Ha így haladunk tovább, a végnapjait élő magyar málna néhány év alatt teljesen eltűnhet a piacról - írja az index.hu

málna

A málna kézimunkaerő-igényes kultúra és az előállítása több ok miatt is drága – fotó: pixabay.com

A málna előállítása nagyon drága

Nógrád, Baranya és Zala vármegyében található a legtöbb málnás, mára azonban alig több mint 100 hektárnyi ültetvényről származik a közkedvelt gyümölcs. Az exportált mennyiség olyan kevés, hogy szinte kimutathatatlan, míg éves szinten az import több száz tonnát is kitesz.

A világ málnatermelésének jelentős része az Egyesült Államokban, Németországban, Lengyelországban és Szerbiában folyik

– mondta Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az Indexnek, hozzátéve, hogy a málna kézimunkaerő-igényes kultúra és az előállítása több ok miatt is drága.

Egyrészt nagyon magas a telepítés tőkeigénye, magas az éves forgótőkeigény, főleg a zöldmunkák és a betakarítás idején. Ezért is lényeges, hogy az adott területről előállítható termés mennyisége és minősége magas legyen.


A málna és a többi bogyós gyümölcs helyzete is bizonytalan hazánkban

Az Európai Unióban Lengyelország a vezető termelő, de a világ termelési ranglistáján is az előkelő második helyet foglalja el Oroszország után. Nagyságrendileg a világ termelésének 21 százalékát, az unió termelésének több mint 70 százalékát adja. Körülbelül 30 ezer hektáron termelnek, a termésmennyiség évente eléri a 110-120 ezer tonnát.

Ebből 16-18 ezer tonnát frissárúként exportálják, a fagyasztott málna iránt megnövekedett kereslet miatt a fagyasztott málna mennyisége 40-60 ezer tonna közé emelkedett. A fagyasztott áru jelentős hányada a német piacra kerül.

A hazai málnatermesztésben elkeserítő tendenciák figyelhetők meg: míg az 1980-as években csaknem hétezer hektáron 25-30 ezer tonna málna termett, addig az ezredfordulóra ez 1500 hektárra és 10-15 ezer tonnára zuhant.

Mára a málna gyakorlatilag eltűnt a gyümölcstermesztésünkből: a termőterület jelenleg alig éri el a 100 hektárt – becslésünk szerint ennek legfeljebb fele az elfogadható színvonalú ültetvény –, a termésmennyiség pedig már valamivel ezer tonna alatt van, és a tendencia továbbra is csökkenő

– mondja Apáti Ferenc.

A megmaradt málnatermő területeken jellemzően frisspiaci árut termelnek, de ezek döntően néhány tized- vagy 1-2 hektáros ültetvények. A megszűnés határára jutott a málna hazai fagyasztóipari hasznosítása, mert sokszor olcsóbban lehet kész fagyasztott árut importálni Lengyelországból és Szerbiából, mint a hazai alapanyagot megvásárolni. A frisspiacon is egyre nagyobb teret hódít a lengyel málna.

málna

Mára a málna gyakorlatilag eltűnt a gyümölcstermesztésünkből: a termőterület jelenleg alig éri el a 100 hektárt – fotó: pixabay.com

Miért szorult vissza ilyen kritikus mértékben a hazai málnatermelés?

A szakember szerint a hazai málnatermelés ilyen mértékű visszaszorulása alapvetően három tényezőre vezethető vissza. Első a klimatikus viszonyok átalakulása, amelynek eredményeképpen az elmúlt 15-20 évben melegebbre és szárazabbra fordult a hazai klíma, amit a málna nem tolerál. Ekkora hő- és UV-terhelés mellett alacsonyabbak a terméshozamok és gyengébb a minőség. A málna, hasonlóan a legtöbb bogyós gyümölcshöz - a kiegyensúlyozott közepesen magas hőmérsékletű klímát kedveli. A nemesítés mára ugyan kitermelt olyan fajtákat, amelyeket lehet a melegebb éghajlaton is termelni, de a túl meleg, száraz, páramentes klíma ennek ellenére sem kedvező a termelésnek.

A másik fő gondot a munkaerőhiány okozza. A málna közismerten munkaerő-igényes kultúra,  éves művelése hektáronként 3-4 ezer munkaórát igényel, melynek 75 százaléka a betakarítás rövid időszakára esik. Ebben a viszonylag szűk időintervallumban nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen vállalkozás ekkora mennyiségű munkaerőt találni, arról nem is beszélve, hogy miként lehet kigazdálkodni a munkavállalók bérét és annak járulékait.

Az erősebb versenytársak jelenléte is egyre jobban meghatározó tényezővé válik:  mind Szerbia, mind Lengyelország sokkal nagyobb málnatermesztővé nőtte ki magát. A szerbek a gazdasági előnyüket a ma még kedvezőbb klímájuknak, a lengyelek pedig az olcsóbb munkaerejüknek köszönhetik. Ennek eredményeképpen mindkét ország jóval olcsóbban tud málnát előállítani, mint a magyar termelők.

málna

A mai kor minőségi követelményeinek megfelelő terméket csak védett, fólia alatti termelésben lehet előállítani – fotó: pixabay.com

A legtöbb málnás Nógrád, Baranya, Zala vármegyében található

A 2022-es adatok szerint 101 hektárnyi ültetvényen termesztettek málnát hazánkban. A legtöbb málnás Nógrád, Baranya és Zala megyében található. Jelentősebb modernizációs fejlesztéseket az elmúlt években Nagykanizsa térségében hajtottak végre.

A málnatermesztők részére a legfontosabb kihívást a kultúra műveléséhez szükséges rendkívül magas munkaerőigény jelenti: a málna zöldmunkája, fűzése és a betakarítás nagymértékű szezonális munkaerőt igényel.

Ráadásul a mai kor minőségi követelményeinek megfelelő terméket csak védett, fólia alatti termelésben lehet előállítani, a termelőberendezésbe történő beruházás is jelentős kihívást jelent, ami hektáronként elérheti a 30 millió forintot, de nem ritka a 100 milliós összeg sem.

A málnatermesztés eredményesen csak öntözött körülmények között folytatható. Sőt, mára ez már a legmodernebb esetekben termesztőközeges, hajtatott termesztés

–  mondta FruitVeB elnöke.

2021-ben még 235 hektáron termeltek málnát, a teljes leszüretelt mennyiség 457 tonna volt. A KSH 2021-es adatai alapján a málna exportja gyakorlatilag nem volt mérhető, miközben 341 tonna gyümölcsöt importáltunk 893 millió forint értékben

– tette hozzá a Apáti Ferenc.

Ha így haladunk tovább, pár év alatt a végnapjait élő magyar málna teljesen eltűnhet a piacról.