"Az elmúlt hetek fagyhullámai nagy kárt okoztak a virágzó gyümölcsfákon és még az sem biztos, hogy vége van a hidegbetöréseknek! Még nem láthatjuk a károsodás nagyságát azért sem, mert egy hetekkel-hónapokkal későbbi gyümölcshullás is jelezheti azt, hogy a kertünkben járt a tavaszi fagy" – írja Zsigó György a legújabb felhívásában.

A gombák mellé megérkeztek a rovarok is

"Március 26-án már népes bodza-levéltetű kolóniát fotóztam. Azóta a közönséges levélpirosító alma-levéltetű hólyagos tüneteit is megtaláltam április 2-án. Nálam még sohasem okozott akkora gondot, hogy permetezni kellett volna ellene, de mivel egész évben az almafákon él, néhol olyan mértékben is fel tud szaporodni, hogy lombhullást okozhat.

A levélpirosító ribiszke-levéltetű is megjelent, de ez a faj gazdaváltós, május vége felé elköltözik a ribizliről, ezért kevésbé veszélyes.

Ahol a katicák nem tudják kordában tartani a levéltetveket, ott pl. almában a Kaiso Garden, a Karate Zeon 5 CS, a Klartan 24 EW (azaz Mavrik 24 EW), a Mospilan 20 SG, a Pirimor 50 WG, a Teppeki 50 WG engedélyezett. Gyérítésre alkalmas a Nanotac EC, a Vektafid A, a Vegarep EC és a csalán kivonat is.

Idei újdonság, hogy levéltetű ellen almában a Sivanto Prime és az ugyanazzal a hatóanyaggal a Sanium system kis kiszerelésben III. kategóriásként is megvásárolható (már ha forgalmazza az adott gazdabolt…).

A felsorolt rovarölők közül jónéhány más kerti növényekre is engedélyezett. A termékek címkéjén minden információt megtalálnak a készítményről. Javaslom, hogy ezt mindig olvassák el a vásárlás előtt!" – tanácsolja a szakértő.

alma bodza muslica

Levélpirosító levéltetű az almafa levelén – fotó: Zsigó György

Bodza levéltetű – fotó: Zsigó György

Muslica – fotó: Zsigó György


Az almában a vértetű és a körtében a körte-levélbolha ellen is a virágzás előtt kell elkezdeni a védekezést

"Nehéz helyzetben vagyok a felhívásaimmal. Az utóbbi 10-20 évben sok új, kevésbé ismert gyümölcsfajta jelent meg a házikertekben. Már nem lehet pl. „a szilva virágzásáról” beszélni már egy településen belül sem.

Csordás Csaba maroslelei kollégám a poloskaszagú szilvadarázs rajzását előrejelző ragacsos fehérlapon már talált néhány példányt. Ugyanakkor a községben fehér bimbós, virágzó és már sziromhullott szilvafajtákat is látott. Az utóbbiak esetében már egy kicsit elkéstem ezzel a felhívással, mivel a poloskaszagú szilvadarázs ellen már fehérbimbós állapotban el kell kezdeni a védekezést. A körték is hasonló helyzetben vannak, talán az almafajtáknál lehet még a leginkább egységesen a pirosbimbós stádiumról beszélni. Az almában a vértetű és a körtében a körte-levélbolha ellen is a virágzás előtt kell elkezdeni a védekezést" – írja a növényorvos.

A növényorvos tavalyi 8. felhívását, amelyben az ajánlott a rovarölő szerek szerepelnek IDE KATTINTVA olvashatod.  Valamennyi engedélyezett az idén is, sőt a fent megemlített Sivanto Prime-mal a körte-levélbolha ellen is lehet permetezni.

Nem aludtak téli álmot a foltosszárnyű muslica imágói

"Kihívást jelent a növényvédősök számára az is, hogy egyre több eddig nem látott károsító (ez a vírusok, a baktériumok, a gombák, a rovarok, az atkák és a gyomok összefoglaló neve) jelent meg a kertjeinkben, sőt ezek rekord gyorsasággal alkalmazkodtak is a megváltozott időjárásunkhoz. A jobboldali fotón látható csapdát Kecskeméten láttam meg egy szőlőültetvényben.

A kilyuggatott félliteres ásványvizes palackba közönséges bolti ecetet öntöttek és már ősszel kiakasztották a kordonkarra. A meglepő az volt számunkra, hogy egész télen, folyamatosan repültek a csapdába a foltosszárnyű muslica imágói. Nem aludtak téli álmot. A hazai málna és szedertermesztés egész létét fenyegeti ez a néhány éve megtalált rovar és félő, hogy a szőlőben is károsítani fogja az érésben lévő bogyókat. Egy hete készült egy kisfilm is erről az egyszerű csapdáról és használatáról" – írja Zsigó György.