Szabó Péter, a konferencia főszervezője elmondta, hogy százötven regisztráció érkezett be a konferenciára, mely az előzetes várakozásokat is felülmúlta.

A főszervező szerint a rendezvény célja volt, hogy a szőlőszaporítóalapanyag- és a gyökeresszaporítóanyag-termesztők, -forgalmazók, -kutatók és -fejlesztők fóruma legyen. Céljuk az ágazat korszerűsítése, a kiemelten magas biológiai értékű, tesztelten vírusmentes szőlő-szaporítóanyag előállítás fejlesztése.

A konferencia résztvevői tekintetében a termelői, kutatói-fejlesztői oldal azonos mértékben képviseltette magát, de a szakhatóság szakemberei, a forgalmazók és a szőlészeti-borászati üzemek képviselői is jelen voltak.

Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára előadásában elmondta, hogy a 2016-ban a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzése a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztése és megőrzése és a szaporítóanyag-előállítás növényegészségügyi ellenőrzésének erősítése. Így szakmaközi hozzájárulás befizetését írják elő a telepített szaporítóanyag mennyisége alapján.

szőlő

Cél az ágazat korszerűsítése, a kiemelten magas biológiai értékű, tesztelten vírusmentes szőlő-szaporítóanyag előállítás fejlesztése – fotó: Pixabay

A fizetési kötelezettség azon termelők részére áll fenn, akik új telepítési, újratelepítési vagy átváltott szőlőtelepítési engedélyek alapján telepítenek szőlőt. A HNT a hozzájárulásokból létrehozza a Borszőlő Szaporítóanyagtermelési Alapot, melynek célja lesz a magyar borászati termékek piaci helyzetének és forgalmazásának javítása és a borszőlőfajták nemesítésének ösztönzése. Megalakul a Szakmaközi Borszőlőszaporítóanyag Bizottság (SZBSZB), mely hároméves Borszőlő Szaporítóanyag Előállítását Ösztönző Fejlesztési Tervet készít, és a HNT kutatási szerződést köt a javasolt ágazati szereplőkkel.

Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége elnöke előadásában rávilágított arra, hogy az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett következményei kihívások elé állítják a szőlő-bor ágazatot világszerte. A fogyasztói preferenciák változásával együtt ezek a tényezők a termelési alapok újragondolásának szükségességére hívják fel a figyelmet. Előadásában bemutatta ezen ok-okozati összefüggéseket, áttekintette a nemesítési, növényegészségügyi, szabályozási problémákat és kérdéseket.

Veres Gabriela, a Nébih MGEI Kertészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály osztályvezetője előadásában jelezte, hogy a 2020. január 1-jei változásokkal a törzsültetvény-engedélyezés a Pest Megyei Kormányhivataltól a Nébihhez került. A fő koordinációs feladatokat a Nébih látja el, míg megyei hatáskörben 5 régió végzi a feladatokat (Baranya, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú, Vas). A konferencia további részében a kutatói oldal szakmai előadásaira került sor.

A szőlőszaporítás témakörén belül számos innovatív kutatás eredményeit hallhatta a közönség, úgymint a precíziós gazdálkodás lehetőségei a szőlőszaporítóanyag-termesztésben (Kun Ágnes), bemutatásra került egy innovatív szőlőoltvány-előállítási technológia (Szabó Péter), illetve egy új helyben oltási módszer, a Trio-szemzés is (Knolmajerné Szigeti Gyöngyi).

A szőlőalany-nemesítés, fajtahasználat aktuális kérdései, eredményei is bemutatásra kerültek Kocsis László professzor előadásában, továbbá szó volt a debreceni szőlő alany-nemes tartamkísérletek eredményeiről is Rakonczás Nándor egyetemi adjunktus által.

Nagy Zóra Annamária badacsonyi kutató a ligeti szőlő (Vitis sylvestris C.C. GMEL) rezisztencianemesítésben történő felhasználási lehetőségeiről beszélt.

Kovács Barnabás, a Georgikon kutatója a művelési eljárások hatásait taglalta a szőlőültetvények talajegészség-állapotának tükrében.

A NAIK kutatói „a szomatikus embriogenezis, mint vírusmentesítési eszköz hatékonyságának vizsgálata érzékeny vírusdiagnosztikával” címmel tartották meg előadásukat.

További részletek ITT.