Jó tanácsok a tavaszi lemosó permetezéshez

Mind a biológiai védekezésre átállt gazdaságok, mind a hagyományos növényvédelmet gyakorló gazdák szívesen használják, mert a költség és a hatás összefüggés elfogadható. Megfelelő hőmérséklet alatt a rügypattanáskor kijuttatva csekély a fitotoxicitás veszélye, továbbá szabadforgalmú szerek, amelyeket bárki megvásárolhat.

A rézvegyületek előnyos tulajdonságai mellett negatív hatásai is ismertek, ahogy arról korábbi cukkünkben írtunk, mivel azonban még nem találtak a helyettesítésére megfelelő alternatívát, még mindig ez az egyik leggyakrabban használt hatóanyag az ültetvényekben, főleg az ökológiai termesztésben.

Idén gyorsan érkezett meg a tavasz és ezzel a tavaszi teendők is – fotó: Shutterstock

A lemosó permetezésre a rézvegyületeken – rézoxiklorid, rézszulfát – kívül kénvegyületek és növényvédelmi célokra alkalmas olajok is használhatók, önmagukban vagy egymással kombinációban. Megfelelő hőmérséklet esetén alkalmazva alacsony a növény károsodásának esélye.

Az elmúlt téli időszakban a hosszan tartó, viszonylag enyhe időjárásban a kórokozók és kártevők áttelelő képletei nem pusztultak olyan mértékben, mint egy hosszan tartó, jelentős fagy esetén. Ehhez jönnek a betelepülő újabb kártevők, amelyek ellen a tenyészidő során még nem áll rendelkezésre kellő számú, egymástól eltérő hatású hatóanyag, ami az elmúlt évek tapasztalatai alapján megnehezíti az ellenük való hatásos védekezést.

Az elmúlt hetek gyors felmelegedése miatt a vegetáció felgyorsult, egyes gyümölcsfajok, pl. az alma a körte, a meggy és a cseresznye is "ébredeznek".

A tavaszi lemosó permetezést mindenképpen célszerű elvégezni, amennyiben el kívánjuk kerülni a szezonban fellépő kártétel elleni fokozott védekezést.

Általános szabályként a lemosó permetezést lehetőleg a fagyveszélyes, kora tavaszi időben ne végezzük,

mert a hatást a rügyeket záró levelek szoros állása csökkenti. Ezenkívül a virágzás előtti permetezés esetén a pattanófélben lévő hajtásokon és bimbókon meghúzódó áttelelő tojások és más szaporító képletek burkolata fellazul, és a tavaszi lemosó permetezés hatékonyabb lesz.

A tavaszi lemosó permetezés alkalmazása során betartandó fontos szabályok:

• A permetezés idejének megválasztása, a fentiekben elmondottak szerint.

• A technológia során alkalmazható növényvédő szerek dózisának betartása.

• A permetlédózist és a permetlémennyiséget az egyes javasolt termékek címkéjén megadottak szerint kell megválasztani.

• A kijuttatás tényleg lemosás legyen, a növényeket úgy kell lepermetezni, hogy azokról a permetlé lecsurogjon – a lemosásra engedélyezett szerek kontakt hatásúak, érintkezniük kell a rügypikkelyek alatt, a kéregrepedésekben vagy alattuk meghúzódó, áttelelő szaporító képletekkel.

• A címkén megadott hőmérsékleti maximumot a kijuttatás idején ne haladja meg a levegő hőmérséklete.

• Kerülni kell a szeles időben végzett lemosó permetezést, mert az elsodródás károsítja a kijuttató embert és a környezetet.

• A rézvegyületek különösen károsíthatják a vizeket és a vízi élőlényeket, ezért az előírt védőtávolságot be kell tartani.

• A korai felmelegedés esetén megjelenő beporzó rovarok károsodhatnak, ezért az azokra előírt óvórendszabályokat be kell tartani.

• A lemosó permetezésre előírt védőfelszerelést használni kell.

• A permetezést követően a permetezőberendezést alaposan ki kell tisztítani, a csomagolóanyagot újrafelhasználásra annak kilukasztásával alkalmatlanná kell tenni.

Lényeges, hogy a lemosó permetezés ténylegesen lemosásszerű legyen – fotó: Shutterstock

A réz sejtméreg, ez biztosítja a növényvédelemben használt rézvegyületek hatékonyságát rovar- és gombakártevők ellen. A rézvegyületeket tartalmazó termékben az elemi réz nagyon finom szemcsemérettel kerül forgalomba, ami a növényen való megtapadást, az esőállóságot és a hatékonyságot segíti elő, megfelelő segédanyagokkal kiegészítve. A hatékonyság növelhető olajtartalmú lemosószerekkel kombinálva, alacsony hőmérsékleten történő kijuttatás esetén.

Alkalmazása akár a tenyészidőszak végén ősszel, akár a tavaszi rügypattanás előtt javasolt.

A tavaszi lemosó permetezést lehetőleg a rügypattanást megelőző időszakban a lehető legkésőbb kell végezni, természetesen a termékek címkéjén feltüntetett hőmérséklet figyelembevételével, a perzselés elkerülésére.

