Nagyon vártuk már s végre a hónap utolsó napjaira megérkezett az éltető eső. Szép volt, sőt kellemes a szeptemberi, késői nyár. Kedvezett a termés érésének, a betakarításoknak. Sajnos a másik oldalon a kiszáradó talaj, a fejlődésében lelassult, helyenként megállt repceállományok, a nehéz tarlómunkák álltak.
Itt a gyapottok-bagolylepke hernyója piszkított – fotó: Agroinform.hu
Eddig a Dunántúl kapott többet az áldásból, ott 20-45 mm is esett, míg a keleti tájakon csak 5-20 mm-t mértek. Ez a mennyiség többnyire átnedvesítette a felső 10-20 cm-es talajréteget, es ez máris sokat segített a repce fejlődésének, és megkönnyíti a talajmunkákat is. Ugyanakkor a talaj felső 50 cm-es rétege nem változott igazán, a talajfelszín alatt még mindig a vízhiány a jellemző.
Nemcsak a csapadék jelenti a változást, a hőmérséklet is érzékelhetően visszaesett. Múlt szerdán kezdődött a változás, de a nagyobb visszaesés pénteken-szombaton történt, így 10 oC-kal is alacsonyabb lett a napi csúcs, s vele együtt a hajnali minimumok is csökkentek. Szeptember végéig éjszakai fagy nem zavarta növényeket, de az 5-10 oC közé hűlt hajnali levegő komoly párásságot, reggeli harmatot hozott.
Nincs vége a csapadékos időszaknak, ígéretes az előttünk álló hétre szóló időjárás-előrejelzés. Az előrejelzés szerint a következő napokban kiegyenlítődik a csapadékeloszlás, vagyis most a keleti tájak kapnak majd többet. A rövid felmelegedés után ismét csapadékos front érkezik vasárnap, s folytatódik a csapadékos jelleg.
Jókor érkezik az eső mind a repcének, mind az őszi kalászosok talaj-előkészítéséhez, vetéséhez. Már vetik az őszi árpát, s kezdődik a hibrid búza vetése is. A betakarítás kicsit lelassul, de azért helytől, naptól függően az is halad.
Végre megfelelőek lesznek a körülmények a magáykészítéshez és a vetéshez – fotó: Agroinform.hu
Veszélyben a repcék tél előtti megerősödése
Remélhetőleg a vízutánpótlás hatására a repce fejlődése felgyorsul, az állományok kiegyenlítődnek. Jelenleg 2-4-6 leveles növényeket találunk. Hozzá kell tenni, hogy a csapadék a kultúrnövény mellett a gyomok tömeges kelését és gyors növekedését is hozza, így a gyomirtásokkal nem lehet tovább várni.
A repcebolha (Psylliodes chrysocephala) kártétele lassan csökken, pontosabban a repce új levelei már kevésbé károsítottak. Ezzel szemben a repcedarázs (Athalia rose) kártétele még mindig nő, ahogy a lárvák kelése fokozódik.
A repcedarázs imágója a repce levelén – fotó: Agroinform.hu
A levéltetvek (Myzus persicae, Brevicoryne brassicae) betelepedése is tart, már kisebb kolóniák jelzik a fertőzést. Szívogatásukkal lassítják a kis növények gyarapodását, s a tél előtti megerősödés is veszélybe kerülhet, nem beszélve a vírus terjesztésről (tarlórépasárgaság-vírus).
Kevésbé gyakori, de a repcén is megjelent a káposztamoly (Plutella xylostella), hernyója a levél fogyasztásával károsít. Az előbbi kártevők nem egyenletesen fertőzték meg a táblákat, így a helyi felvételezés segít a veszélyhelyzet megítélésében és a védekezési döntés meghozatalában.
