A Cerazus Hungária Kertészeti Kft. integrált gyümölcstermesztéssel foglalkozik a Dunántúlon, Mór térségében. Kalafatics Imrével, a vállalat ügyvezetőjével és kertészeti üzletág-vezetőjével beszélgettünk a területi adottságokról, a piaci lehetőségekről és legfőképpen a vadkárral kapcsolatos tapasztalatokról.
Kérjük, hogy mutassa be nekünk a vállalatukat, milyen fajokkal foglalkoznak és milyen céllal termelnek?
A Cerazus Hungária Kertészeti Kft. 2003 szeptemberében alakult. A társaság kertészeti ágazata jelenleg 310 ha földterületen gazdálkodik. Körülbelül 200 hektáron termesztünk csonthéjasokat – meggyet, cseresznyét és kajszit – valamint van almakultúránk is.
A kép illusztráció! – fotó: Shutterstock
Az ültetvényeinkben korszerű, integrált gyümölcstermesztés folyik, a saját belső szabályozás szerinti nyomonkövethetőség biztosított. Az átlagos statisztikai létszámunk 26 fő, a szezonmunkákban azonban további 200-220 főt alkalmaznak, alkalmi munkavállalóként.
Társaságunk elsődleges célja, hogy a térségben található élelmiszer-feldolgozó üzemek számára és a friss gyümölcs forgalmazására kiváló minőségű almát, meggyet és kajszit állítsunk elő. További célunk a prémium minőségű meggy és cseresznye termesztése, hosszú szüreti időszakot lehetővé tevő fajtasorral hazai- és exportpiacra, valamint fontos célunk továbbá a helyi lakosság foglalkoztatásának növelése.
Vállalkozásunk a szezonban napi 40 tonna exportképes meggyet képes szállítani. A preventív növényvédelmi technológiánkkal biztosítjuk, hogy a forgalmazott meggy betegségektől és kártevőktől mentes legyen.
A vállalkozás célja az exportképes meggy előállítása – a kép csupán illusztráció! – fotó: Shutterstock
Milyenek a területi adottságok és melyek a fő kihívások a termesztés során?
Kertészetünk meggy ültetvényei 220-240 m tengerszint feletti magasságon találhatók. A talaj típusa Ramann-féle barna erdőtalaj és ennek homok szövetű változata. Jellemzője a könnyű mechanikai összetétel. A terület klímája a Dunántúl dombvidéki területeire jellemző kiegyenlített, mérsékelten kontinentális.
A termesztés kritikus pontja a talajok fizikai félesége és vízháztartása. A 200 méter feletti magasság, valamint a Vértes és a Bakony vonulatainak védő hatása miatt a tél végi és tavaszi fagyok kockázata minimális. A kiváló termőhelyi adottságok mellett az ültetvények öntözhetőségének lehetősége biztosítja az intenzív ültetvények jó gyümölcsminőségét.
Kihívásaink közé sorolnám a folyamatosan változó piaci- és gazdasági követelményeket, amelyekhez úgy gondolom, hogy jól tudunk alkalmazkodni a fajtaválaszték folyamatos korszerűsítésével, az új, nagy áruértékű és biztonságosan termő fajták termesztésbe állításával.
A fajon belüli fajtaarányok, a rövid érési időszak és a betakaríthatóság szempontjából a gyümölcstermesztés fajtahasználata korszerűsítést igényel. Szükséges az érési sor bővítése, illetve a jelenlegi érési időszakon belül a választék változatosabbá tétele. Valamennyi gyümölcsfajnál fontos a választék korszerűsítése, az új, perspektivikus külföldi fajták hazai adaptálása. Perspektivikusnak azok a gyümölcsfajták tekinthetőek, amelyek a külföldi tapasztalatok alapján nagy valószínűséggel hazánkban is jól teremnek és kiváló gyümölcstulajdonságokkal rendelkeznek.
