A talajban olyan kártevők élnek, amelyek ellen a kertészek többsége szerint nem lehet védekezni. Ezért miattuk sokszor felhagynak az eredeti termesztéssel és a növényeiket steril közegbe ültetik.
Sok kertészetben az uborka sorsa vált bizonytalanná a fonálféreg kártétele miatt – fotó: pixabay.com
Sok gondot okoznak a fonálférgek
A homokhátsági kertészetekben a makro kártevők közül a fonálférgek, a mikro szervezetek közül pedig a pythium nemzetség okoz komoly károkat. A további bajok elkerülése érdekében ilyenkor két dolgot tehet a gazda: vagy a kártevőkkel szemben ellenálló növényeket telepít, vagy saját kezűleg állít elő steril talajt.
Az utóbbi lehetőséggel elsősorban azok élnek, akik nem tudják mással helyettesíteni a veszélyeztetett növényeiket. Nagykőrösön Bacsó Mária kertészetében az uborka sorsa vált bizonytalanná a fonálféreg kártétele miatt. Mivel nem akartak lemondani e zöldségféléről, ezért inkább technológiát váltottak – írja a baon.hu.
A júniusban kiültetett uborka négyzetméterenként 13 kiló termést adott, a vödrös termesztésben pedig 19 kilót – fotó: pixabay.com
A tőzeges vödrökben közel 50 százalékkal nőtt az uborka hozama
"Évekkel korábban jó piacot szereztünk az uborka értékesítésére komoly veszteséget jelentett volna számunkra, ha kiiktatjuk. Szaktanácsadónk, Kósa István agrármérnök javaslatára tavaly áttértünk a konténeres, vagy másként mondva, a vödrös termesztésre. Jelentősebb költséggel járt a váltás, 2 ezer vödröt szereztünk be és töltöttünk meg tőzeggel. A múlt esztendő eredménye alapján azt mondhatom, meghozta a hasznot az új módszer. Korábban a természetes talajon, a júniusban kiültetett uborka négyzetméterenként 13 kiló termést adott, a vödrös termesztésben pedig 19 kilót.
Az uborka gyökérzete levegős, laza talajt igényel, ám a sorok közötti taposás elkerülhetetlen, a tömörödés miatt pedig a hozam kevesebb az elvárhatónál. Konténeres termesztésben érthetően ilyen probléma nincs, a kártevők távoltartása mellett az uborka javára vált a háborítatlan talajszerkezet is" – számol be az eredményekről Bacsó Mária.
Szaktanácsadójuk elmondta: a zöldségtermesztés természetes talajtól való elválasztása nem valamiféle új, távlatokat sejtető technológiai irány, hanem inkább kényszerűség, amit valamely kultúra megtartására hozott létre.
A megoldás az agrotechnikában rejlik
"A termesztési technológia kiválasztásához a döntő tényező a gazdaságosság. Ebből a szempontból a természetes talajon való termesztés jelenleg is a legelőnyösebb más módszerekhez képest. Az ültető edényes termesztés lényegesen költségesebb és az átlagosnál több szaktudást igényel. Gondosabban, precízebben kell megoldani a viszonylag kis térfogatú tőzegben élő növények tápoldat-ellátását.
Ilyen feltételek mellett konténerben lehetséges nagyobb hozammal jó minőségű terményt előállítani. Az uborka jó példa erre, hiszen a talajtaposás elkerülésével lényegesen több termést ad. Összefoglalva azt mondhatjuk: számos előnye lehet az edényes termesztésnek, de mindig az árbevételből származó nyereség mértéke alapján kell szemügyre venni, hogy érdemes e azt választani vagy hasznosabb a hagyományos technológia mellett maradni" – fogalmazott a szakember.
Az uborka a talajtaposás elkerülésével lényegesen több termést ad – fotó: pixabay.com
A hazai kertészetekben úgy tűnik, a fonálféreg és más kártevők veszélyes elszaporodása a költséges tenyészedényes termesztés felé tereli a kertészeket. Kósa István szerint ez a magatartás menekülés egy kezelhető probléma elől.
"A megoldás az agrotechnikában rejlik. A talajok képesek úgymond, öngyógyításra, ezt mi elősegíthetjük az állandó kultúrállapotban tartással. Tisztán, gyommentesen, nedvességgel állandóan ellátva akkor is, amikor nincs termesztés. Ily módon a kártevők megkapnak mindent a szaporodáshoz, de elpusztulnak, mert táplálékot ugyanakkor nem találnak. Saját kertészetemben 45 éve foglalkozunk hajtatásos zöldségtermesztéssel. Soha nem volt szükségünk talajfertőtlenítő vegyszerre" – mondta Kósa István.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
