Megérkezett a kánikula, magas a napi csúcshőmérséklet, 33-35 oC, s emelkedik az éjszakai hőmérséklet is, ez már csak a nyaralóknak kedvez igazán. (Bár kérdéses, hogy mennyire jó a 28 oC-os Balaton.)
Az aszályos időjárás hossza dönti majd el, hogy a növények mikor kezdenek el felsülni, s a jelenlegi fenológiai állapotból eljutnak-e a termésérés állapotáig komolyabb veszteség nélkül.
Sajnos gyors enyhülést, kevesebb meleget, több csapadékot nem ígér a meteorológiai előrejelzés, sokkal inkább a forróság folytatását.
Természetesen csökkent a levélfelületi nedvesség, csökkent a levegő relatív páratartalma, összességében a környezeti viszonyok kedvezőtlenné váltak a kórokozók számára, vagyis csökken a fertőzési nyomás. Tagadhatatlan, csökken a növényvédelmi szakemberek gondja is, de teljesen nem szűnik meg. Nézzük kicsit részletesebben!
A kalászosok tarlóját általánosan megművelték, sok helyen már az őszi káposztarepce alá magágyat készítettek. A parlagfű a hántott tarlókon tömegesen csírázott ki, így a tarlóápolás ismétlődő feladat. Sok helyen a repceárvakelés zöldítette be a táblát. Korábban már fejtegettük, hogy ez milyen veszélyt hordoz magában, miért kell azt is kimunkálni.
A repce vetése hamarosan indul, bár a beköszöntött száraz, meleg időjárás ezt is befolyásolja. Valószínűleg tendenciájában augusztus 20-ig nem változik, reméljük, azt követően számíthatunk több csapadékra, ami sokat segít a kelő növényeknek.
A kukorica a szemfejlődés állapotánál tart. Egyelőre zöldek az állományok, csak a leggyengébb, sülevényes talajokon mutatkozik a vízhiány tünete, furulyázás, felsülés formájában.
A kukorica a szemfejlődés állapotában van – fotó: Agroinform.hu
A kukoricabogár tojásrakása folyamatos. Az idei népesség nem túl gazdag, ami csökkentette a kártételt is, de a tojásprodukció ettől függetlenül még lehet bőséges. Természetesen az imágók még ott vannak a növényeken, remélhetőleg a kártételük már nem fokozódik. Most éppen a kártevő imágórajzása újra enyhén növekvő tendenciát mutat, az egyedszám 100-106 db imágó/csapda/3 nap.
A gyapottok-bagolylepkék főleg imágóalakban találhatók meg. A lárvája szórványosan óriási kárt okozott, egyes táblákban 50%-os a kár, míg pár kilométerrel arrébb védekezés nélkül sem jelentkezett.
A kukoricamoly második nemzedékének rajzáscsúcsát augusztus 3-án figyelték meg az Alföldön, azonban idén nem biztos, hogy mindenhol védekezni kell ellenük, mivel sok helyen az első nemzedék sem települt be. A védekezés szükségességét helyi növényvizsgálattal lehet eldönteni, mivel ahol az első nemzedék kárt okozott, ott a pikkelyszerűen lerakott tojások már megtalálhatóak. Főleg az alsó levelek fonákán érdemes keresni azokat, de akár a száron is fellelhetőek. Jelenleg egy fehér foltnak tűnnek még.
Az előbbieket támasztja alá, hogy a kártevő rajzása észlelési szintű a fénycsapdákban és a táplálékattraktáns csapdákban is, a fogás 1-2 db imágó/csapda/nap. Bár a kukoricaszemek még alig lisztesednek, mégis több helyen a seregélyek is megtámadták a csöveket, csúnya pusztítást hagyva maguk után. A bajuszt és a csuhéleveleket szétcsipkedik, és a szemeket eszik ki, úgy, ahogy tudják.
A napraforgóra a magképződés, a citromérés a jellemző. A diaportés foltosság tünetei nőttek, vagyis a betegség súlyosbodott. A betegség szárfoltosságtünete egy-egy növényen jelentősen növekedett, (gyenge) közepes fokozattal jellemezhető, a növények ~30-60%-os fertőződésével (érzékeny állományban 60%).
Szintén arra érzékeny hibriden/fajtán az alternáriás foltosság tünetei nagyon szembetűnőek az idén. Esetenként a tövek ~70-90%-a (!) fertőzött, és most már nemcsak a szárfoltosság tünetével, hanem a levél- és a tányér fertőződésével is jelentkezik sok helyen a betegség. A még zöld (felső) leveleken egy-egy levél 60-80%-os fertőződése jellemző. Ha az időjárás hasonlóan tartja magát, mint eddig, akkor ezeknek a leveleknek a mielőbbi leszáradásával számolhatunk.
