Az összkép jónak mondható: a burgonyatermő térségekben kedvezőbb volt az időjárás, mint az előző években, aminek köszönhetően korábban kezdődhetett meg az ültetés – a meleg és nem túl csapadékos időjárás miatt szépen fejlődtek a növények. A régebb óta termelők azonban tudják – okulva a saját tapasztalataikból –, hogy most már csak öntözési háttérrel célszerű belefogni a termesztésbe, főként az ország szárazabb térségeiben – írja a novenyvedoszer.hu
Szépen fejlődtek a növények – fotó: pixabay.com
"Étkezési burgonyát termeszteni öntözés nélkül óriási kockázat" – hívta fel a figyelmet Polgár Zsolt, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Keszthelyi Burgonyakutatási Központjának vezetője, aki a termelőktől érkezett visszajelzések alapján mondta el, hogy nagyon szépen fejlődnek a burgonyák.
Lassan véget is ér az új burgonya szezonja, akik fólia alatt termesztették, azok viszonylag kedvező áron tudták értékesíteni a termésüket, azonban az őszi betakarítású termények még sokat lesznek kint a szabadban, így nehéz lenne előre bármit is mondani róluk.
"Az elmúlt két-három évhez viszonyítva jobb lesz a termés, a minőségre is igaz ez a megállapítás, de csak akkor, ha a növényvédelmet tudják a gazdálkodók biztosítani. A csapadékos időjárás ugyanis minden gombabetegségnek kedvez, a burgonyavész ráadásul kimondottan olyan kórokozó, amely ellen intenzíven védekezni kell. Ha ezt megoldják, akkor nagy bajra nem kell felkészülni" – fogalmazott Polgár Zsolt.
A magyar burgonya jó minőségű – fotó: pixabay.com
Az előző évekhez képest szeptembertől alacsonyabb átvételi árakra lehet számítani, de ez is jelentősen függ az importtól. Nyugat-Európában is csapadékos volt az idei év, ami miatt Hollandiában, Belgiumban, vagy Franciaország nyugati részén későn kezdtek el ültetni, – a legnagyobb mennyiségben innen érkezik az étkezési burgonya. A szezon hátralévő részét befolyásolja az, hogy ezekben az országokban mekkora túltermelés lesz.
Kijelenthető, hogy az utóbbi húsz évben folyamatosan csökken a burgonya termőterülete, azonban a statisztikák hitelességéről szakmai körökben megoszlanak a vélemények.
A KSH szerint tavaly 7500 hektár volt a burgonya vetésterülete, ami irreálisan alacsony. A szakemberek ennek a nagyságát 12 ezer hektárra teszik. Polgár Zsolt szerint tavaly 5 százalékkal növekedett ez a szám, elsősorban a háztáji és kistermelői szektorban.
"Ez a mennyiség egy kedvező évjáratban az ország ellátásának, a belföldi igényeknek a háromnegyedét képes kiszolgálni, ezért a maradék részt importból kell fedezni" – tette hozzá.
A magyar burgonya jó minőségű, azonban ez nem befolyásolja az árat, mert az átvétel a külalaki jellemzők szerint történik, valamint aszerint, hogy rózsa- vagy sárga héjú fajtákról van-e szó.
A külföldről hazánkba érkező burgonya minősége azonban sajnos nincs ilyen jó, mert a nyugat-európai fajták arra lettek nemesítve, hogy sokat teremjenek, jól nézzenek ki, viszont kevésbé törődtek az étkezési jellemzőkkel.
Hazánkban ezzel szemben olyan fajtákat nemesítenek, amelyek rezisztensek, többször vissza lehet ültetni őket, és kiváló étkezési minőséggel rendelkeznek.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
