Általánosságban elmondható, hogy a gyümölcsfák jellemzően decemberben és januárban mélynyugalmi állapotban vannak. Körülbelül február közepén kezdődik az úgynevezett kényszernyugalmi időszak, ami folyamán az időjárástól függően indul meg a nedvkeringés a növényekben. Az utóbbi hetek időjárása elindította a virágzást a mandula mellett az őszibaracknál és a kajsziféléknél is, az április eleji fagyok pedig változó mértékű terméskiesést okozhatnak.
Jelentős károkat okoztak a fagyok a kajsziültetvényekben – fotó: Shutterstock
Sajnos a gyümölcstermesztőknek – a koronavírus nehézségein túl – az extrém fagykárokról is emlékezetes a 2020-as év, a teljes hazai gyümölcstermés jelentős részét tönkretették a március elejétől május közepéig pusztító fagyok. A kajszibaracknak 2020-ban csak a 10 százaléka maradt meg, de szinte minden gyümölcsfajtából kevés termett. A hosszú évek óta zajló globális klímaváltozás, az időjárás egyre szélsőségesebbé válása komoly kihívást jelent a kertészeti ágazatnak is.
Ezen időjárási tendencia folytatódása miatt fokozottan ellenálló gyümölcsfajták telepítésére lenne szükség. A rendszerváltás után a hazai gyümölcsnemesítés nehéz helyzetbe került, és így később számos világfajta, mediterrán eredetű, kevésbé fagyálló gyümölcsfajta került az országba, telepítésre az ültetvényekben. A szélsőségessé váló időjárás miatt aktuális lenne újragondolni a hazai nemesítési programot;
időszerű lenne általánossá tenni a telepítendő fajokból, fajtákból folyamatos adaptációs kísérletek beállítását, amelyek alapján eldönthető, hogy megfelelnek-e a hazai termesztési körülményeknek.
A kormányzat az elkövetkező években kiemelkedő mértékű forrásokat biztosít a hazai agrárium fejlesztéséhez, hatékonyságának növeléséhez, ennek keretében a hazai gyümölcsnemesítés újbóli megerősítésére is sor kerülhet, amit a NAK is szorgalmaz. Mindehhez kiváló szakmai bázisként szolgálhat az idén megalakult Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
|