Most először elemezték a paradicsom vad, rossz ízű, apró fajaitól kezdve a zamatos, nagy termésű kertészeti változatokig a növény teljes skáláját – írja az ng.24.hu.

Hogyan vált a borsónyi, keserű paradicsom zamatos, közkedvelt zöldséggé, mely olyan sokféleképpen fogyasztható és készíthető el?

A massachusettsi Amherst Egyetem tudósai egy „evolúciós szindrómát" találtak a paradicsom esetében, amely meghatározta, hogyan alakult ki a termés színe, zamata, mérete, édessége és savtartalma. A felfedezéssel azonban nemcsak a növény természetes evolúciós folyamataiba nyerhetünk betekintést, hanem az a nemesítők számára is új lehetőségeket jelent.

A kutatók a mai termesztett paradicsomon kívül annak közvetlen ősét és számos vadon élő rokonát is megvizsgálták. A vad paradicsomfélék Dél-Amerikában és a Galápagos-szigeteken találhatók.

„A legtöbbjük apró, áfonya méretű, és éretten is zöld. Egyes fajok illata almára, uborkára vagy dinnyére hasonlít, és van, amelyiknek rettenetes az íze" – mondta Jacob Barnett, a kutatás vezetője. De hogyan váltak olyan finommá, amit mindenki szívesen fogyaszt?


A vadon élő termések esetében számos tulajdonság mindig együttesen fordul elő, ezeket a tulajdonságcsokrokat szindrómának nevezik a biológusok. (A szindróma görög eredetű kifejezés, és egymással együtt járó, együtt előforduló dolgokat jelent.) A paradicsom vad fajai esetében eddig nem sikerült ezeket azonosítani, egyszerűen azért, mert eddig egyetlen kutató sem termesztette egyszerre az összes vad fajt, hogy együtt vizsgálhassa azokat. Most azonban ez megtörtént, Charles Ricknek köszönhetően, aki még az 1950-es években összegyűjtötte a vad fajok magvait. Az akkor létesült magbankból kapták meg most 13 vad faj magját a tudósok.

paradicsom

Most először elemezték a paradicsom vad, rossz ízű, apró fajaitól kezdve a zamatos, nagy termésű kertészeti változatokig a növény teljes skáláját – fotó: Pixabay

A kutatók megvizsgálták az egyetem melegházában kifejlődő vad paradicsomfélék terméseinek különféle tulajdonságait (cukortartalom, savtartalom, alak, méret), a levelekből pedig DNS-t vontak ki elemzésre. Megmérték a növények által kibocsátott illó anyagok összetételét is.

A vizsgálatok eredménye

Sikerült bizonyítani, amit sejtettek a kutatók, nevezetesen, hogy a paradicsom íze, illata és színe együttesen előforduló tulajdonságcsokrot – szindrómát – alkot. A paradicsom – megfogalmazásuk szerint – "e jelek formájában őszintén vall arról, mennyire tápanyagdús a termése". Ez arra is utal, hogy az állatok befolyásolják a növényi evolúciót, ugyanis megtanulják, hogy egyes külső jegyek együtt járnak a jó ízű, magas cukortartalmú terméssel, és ezt eszik, ami azután a növényre is visszahat. A különféle termések tulajdonságcsokraira hatással van az állati választás: amelyik jó ízű, annak terjesztik a magvait, ezzel befolyásolva, mely növények válhatnak uralkodóvá.