Levéltetvek és káposztamoly a repce levelén, de a nagy rágást valószínűleg a repcedarázs álhernyója okozta – fotó: Agroinform.hu
Betegségek egyelőre nem láthatóak a kis növényeken. Az üzemek többsége már védekezett a kártevők ellen, esetleg 2x is, ahol viszont elmaradt ez, ott a fenti kártevőegyüttes részben vagy egészben megtalálható.
A napraforgó betakarítása a végéhez közelít, így a termés hamarosan biztonságos helyre kerül.
A kukoricában kitartó a fuzáriumos csőpenész
A kukorica betakarítása most gyorsul fel. A korai fajták már teljesen beértek, de a nagyobb FAO-számúak is érnek, a kombájnok folyamatosan dolgozhatnak. A kártevők már többségében elvonultak a táblákról, legtovább talán az gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) tartott ki, de napjainkban már a kertészeti kultúrákat, köztük a dísznövényeket is részesítik előnyben.
Szintén sokáig (szinte napjainkig) károsított az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgofera virgifera), de mostanra rohamosan csökken egyedszáma a növényeken. Kitartóbb viszont a fuzáriumos csőpenész (Fusarium spp.), hisz most jött el az ideje. Már korán megjelent – augusztus második felében, de a szeptemberi nyárutó meleg, száraz időjárásában lelassult vagy éppen megállt a fertőzés terjedése. Most, a többnapos csapadékos időszakban és azt követően a fertőzés újra terjedni fog, de remélhetőleg csak csekély mértékben.
Bizakodásra ad okot, hogy a kártevők már elvonultak a táblákról, friss rágás, sérülés nincs a csöveken, a korábbiak a száraz időszakban begyógyultak, az érett szemek víztartalma gyorsan csökken, egyre kevésbé jó táptalaj a kórokozónak. Ennek ellenére a táblák szemlézése itt is indokolt, s a betakarítás időzítésével csökkenthetjük a meginduló fertőzést.
A nagyvadak szeretnek ilyenkor a kukoricatáblákon egy kis téli tartalékot felszedni. A vadásztársaságokkal való együttműködés is segíthet a kár csökkentésében, de saját hatáskörben itt is a betakarítás a megoldás.
A dión már semmi sem segít
A dióburoklégy (Rhagoletis completa) rajzása határozottan visszaesett, gyakorlatilag már nem repülnek az imágók. A lárvák viszont továbbra is ott táplálkoznak a zöld burokban, ami ennek hatására elrothad, megfeketedik. Sajnos a rothadásos folyamat átterjed a kemény héj alá, vagyis a bél is tönkremegy a végén. Éppen ezért a betakarítás utáni gyors töréssel, válogatással még megmenthetünk egy keveset a termésből. Sajnos a nagyobbik rész veszendőbe megy.
A kártevő lárvái (nyüvek) már kezdenek a talajba húzódni telelésre, így a fertőzött termés összeszedése és eltávolítása segít a jövő évi fertőző tömeg gyérítésében, de nem ad teljes megoldást.
A gyümölcsösökben már csak az alma, körte, birs és a dió szedése ad nagy munkát. A kései csapadék miatt az érett termés víztartalma kissé nő, illetve a felületet is tartósan nedvesség borítja, s ez a sérülések, rovarrágások területén moníliás termésrothadást indíthat el (Monilinia fructigena). Károsítók ellen a szüret időszakában már nem kezelünk, a szüret és a gondos válogatás segít a gyümölcsök megfelelő minőségében, eltarthatóságában.
Kevés birs van a termesztésben, főleg házikertekben, pedig gyümölcse különleges finomságok alapanyaga. (És nem beszéltünk még az „Ország tortájáról”!) Későn érő gyümölcs, hamarosan szedhető lesz. Kártevői, kórokozói nagyban követik az almánál ismerteket, így most ezt a gyümölcsöt is a moníliás gyümölcsrothadás (Monilinia fructigena) fenyegeti.