A hatás kedvezőbb, mint közvetlenül a tél végén végzett permetezésé, mert a kórokozók és az áttelelő rovarok, illetve szaporító képleteik a kelésre készülve fellazult felülettel érintkeznek a vegyszerrel.

Lényeges, hogy a lemosó permetezés ténylegesen lemosásszerű legyen. A lemosó permetezés mellett feltétlenül javasolt a  gyümölcsfák metszése, a kéreg tisztítása, az őszi lehullott lomb eltávolítása a területről.

A rézszulfát használatának újraengedélyezése

Az Európai Bizottság nemrégiben megújította a rézszulfát engedélyét, a döntést követően pedig az egyes tagországok is így cselekedtek. A terméknek nagy a népszerűsége, különösen a biológiai védelmet előtérbe helyező gazdálkodók körében, előszeretettel alkalmazzák egyebek között burgonya, szőlő, paradicsom és alma biológiai termesztésében baktériumok, gombák és rovarkártevők ellen. Ugyanakkor a réz felhalmozódik a talajban és minden élő szervezet érzékeny vele szemben, ezért egyre inkább keresik a rézvegyületeket helyettesítő megoldásokat.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) és az Európai Kémiai Ügynökség (ECHA) – mindkét intézmény vezető szerepet játszik a növényvédőszer-hatóanyagok engedélykérelmeinek elbírálásánál – megvizsgálta a rézszulfátot is a hatóanyag újraengedélyezéséhez. A vizsgálatok kiemelik a réz toxikus hatásának rizikóját a terméket felhasználók, madarak, emlősök és a talajlakó szervezetek esetében, illetve általános hatását a környezetre. A döntés kiterjed a rézszulfátnak a baktériumok és gombák elleni alkalmazhatóságára.

Az Európai Kémiai Ügynökség (ECHA) szerint a rézvegyületek kifejezetten mérgezőek a vízben élő szervezetekre, a káros hatás vízben hosszú ideig tart. Lehetséges a rákkeltő hatása, továbbá magzatkárosító hatású lehet, illetve a termékenységet csökkentheti. Lenyelve károsító, szembe jutva súlyos károsodást okozhat. Hosszas vagy ismételt expozíció esetén káros hatású lehet az emberi szervezetre.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) megerősítette a réz hatóanyag okozta rizikót a felhasználók, madarak, emlősök és talajlakó szervezetek esetében. Mind az EFSA, mind az USA Környezetvédelmi Ügynöksége egyetért abban, hogy a fogyasztókra gyakorolt lehetséges egészségkárosító hatások bizonyítása további vizsgálatokat követel.

A bioélelmiszerek nem tartalmaznak annyi növényvédőszer-maradékot, mint a hagyományos termesztésből származók, ugyanakkor előfordulhatnak bennük a rézvegyületek mint növényvédőszer-maradék az Európai Parlament 2015-ben kiadott kutatási jelentése szerint. A szer bioakkumulatív hatású, azaz a talajban, illetve állati szervezetekben felhalmozódhat és toxikus szintet érhet el a mennyisége. Számos biotermesztéssel foglalkozó borászat az USA-ban, illetve Európában (beleértve Franciaországot) felhagyott a réz alkalmazásával, a talajban lehetséges felhalmozódástól tartva.

A bioélelmiszerekben is előfordulhatnak rézvegyületek – fotó: Shutterstock

Az Európai Bizottság 2014-ben meghosszabbította a rézszulfát felhasználási engedélyezését, azzal, hogy alkalmazását csökkentik, és a környezeti hatásokról újabb tanulmányokat készíttetnek. 2015-ben az EU a rézszulfátot a „helyettesítésre kijelölt” hatóanyagok listájára felvette, az egészséget és a környezetet károsító hatások miatt. A helyettesítésre kijelölt anyag fogalom azt jelenti, hogy a termék engedélyét nem vonják vissza mindaddig, amíg azonos célra alkalmazható, de kisebb rizikóval használható növényvédő szer forgalomba nem kerül.

2018-ban az EU tagországok megegyeztek abban, hogy további hét évre „megkegyelmeznek” a réznek, azaz 2026-ig még használni lehet a réztartalmú szereket. A következő hét évben az EU agrártermelői hektáronként maximálisan 28, átlagosan azonban csak 4 kg tiszta rezet használhatnak.

Ez ideig nem sikerült megfelelő, biogazdálkodásban alkalmazható alternatívát találni a rézvegyületek kivonására a gazdálkodásból.

Az Európai Parlament beszámolója szerint „egyes ígéretes – az emberekre és környezetre nem káros – helyettesítő anyagok, pl. káliumbikarbonát vagy tejipari melléktermékek jöhetnek szóba. Változatlanul javasolt a rézsók korlátozott alkalmazása. A rézvegyületek tehát megmaradtak a kistermelők vagy amatőr növénytermesztők kezéhez adható növényvédő szerek között.

Visszatérve a rézszulfátra: a szert 1882-ben Bordeaux környékén kezdték el szőlőben alkalmazni, első körben a szőlőlopás elleni védelem miatt, mivel a szőlőre permetezett rézszulfát és a mészhidrát keveréke jellegzetes kékes színűre festette a lombozatot, ami a potenciális tolvajokat elriasztotta, és hamar kiderült a keverék kedvező hatása a szőlőben. A bordói lé jelenleg gombaölő szerként használatos.