, szélerózió a termőföldeken, villámárvíz – okoz egyre jelentősebb társadalmi, gazdasági és környezeti problémákat. A természeti veszélyek együttesen (jég, tűz, tavaszi fagyok, aszály, belvíz, heves esőzések, szélerózió) megközelítőleg 5000 milliárd Ft veszteséget okoztak az elmúlt évtizedben az államnak és a lakosságnak.
Magyarországon a mezőgazdaság számára az aszály jelenti az egyik legjelentősebb környezeti veszélyt, amely átlagosan ma már 2-3 évente alakul ki (korábban 3-5 évente) és az utóbbi évtizedekben mind a gyakorisága, mind a súlyossága növekedett. Ráadásul az elmúlt 10-15 évben egy újabb súlyos problémával is szembe kell néznie a hazai agráriumnak. A tavaszi fagyok gyakorisága különösen a Kisalföldön, az Alföldön és a Dunántúli-dombságon nőtt meg, ahogy az általa okozott károk mértéke is jelentős. De az ország egészén is nőtt a mezőgazdasági fagykárok száma, mely 10 év alatt háromszorosára emelkedett – olvasható a Klímapolitikai Intézet cikkében.
Miért jelent problémát ez?
Télen a Kárpát-medencében termesztett növényfajok nagy része nyugalomban van (ún. dormancia, azaz nyugalmi állapot). Ilyenkor az erősebb fagyok sem okoznak jelentős károkat a növényeknek, sőt ez szükséges a kórokozók, rágcsálók és rovarok szelektálódásához és gyérüléséhez.
A telek jelentős enyhülésével és a kora tavaszi időszak intenzív melegedésével viszont a növényekben korábban kezdődik a nedvkeringés, a rügyfakadás és a virágzás, egyes fajták esetében akár 15-20 nappal is korábban, mint az 1970-es és 1980-as években.
Rügyfakadás és virágzás alatt a növények lényegesen érzékenyebbé válnak még a gyenge fagyokra is, azaz a kevéssel 0°C alatti hőmérséklet is súlyosan károsíthatja az éppen kifakadt rügyeket, vagy már az intenzíven növekvő hajtásokat a rajtuk fejlődő virágzatokkal együtt, ezzel pedig a terméshozam is jelentősen csökkenhet – áll az elemzésben.
2.ábra A rügyfakadás ideje a szőlő esetében az 1995 és 2022 között a hazai borvidékek átlagában – forrás: klimapolitikaiintezet.hu
Az elmúlt 30 évben országos átlagban április 10-re esett az utolsó tavaszi fagy. Ha az 1970-80-as éveket tekintjük, akkor ez még április 19-én történt, azaz több mint egy hetes korábbra tolódás történt, mely 4,2-szer nagyobb esélyt ad elfagyásra. Az Alföld déli részén, Vas és Zala vármegyében, a Balatonfelvidéken, Baranyában pedig közelíti a két hetet, amely már 6-szor nagyobb kockázatot hordoz magában – jegyzik meg a cikkben.
A regionális melegedésen túl egyre gyakrabban jelentkezik tavasszal egy másik meteorológiai jelenség is. Ez a Polar Vortex gyengülése, azaz a sarki hideg, fagyos levegő „leszakadása”. A globális és regionális modellek szerint az Északi sarkkörön túli területek átlagnál erősebb felmelegedése hatására összességében egyre nagyobb kilengések várhatóak az Északi-sark körüli térség légnyomásában, így a poláris örvény (Polar Vortex) és a futóáramlás is kevésbé lesz stabil a jövőben.
Ez a gyakorlatra lefordítva azt jelenti, hogy egyre szélsőségesebb és egyre délebbre hatoló rövid ideig tartó hidegbetörésekre számíthatunk tavasszal, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes kora tavaszi időszakok is várhatók.
Mi várható a jövőben?
A szimulációk azt mutatják, hogy a telek és a tavaszok átlaghőmérséklete jelentősen növekedni fog a következő évtizedekben, melynek mértéke az európai átlagnál akár 1,8-2,2 °C-kal magasabb értékeket jelent. Ennek – egy bizonyos határon belül – mindenki örülhet, mivel kevesebb energiát kell majd használni fűtésre, hamarabb tervezhetünk programokat a szabadban és humánegészségügyi szempontból is pozitív hatása van, pl. csökken a depressziósok száma, többet mozognak az emberek.
Az ettől nagyobb felmelegedés humánegészségügyi hatása azonban negatívba is fordulhat elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőknél. Sajnos a mezőgazdaság is negatívan érintett szektorok közé tartozik.
Egyrészt jóval kevesebb esélye lesz a kár- és kórokozók fékentartásának, a szilárd halmazállapotú csapadék (hó) talajba szivárgásának, másrészt az éghajlatunk szélsőségei miatt (szeszélyes március és április) jóval nagyobb gondot fog okozni a márciusi és áprilisi hidegelárasztás és fagy.
