A KSH 2024. június elsején közzétett adatai szerint az ország mezőgazdasági területének nagysága mintegy 5,1 millió hektár volt, ebből 81%-ot tett ki a szántóként, 16%-ot a gyepként hasznosított terület, a szőlők és a gyümölcsösök pedig csupán a mezőgazdasági termelés során hasznosított terület 2,8%-át borították, ami valljuk be, nem túl sok. Fólia és üvegház alatt mintegy 1,8 ezer hektáron folyt növénytermesztés.

Burgonyát az előző évivel közel azonos, 6,5 ezer hektáros területen vetettek. A terület közel harmada (31%) Csongrád-Csanád vármegyében található. 2024-ben 1808 hektáron, az előző évinél valamelyest kisebb területen folyt takarás alatti (üvegház, fóliaház, fóliasátor) növénytermesztés hazánkban.

A zöldségfélék és a szamóca termőterülete közel azonos (70,2 ezer hektár) az egy évvel korábbival, az egyes fajták aránya a vetésszerkezetben kismértékben változott. A legjelentősebb zöldségféle továbbra is a csemegekukorica, területe az utóbbi két évben közel azonos, az utóbbi négy év átlagának 95%-a. A csemegekukorica-termesztés közel harmada Hajdú-Bihar vármegyében összpontosul. Zöldborsót egyre csökkenő, idén már csak 15,3 ezer hektáros területen vetettek, vetésterülete Hajdú-Bihar, Békés és Fejér vármegyében volt a legnagyobb, a legjelentősebb visszaesés Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt tapasztalható. Azonban közel kétszer akkora területen (3,7 ezer hektár) ültettek görögdinnyét a gazdák, mint egy évvel korábban. A görögdinnye-területek 37%-a Békés vármegyében található.

Grafikonok

Forrás: KSH

Az ország gyümölcsös területe évről évre kismértékű csökkenést mutat, idén a 2020. évi agrárcenzus adataihoz képest mintegy 5 ezer hektárral kevesebb területen (81,9 ezer hektáron) találhatók törzses és bogyós fajok. A gazdálkodók országosan a mezőgazdasági terület 1,6%-át használják gyümölcsösként, a vármegyénkénti arányok jelentősen különböznek. A gyümölcsösök elhelyezkedése koncentrált, a teljes terület 39%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, részaránya az utóbbi években is növekedett.

Grafikonok

Forrás: KSH

A termőkorú gyümölcsösterület a teljes terület 85%-a, így 2024-ben több mint 12,5 ezer hektáros volt a még nem termő, friss telepítésű ültetvények területe. A két legjelentősebb gyümölcsfajunk továbbra is az alma és a meggy. A teljes hazai gyümölcsösterület 44%-án ez a két gyümölcs terem. Az ország almatermő területének 73%-a (közel 16,5 ezer hektár) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található. Ugyancsak itt termelnek a legnagyobb területen meggyet (4,8 ezer hektár) és diót (4,4 ezer hektár) is. Bár Bács-Kiskun vármegye mezőgazdasági területének csupán 1,7%-át foglalja el gyümölcsös, a legjelentősebb bogyósunk, a bodza területének 46%-a (2,9 ezer hektár) ebben a vármegyében koncentrálódik.



Az utóbbi években tapasztalható kisebb csökkenést követően idén közel másfél ezer hektárral nagyobb területen (60,2 ezer hektáron) gazdálkodtak a szőlőtermesztők. Az ültetvények 93%-a termőkorú, azaz mintegy 4 ezer hektár még nem termő, friss telepítésű. A területi megoszlás némileg változott a megelőző évhez képest: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron és Nógrád vármegye szőlőterülete jelentősen csökkent a 2023-as értékhez viszonyítva, viszont nagyobb területeket vontak művelésbe Baranya és Heves vármegyében.

Hazánkban a borszőlő termesztése jellemző, emellett a teljes terület mindössze 1,4%-án csemegeszőlőt, 2,2%-án pedig direkttermő szőlőfajtákat termesztenek, mindkettőt főként Bács-Kiskun vármegyében.

