Az elmúlt évtizedek során az egyre intenzívebbé váló mezőgazdaság és az agrár-ökoszisztémák leromlása jelentősen hozzájárult a biológiai sokféleség csökkenéséhez. A Bécsi Agrártudományi Egyetem (BOKU) és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) munkatársai a környezetbarát termelési stratégiáknak a kártevő rovarokra, azok természetes ellenségeire, valamint a biológiai védekezésre és a gyümölcsminőségre gyakorolt hatásait vizsgálták.

A kutatók a természetvédelmi biológiai védekezés almaültetvényeken belüli hatékonyságának tisztázására világszerte készült 54 tanulmány adatait elemezték. Az eredményeket bemutató publikáció a Science of the Total Environment című nemzetközi folyóiratban jelent meg.

A termelőknek környezetbarát termelési stratégiákat kell alkalmazniuk

A mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének drasztikus csökkenése veszélyezteti a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat is, mint például a kártevő rovarok szabályozását természetes ellenségeik által.

Ez az almára, a világ egyik legintenzívebben termesztett gyümölcstermő növényére is igaz. A növekvő kereslet és a piac által támasztott minőségi követelmények (pl. növényvédőszer-maradékoktól mentes, piacképes gyümölcsök) miatt a termelőknek környezetbarát termelési stratégiákat kell alkalmazniuk a negatív környezeti hatások minimalizálása mellett.

Virágzó almaültetvény sorköztakarással

Virágzó almaültetvény sorköztakarással – fotó: Korányi Dávid

Ilyen stratégiának számít a természetvédelmi biológiai védekezés. Ez egyrészt változatos élőhelyek biztosításával próbálja ellensúlyozni az intenzív növénytermesztéssel járó élőhelyvesztést és zavarást, másrészt a kezelés intenzitásának csökkentésével segíti a természetes ellenségeket, hozzájárulva a kártevők hatékony szabályozásához. Ez azonban egy meglehetősen összetett stratégia, mivel különböző intézkedéseket foglal magában, amelyek hatásai ellentmondásosak.

Hernyót fogyasztó vörhenyes címerespoloska (Arma custos) lárvája

Hernyót fogyasztó vörhenyes címerespoloska (Arma custos) lárvája – fotó: Korányi Dávid


54 tanulmány adatait elemezték

A BOKU és a HUN-REN ÖK munkatársai a környezetbarát termelési stratégiáknak a kártevő rovarokra, azok természetes ellenségeire, valamint a biológiai védekezésre és a gyümölcsminőségre gyakorolt hatásait vizsgálták.

A kutatók a természetvédelmi biológiai védekezés almaültetvényeken belüli hatékonyságának tisztázására világszerte készült 54 tanulmány adatait elemezték. A leggyakoribb kezeléseknek a virágforrások és talajtakarók – aromás növények – alkalmazása, valamint a gyümölcsösök általános extenzifikációja, azaz a környezeti javakkal való kiegyensúlyozottabb gazdálkodás bizonyult.

Üvegszárnyú almafalepke (Synanthedon myopaeformis), az almaültetvények kártevője

Üvegszárnyú almafalepke (Synanthedon myopaeformis), az almaültetvények kártevője – fotó: Korányi Dávid

A virágzó növények növelték a természetes ellenségek számát

A talajtakarás alkalmazása növelte leginkább a természetes ellenségek, különösen a ragadozó ízeltlábúak számát, mindamellett hogy a kártevő rovarok egyedsűrűségét is csökkentette. Ebben a hatásban számos mechanizmus, köztük elsősorban az aromás növények taszító, illetve csalogató hatása játszhat szerepet.

A különböző vegyületeik eltaszítják a kártevőket a gazdanövénytől, vagy odacsalogatják a természetes ellenségeket, ezáltal is csökkentve a növényfogyasztó rovarok számát.

Hasonlóképpen a virágzó növények növelték a természetes ellenségek, különösen a parazitoidok számát (ezek olyan rovarok, amelyek lárvái a gazdaszervezetet parazitálják, mint például a fürkészdarazsak), ami az általuk biztosított alternatív táplálékforrásoknak (virágpor és a nektár) tulajdonítható.

Ezzel szemben az almaültetvények kezelésének extenzifikálása (pl. vegyszermentes kezelés) nem mutatott jelentős hatást a kártevő rovarok vagy természetes ellenségeik egyedszámára. Ez volt az egyetlen olyan intézkedés, amely hozzájárult a gyümölcsminőség romlásához.

Zöld hamvaspók (Nigma walckenaeri) akcióban

Zöld hamvaspók (Nigma walckenaeri) akcióban – fotó: Christine Judt

Christine Judt, a tanulmány első szerzője arra a következtetésre jutott, hogy „több virágforrás és talajtakarás biztosítása egy megvalósítható alternatíva a növényvédőszer-használat csökkentésére az almaültetvényekben, a gyümölcsminőség megőrzése mellett".

Batáry Péter, a tanulmány társszerzője hozzátette: „E módszerek népszerűsítése és más növénytermesztési rendszerekben való alkalmazása a szakpolitikai célok elérése érdekében – például a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása a növényvédőszer-használat radikális csökkentése mellett – létfontosságú lépés a környezeti fenntarthatóság felé”.

Publikáció:

Judt, C., Zaller, J. G., Korányi, D. & Batáry, P. (2023). Floral resources and ground covers promote natural enemies but not pest insects in apple orchards: A global meta-analysis. Science of the Total Environment 903: 166139. DOI: 10.1016/j.scitotenv.2023.166139