Számos alkalommal beszámoltunk az Agroinform.hu-n arról, hogy a gyümölcstermesztés mára olyan kihívásokkal találja magát szemben, amit majdhogynem lehetetlen leküzdeni.
A tavaszi fagy például sok gyümölcsfaj esetében okozott hatalmas terméskiesést, de az átlag alatti hőmérsékletekkel beköszöntő tavaszi időjárás nem csak a fagy miatt okozott gondokat, hanem a terméskötődés is rosszabbul alakult a hidegben, kisebb méretű gyümölcsöt eredményezve.
Sok vészjósló hír is megjelent a magyar málnatermesztésről, sőt, annak végnapjairól. Most egy Vas megyei málnatermesztőt kérdeztünk meg, hogy ő hogyan látja a málnatermesztést Magyarországon.
A korai málnát megviselte a fagy
Ildikó és fia 3 hektáron termesztenek málnát, a terület egyharmadán Julcsi fajtát. Tavaly április első felében olyan nagy fagyok voltak, hogy a korai megérezte a hideget, és érezhető terméskiesést okozott. A terület nagyobbik részén Fertődi zamatos van, ami körülbelül két héttel később érik, ott nem okozott jelentős kárt a fagy, annál a hőséggel, a szárazsággal és az erős UV sugárzással kellett megküzdeni.
"Öntözés, jégháló nélkül napjainkban szinte lehetetlen küldetés minőségi málnát termeszteni hazánkban, de lassan a fagyvédelem is elkerülhetetlenné válhat" - mondja a termelő. Az ültetvényt 2016-ban telepítették saját forrásból. Később pályázati úton tudtak forráshoz jutni, amiből csepegtető öntözéses rendszert alakítottak ki. Ehhez egy 130 méter talpmélységű kutat is fúrattak, ami a tervezési, engedélyezési eljárást figyelembe véve hosszadalmas és szintén költséges folyamat volt.
A terület mintegy kétharmadán jéghálót is telepítettek, ami eredeti funkcióján túl abban segít, hogy a nyári forróságban védi a bogyót az égető napsugaraktól és légköri aszálytól, ami látható volt a betakarításnál is: nagyobb, egészségesebb szemeket tudtak szüretelni a háló alatt.
"Az időjárás egy dolog, de honnan szerezzünk embert a szedéshez?"
Kérdezi az ültetvénytulajdonos. Az időjárás mellett jelentős probléma ugyanis, mint ahogyan a legtöbb kertészeti ágazatban, hogy az egyes technológiai lépések közül sok rendkívül munkaerő-igényes, 3 hektár málna esetében például az érés 5-6 hete alatt folyamatosan minimum 30 (az érési csúcson több mint 50) emberre van szükség ahhoz, hogy kétnaponta végig lehessen érni az egész ültetvényen.
A málnatermesztés kihívásai egyre nagyobbak – Fotó: Pixabay
A rendszeres szedés biztosítása nélkül jobb bele sem kezdeni, hiszen a málna gyorsan leérik, szedés után pedig gyorsan megromlik, mely az értékesítési árában is megjelenik. A munkaerő zöme nem helybéli, nagyobb számban alkalmaznak külföldi vendégmunkásokat, akiknek a szállást is kell biztosítani.
A friss piaci minőség biztosítása miatt építettek egy hűtőkamrát, melybe a lehető leggyorsabban elhelyezik a leszüretelt gyümölcsöt, ennek kialakítása is nélkülözhetetlen a bogyós gyümölcsök termesztésénél.
Mennyire éri meg szabadföldön málnát termeszteni?
A málnatermesztés a szabadföldi kertészeti kultúrák között az egyik legköltségintenzívebb beruházás a jelenlegi magyarországi éghajlat mellett, a magas beruházási költségek mellett a megfelelő munkaerő biztosítása is jelentős szervezést igényel, nem beszélve az ültetvényápolás gépesíthetőségének korlátairól. Ezek alapján nem meglepetés, hogy a magyar málna termőterülete komolyan visszaszorulóban van. Megfelelő jövedelmezőség minőségi termelés nélkül elképzelhetetlen, ez alapján érhető, hogy sokan nem vállalják fel a komoly beruházási és munkaerő biztosítási kockázatokat.
Mennyiért lehet eladni közvetlenül a fogyasztónak és mennyiért felvásárlónak?
A minőségi magyar málnára van kereslet a piacon, más magyar szezongyümölcshöz hasonlóan a málna ára is emelkedett a fogyasztói és kereskedői piacon. A frisspiaci minőségi magyar málnát lokációtól függően 1800-4000 Ft-os áron tudták megvásárolni a fogyasztók 2021-ben.
Termésmennyiség: jelentős beruházásokkal mérsékelhető a klímaváltozás negatív hatása, de még ezek mellett is nagyon messze vannak az 1980-as évek 10 tonnás hektáronkénti termésátlagaitól.
Magyarországon egyre inkább technológiaigényes lesz a málnatermesztés
Ma mindössze 160-170 hektáron termesztenek málnát. Ez a szám 10 évvel ezelőtt 700-800 hektár körüli volt. Ennek okai között felsorolható a munkaerőhiány, az egyre forróbbá váló nyári időszak és a tavaszi fagy is.Az is gond, hogy egyre inkább technológiaigényessé válik ennek a tipikus kiskerti gyümölcsnek a termesztése. Lengyelországban például kombájnnal szüretelik a gyümölcsöt.