édeskömény

Magyarországon korábban mindössze alig néhány ezer hektáron termesztettek édesköményt, így a kis kultúrák közé tartozott, viszont a változó időjárási és gazdasági viszonyok nyomán vetésterülete kiugróan növekedett – forrás: Pixabay

A támogatási rendszer átalakulásának nagy nyertese az édeskömény (másnéven ánizskapor, vezérkapor). A gyógy- és fűszernövény  Dél-Európában és Ázsiában őshonos, viszont napjainkban már a világ valamennyi meleg és mérsékelt éghajlatú vidékén – a gumójáért és magjáért, gyógy-, aroma-, illóolaj-készítés és fűszernövény céllal – termelik. Termesztéstechnológiai szempontból kiválóan beilleszthető a vetésforgóba.

Alapvetően ez egy rövidebb (65–75 nap) tenyészidejű kultúra, egyes fajtái fagytűrőek, így a korai termesztésre is alkalmasak. Az édeskömény vízigénye csírázás idején, illetve a szárba indulástól a virágzásig legnagyobb, viszont ezt követően a túl csapadékos, hűvös időjárás nem kedvező a növény virágzása számára a terméskötés szempontjából. Ez azt jelenti, hogy a klímaváltozást is jól tűri. Soká és éppen akkor virágzik, amikor más szántóföldi növények már nem, így a méhek számára is hasznos.

Magyarországon korábban mindössze alig néhány ezer hektáron termesztettek édesköményt, így a kis kultúrák közé tartozott, viszont a változó időjárási és gazdasági viszonyok nyomán vetésterülete kiugróan növekedett. Az édesköményt zöldségféleként a fogyasztható gumójáért termesztik, a hazai gazdaságokban mégis jellemzően gyógy-aroma-illóolaj- és fűszernövényként takarítják be.

Grafikonok

Forrás: KSH

Termesztéséhez többféle támogatás is igényelhető idén:

  • alapszintű jövedelemtámogatás (BISS),
  • zöldségnövény termesztés termeléshez kötött támogatása,
  • ökológiai gazdálkodás támogatása (VP ÖKO),
  • agrár-környezetgazdálkodás támogatása (VP AKG),
  • agro-ökológiai programban való részvétel támogatása.

2020 óta számottevően bővült a jövedelemtámogatást igényelt édeskömény-vetésterület. Míg 2020-ban csak 387 ügyfél igényelt jövedelemtámogatást mindössze 2922 hektár édeskömény vetésterületre, addig mindez 2024-ben ez már közel az ötszörösére, vagyis 1863 ügyfélre és 14 385 hektárra emelkedett – derül ki a KSH adataiból.

A mintegy 14,4 ezer hektárnyi édeskömény termesztésének közel kétharmada (64%-a) négy vármegyére koncentrálódik: Baranyában 4,9, Somogyban 2,0, Békésben 1,3, Csongrád-Csanádban közel 1,1 ezer hektárnyi a terület.

Grafikonok

Forrás: KSH

A területek rohamos növekedése azzal magyarázható, hogy a termelés ökológiai támogatásban is részesülhet. Gyakran be sem takarítják a terményt, hanem újabb és újabb területeket ültetnek be édesköménnyel, mert mivel évelő, nem kell újra elvetni, elég, ha elhullatja a magját. Mint ilyen, kiváló növénykultúra azok számára, akik a földterületüket át akarják állítani biogazdálkodásra, hiszen segítségével az ökológiai minősítéshez néhány évig vegyszeres kezelésektől mentesen pihentethető a földterület. A talajból kevés tápanyagot használ fel, a termés betakarítható és az átállás ideje alatt méhlegelőnek és vadbúvóhelynek is megfelelő.

Az édeskömény-árutermelő gazdaságok a betakarított termést leginkább gyógy- és illóolaj-alapanyagként exportra, illetve egy részét belföldi felhasználásra is értékesítik.

Forrás: KSH