A Kadarkút-vótapusztai gesztenyefeldolgozás története egészen 1988-ig nyúlik vissza. Jelenlegi formájában a vállalkozás egy rendkívül innovatív és kreatív cégként működött, folyamatos fejlesztésekkel és bővítésekkel. Öt gyártósorral dolgoztak, amelyek közül a legmodernebb, teljesen automatizált gesztenyepüré-gyártó vonalat épp a tűzesetet követő hétre tervezték beüzemelni. A rendszer úgy alakították ki, hogy a nyers gesztenye felhelyezése után a számítógépek és automatikák végezzék a teljes feldolgozási folyamatot, egészen a lefagyasztott, csomagolt termékig.

Ez a több éves munka, a saját tervezésű gépek, programok, és a legmodernebb technológiai megoldások mind odavesztek a tűzben.

Verseny az idővel – a szezon a tét

Mint azt Egyed Károlytól, a Sarkpont Zrt. vezérigazgatójától megtudtuk: a gesztenye feldolgozása szezonális csúcsmunkát jelent: az érési időszak 3-4 hetében a cég éves termelésének 80-85%-át állítják elő. Ezért létfontosságú, hogy az üzem a gesztenyeszezon kezdetére újra működőképes legyen. Jelenleg teljes gőzzel folyik a romok eltakarítása, hiszen a statikusok szerint az épület maradványait teljesen le kell bontani, majd az üzemet a nulláról kell felépíteni, beleértve a speciális, egyedi gyártású gépek beszerzését és beüzemelését is.

gesztenyefeldolgozó

Egyed Károly – forrás: Sarkpont Zrt.

Munkahelyek megőrzése és a támogatások kérdése

A cégvezetés elkötelezett a dolgozók megtartása mellett: senkit nem bocsátottak el, noha a termelés leállása napi szinten jelentős bevételkiesést okoz. Bár számos ígéretet kaptak kormányzati, banki és biztosítói oldalról, egyelőre konkrét pénzügyi segítség még nem érkezett. A vezetés bízik abban, hogy a következő hetekben ezek az ígéretek valósággá válnak, hiszen a túlélés múlik rajta.

– A tűzeset híre nemcsak belföldön, hanem nemzetközi szinten is gyorsan elterjedt. Olaszországból és Törökországból is érkeztek együttérző megkeresések, ami jól mutatja, hogy a vótapusztai üzem fontos szereplő volt a nemzetközi gesztenyepiacon is – jelentette ki Egyed Károly, aki azt is elmondta: a cég nem csupán feldolgozással foglalkozott, hanem jelentős kutatási tevékenységet is folytatott a gazdaságos gesztenyetermesztés terén. – Saját faiskolánkban és ültetvényeken teszteltük a különböző fajtákat, termesztéstechnológiákat, öntözési és növényvédelmi megoldásokat. Több ígéretes fajtát is sikerült szelekcióval létrehoznunk és két fajtát már állami elismerésre is benyújtottunk. A célunk mindezzel az, hogy segítsük a hazai gazdákat a sikeres gesztenyetermesztésben, hiszen ez a növény, pontosabban a feldolgozott termése mára a luxuscikkek közé került, miközben termesztése komoly szakmai kihívásokkal jár. A fák világszinten tapasztalható pusztulása, valamint a speciális növényvédelmi kihívások miatt a gesztenye egyre inkább a „gazdagok eledelévé" vált, szemben a régi időkkel, amikor a hegyvidéki, szegényebb családok egyik fő táplálékforrása volt.

gesztenyefeldolgozó

Ez a modern, automatizált gépsor is a lángok martalékává vált – forrás: Sarkpont Zrt.

A gesztenye új ellenségei

Az elmúlt évtizedekben a gesztenyefákat számos kártevő és betegség támadta meg, amelyek jelentős mértékben kipusztították az állományt világszerte. Ez a helyzet hívta életre azt a több mint 20 éve tartó kutatási és fejlesztési munkát, amelynek célja egy olyan gazdaságos és fenntartható ültetvénytechnológia kidolgozása, amely a modern termesztési igényeknek is megfelel.

A kutatásokat az anyacég finanszírozza évi 50-80 millió forintos költséggel, amely magában foglalja a faiskolai teszteket, fajtaválasztást, öntözési, tápanyagellátási és növényvédelmi technológiák kísérleti alkalmazását is.

gesztenyefeldolgozó

Az újjáépítés költségei meghaladják a 3,5 milliárd forintot – forrás: Sarkpont Zrt.

Speciális növényvédelem nélkül nincs siker

A gesztenyeültetvények legnagyobb kihívása a növényvédelem: a hagyományos permetezés itt nem működik. Biológiai védekezési módszerekre, laborháttérre és komoly szaktudásra van szükség ahhoz, hogy egy ültetvény hosszú távon jövedelmezően működjön. Ennek hiányában a termesztők könnyen kudarcot vallhatnak – erre már több példát láttak nemcsak Magyarországon, hanem a Balkánon is.

– Pedig a piaci kapacitás jelenleg mintegy 700 hektárnyi gesztenyeültetvény termését tudná befogadni Magyarországon, ami első hallásra hatalmas lehetőségnek tűnik. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez a terület az említettek miatt ma még inkább csapda lehet a felkészületlen gazdák számára – szögezte le Egyed Károly.


A jövő: újrakezdés és kitartás

A cégvezetés egyértelművé tette: bár hatalmas a veszteség, a megoldás nem a padlón maradás. A dolgozói összefogás, a partnerek támogatása és a több évtizedes szakmai tapasztalat ad reményt arra, hogy az üzem a gesztenyeszezonra újraindulhat.

Az újjáépítés költségei meghaladják a 3,5 milliárd forintot, amely magában foglalja az elbontást, az építkezést, az egyedi gépek beszerzését, valamint a termelés leállása miatt kiesett árbevételt is. A biztosítás ugyan enyhíthet valamennyit a terheken, de sajnos, teljes mértékben nem fedezi a veszteségeket.

Indexkép: Sarkpont Zrt.