Tányéron már több táblán megfigyelhető a szklerotíniás rothadás, de gyakran a szürkepenész is társul az előző kórokozóhoz. A tábla előéletétől függően a tányérfertőzés 1-3%-os. Az előbbi betegségek terén a Dunántúl kicsit fertőzöttebb, míg az Alföldön kevéssel elmaradt a kár mértéke.
A rhizopuszos tányérbetegség is megtámadott egy-egy növényt az Alföldön, főleg kártevő általi sebeken keresztül jutott be a növényekbe, azonban számottevő mértékben nincs jelen a táblákon. A gyapottok-bagolylepke és napraforgómoly kártétele alacsony szinten maradt.
A burgonya lombja már leszáradt, kiskertekben szedik a termést, s a nagyüzemekben is készülnek a betakarításra.
A szója is érik. A baktériumos barnafoltosság táblaszinten 10-15%-ban van jelen, szórványosan a 20%-ot is elérte. Az eddigi nedves, magas páratartalmú levegő nagyon kedvezett a terjedésének. A fehérpenészes rothadás helyenként, észlelési szinten van csak jelen.
A száraz, melegedő idő hatására újra megjelentek a takácsatkák a táblákon, eddig kis egyedszámban, azonban az időjárás alakulása kedvez nekik.
A paradicsom és a paprika a bogyófejlődés-bogyóérés szakaszában található. A paradicsomvész általánosságban gondot okoz, az időjárás és az öntözés segítette a kórokozót. Most, a nagy kánikula kezelés nélkül is megállítja, a forró nappal és a meleg éjszaka, valamint az alacsony páratartalom nem kedvez a betegségnek. A botrítiszes rothadás is tovább nőtt a nem kezelt területeken. A gyapottok-bagolylepke kártétele stagnál.
Hernyókártétel paradicsomon – A szerző felvétele
Az alma is eljutott az érés kezdetéhez, a gyümölcs elérte éréskori méretét, színeződik. A varasodás fertőzésveszélye a száraz, meleg időjárás miatt gyenge fokozatú. Lombon újabb fertőzési ciklus nem következett be. A lisztharmattal fertőzött hajtások aránya nem változott jelentősen, újabb fertőzések nem következtek be. A betegség legfeljebb gyenge mértékű.
Az almamoly rajzása folyamatos és átmeneti csökkenést követően ismét enyhén növekvő egyedszámú, 30-36 db hím/csapda/3 nap értékkel. A károsított gyümölcsök száma még mindig nő. Az almalevél-aknázómoly rajzása szintén enyhén emelkedő és folyamatos, 100-105 db hím/csapda/3 nap. A vízhajtásokon növekvő vértetűtelepek figyelhetők meg. A telepek száma, mérete ültetvényenként eltérő.
A csonthéjasok szedése folyamatos. A keleti gyümölcsmoly rajzása növekvő, folyamatos, 40-46 db hím/csapda/3 nap. A szilvamoly rajzása hasonló az előző héthez, 20-25 db hím/csapda/3 nap. A blumeriellás betegség közepes fokozaton a lombozat 30-50%-án található. A lomb sárgulása, hullása intenzív.
Egyre több a blumeriellás levél – A szerző felvétele
A darázs mindent megkóstol, ami nedvdús és cukros – A szerző felvétele
A rothadó foltot a legyek is látogatják – A szerző felvétele
Érő gyümölcs, vékony héj, hirtelen eső, s az eredmény – kirepedezett héj – A szerző felvétele
A szőlő érési folyamatai az eddigi „előrefutott” fejlődésének megfelelően alakulnak. Az utóbbi években még nem kezdték ilyen korán a szüretet. A lisztharmat fertőzése lombon enyhén növekvő, de a gyenge-közepes fertőzést általában kézben tartják. A kazmotéciumok képződése folyamatos, de még mindig viszonylag lassú. A peronoszpóra szaporodása és terjedése az elmúlt héten csökkent. Újabb sporuláló tünetekkel csak kevés esetben lehet most találkozni.
Az elhanyagolt zöldmunka eredménye (peronoszpóra lombon) – A szerző felvétele
A száraz, kánikulai meleg a szürkerothadásnak sem kedvez. A fürtfelület fertőzöttsége továbbra is gyenge, csak helyenként közepes mértékű. Valószínűleg a kezelések és az időjárás együttes hatása megfékezi a kórokozót.
Darazsak, legyek, muslicák együttes munkája az érő szőlőn, és már jön a rothadás is – A szerző felvétele
Az amerikai szőlőkabóca terjedése folyamatos, a fertőzött területeken 10-110 db imágó/csapda/10 nap mennyiségben csapdázható. A tojásrakás megakadályozása, csökkentése miatt ahol a készítmények élelmezés-egészségügyi várakozási ideje lehetővé teszi, javasolt a védekezés.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Már Szarvason is elérhető a MATE „Gyümölcsfák metszése” képzése")