3. ábra Az utolsó tavaszi fagy átlagos évi napja 2021-2040, 2041-2060, 2061-2080 és 2081-2100-ban az optimistább RCP4.5 (fent) és a pesszimista RCP8.5 (lent) forgatókönyvet figyelembe vevő 6-6 modellszimuláció átlaga alapján – forrás: Másfélfok
Egyes modellszimulációk szerint, ha a globális klímapolitikák nem változnak, akkor a mostaninál is intenzívebbé válik a felmelegedés a Kárpát-medencében és hazánkban, a vegetációs időszak kezdete a korábbiakhoz képest akár 30-35 nappal is korábbra tolódhat, így – ugyan kis eséllyel, de – átléphet az utolsó téli hónapra, azaz februárra.
A legvalószínűbb, hogy az ország nagy részén az évszázad közepén március közepére, míg az évszázad második felében március első heteire tolódik a növények aktív, vegetációs időszakának kezdete. Ez a növények fejlődésében a jelenleginél nagyobb visszaeséshez és esetenként a mostaniaknál még súlyosabb mezőgazdasági károkhoz vezet majd – figyelmeztetnek a szakértők.
A telek enyhülése és rövidülése miatt a növények vegetációs időszaka egyre korábban kezdődik – fotó: pixabay.com
Mit tehetünk?
A tavaszi fagyok ellen csak alkalmazkodási stratégiákkal lehet védekezni, ahol a cél a károk megelőzése és mérséklése.
A gyümölcsfákban háromféle módon okozhat kárt a fagy. Egyrészt, hosszú távú negatív hatás, ha a törzs megreped. Másrészt, a téli hidegek a fás részekben fagyásos tüneteket is okozhatnak. A kései tavaszi fagyok pedig a korán nyíló virágokban, rügyekben tehetnek kárt. Ez utóbbi mérsékléséhez szerencsére léteznek technikák, hiszen egy év termése múlhat rajta, hogy sikerül-e megvédeni a virágokat, rügyeket, azaz lesz-e termés az adott évben.
Az éghajlatváltozás és a növekvő szélsőségek miatt sajnos ma már nem elegendőek a régi védekezési formák (a füstölés, a meszelés, a vizes permetezés, a légkeveréses fagyvédelem) használata. A fagyvédelmi technikákat napjainkban már modern, nemzetközi és hazai precíziós technikákkal célszerű ötvözni.
A korábbinál is fontosabb tényezővé válik a jövőben a megfelelő termőhely kiválasztása. Magasabb helyen (néhány méter is számít, hiszen ott más a mikroklíma), dombsági, középhegységi régiókban a gyümölcsfáknak jobb esélye van a fagyok elkerülésére. Az is lényeges, hogy ellenálló, régi fajtát válasszunk. Még ha a termés mérete és minősége nem is éri el a boltban kapható gyümölcsök mesterségesen feltupírozott látványát, a termés biztonsága talán jó érv lehet ősi kárpát-medencei fajta választása mellett – tanácsolják a cikkben.
Csak úgy lehet az időjárás és a klímaváltozás szélsőségeire felkészülni, ha egyszerre több alternatív technikát és technológiát vet be a hazai agrárszektor. Ez igaz a tavaszi fagyok esetében is. Kanadában 40 százalékkal, Új-Zélandon közel 60 százalékkal, Japánban 75 százalékkal csökkent a fagykárok mértéke a modern aktív (agrármérnöki és precíziós) és passzív (termőhelyválasztás, talaj, talajtakarás stb.) technológiák használatával. Ezekre itt talál példát. Ezek a modern technikák drágák, de a hosszútávú sikeres mezőgazdaság kulcsai – jegyzik meg a szerzők.
A korábbinál is fontosabb tényezővé válik a jövőben a megfelelő termőhely kiválasztása – fotó: pixabay.com
Összességében igaz, hogy a felmelegedés és az éghajlatváltozás miatt a tavaszi fagykárok kockázata folyamatosan nő Magyarországon. Az aszály, a villámárvizek és a jégelverés mellett a következő évtizedekben a gazdáknak egyre nagyobb problémát fog okozni a növények korai rügyfakadása és virágzása, mely jelentős terméskiesést és minőségbeli romlást eredményezhet.
Ha Magyarország az elkövetkező évtizedekben is fenn akarja tartani az önellátását és az agrárgazdasági értelemben vett piaci pozícióit, szem előtt kell tartani, hogy a környezeti és klimatológiai feltételek a mezőgazdaságban folyamatosan változnak és egyre sürgetőbb az adaptációs cselekvési tervek gyakorlatba ültetése.
A magyar agrárium egyik legjelentősebb kihívása az új klímareziliens növényfajták nemesítése, alkalmazása és ezzel párhuzamosan a precíziós technikák és technológiák minél szélesebb körben való elterjesztése. Ezek nélkül elbúcsúzhatunk a világviszonylatban is sikeres és versenyképes hazai agrárszektortól – olvasható a Klímapolitikai Intézet elemzésében.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