A birset is erősen károsítja a moníliás gyümölcsrothadás – fotó: Agroinform.hu
Mind a diónál, mind a csonthéjas termésű fafajoknál – különösen meggyen és cseresznyén – erősödik a korai levélhullás. Ennek oka részben a betegségek (dió baktériumos foltosság – Xanthomonas arboricola pv. juglandis és a gnomoniás foltosság – Gnomonia leptostyla), részben a száraz őszön meginduló természetes öregedés.
A csonthéjasoknál a blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella japii) és a sztigminás levéllyukacsosodás (Stigmina carpophyla) a korai levélhullás előidézője. A lombfertőtlenítő kezeléssel lassíthatjuk ezt a folyamatot, és segíthetjük a vesszők beérését is.
Gyakori az idén a blumeriellás levélfoltosság – fotó: Agroinform.hu
Az érett szőlőfürtök mostantól nagy veszélyben vannak
Halad a szüret a szőlőskertekben, a korai érésű fajták leve már a pincékben van. A hagyományos betegségek (peronoszpóra – Plasmopara viticola és a lisztharmat – Uncinula necator) fertőzöttsége nem változott az elmúlt időszakban, gyenge-közepes fertőzöttség jellemző ültetvénytől, a védekezések intenzitásától függően. Mind a peronoszpórás foltok, mozaikos foltok, mind a lisztharmatos bevonat megtalálható a lombozaton.
A Dunántúlon a peronoszpóra szaporodott a tenyészidőszak második felében, így némi előnyt szerzett a lisztharmattal szemben. A keleti országrész borvidékein vagy kiegyenlített a két betegség jelenléte, vagy a lisztharmat mutatkozik kicsit erősebbnek. A lisztharmat telelő alakja, a kazmotécium képződése megindult, sőt egyes ültetvényekben sárga és barna termőtesteket is megfigyelhetünk, melyek már nagy valószínűséggel áttelelnek. Ahol a szüret már megtörtént, ott érdemes gyorsan végezni egy kezelést a kazmotéciumok gyérítésére, az érett, barna termőtesteket már nem tudjuk elpusztítani.
Kazmotéciumok – sárgák és barnák – fotó: Agroinform.hu
A szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea) tünetei nem erősödtek a múlt hét végéig. A szedésre váró, érett fürtök, különösen a vékony héjú fajták, esetleg darázskár vagy egyéb okból sérült bogyók mostantól nagy veszélyben vannak. Ilyen helyeken a betegség gyors terjedése várható. Ebben a helyzetben a betegség terjedése esetén csak a gyors szüret segít.
Fontos teendő a fekete, beszáradt fürtmaradványok leszedése, ugyanis ezeken telel át a kórokozó. A szőlőt is termésmaradványok nélkül kell a télbe engednünk, úgy, mint a többi gyümölcsfát, ezzel megelőzve a további fertőzéseket.
Terjed a szürkepenészes rothadás – fotó: Agroinform.hu
A feketerothadás piknidiumai már jól láthatóak a károsított bogyón – fotó: Agroinform.hu
Ilyenkor már a poloskák (Miridae) tömegesen gyülekeznek a lakóházak falán, az ajtók, ablakok közelében, s azt keresik, hogyan tudnának bejutni. Szúnyoghálóval, ajtózárással akadályozzuk meg a bejutásukat.
Hasonlóan az előbbiekhez a mezei pocok (Microtus arvalis) is a lakóterületek közelébe (is) húzódik, s ha alkalmas helyet talál, akkor be is költözik.
Sokan nevelgetik a krizantémtöveket, a halottak napjára időzítve virágzásukat. Esős napokon érdemes a növényeket ellenőrizni, mert mind a házas csigák, mind a meztelen csigák (pl. kerti csiga – Cepaea hortensis, éticsiga – Helix pomatia, kerti csupaszcsiga – Arion hortensis) különleges szeretettel „legelik le” zöld lombját. Természetesen szinte minden kiskerti dísznövényt elfogyasztanak, de ha van a közelben krizantém, akkor azt előnyben részesítik.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints az Agroinform Növényvédelem rovatára.