Folyamatos küzdelem a vadkárral
Az egyik legnagyobb kihívást számunkra a vadkár jelenti. Annak ellenére, hogy az ültetvényeink be vannak kerítve, a fákat törzsvédő hálóval is védjük, valamint körbe vannak karózva, így is
egy éjszaka alatt akár száz-százötvenezer forint kárt is okozhatnak az őzek egy friss telepítésben.
A fiatal gyümölcsfákat teljes mértékben lekérgelik és / vagy kettétörik, elfogyasztják.
Őzek csoportja az erdőszélen – fotó: Shutterstock
2020 tavaszán megláttuk a Doxmand ultrahangos vadriasztó készülékek hirdetését és úgy döntöttünk, hogy egy-két eszközzel kipróbáljuk a technológiát. Új meggytelepítésekben helyeztük el az első készülékeket, és a gyártói utasításokat maximálisan figyelemebe véve telepítettük azokat.
Azonnal észrevehetően, egyértelműen csökkent az őzek károkozása.
Igaz, hogy nem jelentett azonnal 100%-os védelmet, de nagyon megörültünk és vásároltunk még több Doxmand készüléket, amelyeket szintén kihelyeztünk az ültetvényekbe – már kiegészítésképpen szaghatáson alapuló vadriasztó szerrel kombinációban.
Ezeken a területeken valóban 100%-os védelmet sikerült megvalósítanunk, amely hatalmas előrelépés az üzletágunk gazdasági szempontjából is.
Egy év alatt már 10 darab Doxmand VR4 készüléket vásároltunk, ugyanis úgy gondoljuk, hogy ez a technológia tényleg beválik a gyümölcsös ültetvényekben is.
A Doxmand VR4 ultrahangos vadriasztó 4 hangszórójának köszönhetően 360 fokos védelmet nyújt, így bármelyik irányból érkezhetnek az állatok. – fotó: Doxmand.hu
Bekerített gyümölcsösben milyen speciális kihívásokkal kell szembe nézni a vadkár elleni védekezés során? Milyen eredményeket értek el a Doxmand készülékek használatával?
Ültetvényben másképpen mozog a vad, mint a szántóföldön, ugyanis ha egy bekerített területre bejut például az őz, akkor egészen addig okoz kárt a teljes ültetvényben, amíg ki nem hajtjuk, vagy ki nem talál magától. Itt nem lehet megállapítani útvonalakat, mint a szántóföldön, például az ivóhely irányában megfigyelhető vad csapásokon.
Tehát a mi esetünkben az egész bekerített ültetvény területén egységesen védekeznünk kell a Doxmand ultrahangos vadriasztó készülékekkel és a kiegészítő technológiákkal kombináltan.
Tapasztalataim szerint a vadak károkozásában fajonként, sőt, fajon belül fajtánként is eltérés figyelhető meg. Meggyben az érdi bőtermő csemetéket szeretik a legjobban, de a cseresznyét is nagyon kedveli az őz. Talán a kajszit bántják a legkevésbé.
Azon túl, hogy elfogyasztják a fiatal gyümölcsfák kérgét és magát a zsenge törzset is, nagy problémát jelent, hogy a szarvukkal totálisan lekérgelik a facsemetéket. Egy facsemete 1000 forintnál kezdődik és az új telepítésben egy éjszaka alatt egy őz 50.000 – 100.000 forint kárt is okozhat.
Amikor 3 hektárt eltelepítünk, akkor minimum 600 fa kerül egy hektárba intenzív meggy esetén. Ebben az esetben a Doxmand vadriasztók bevetése előtt egy alkalommal átlagosan 12 fát tettek tönkre az őzek.
Most a legújabb tapasztalat szerint, még intenzívebb térállásban, 1000 facsemete hektáronkénti telepítése esetén is mindössze 2 kipusztított csemetefát találtunk – és ezt az eredményt nagyban köszönhetjük a Doxmand technológiának.
Mit javasol az ültetvényes, kertészeti kultúrák gazdálkodóinak, hogyan tudná összefoglalni röviden a tapasztalatait?
Nálunk egyértelműen bizonyított a Doxmand technológia, mindenkinek ajánlom ezeket a vadriasztókat – de 100%-os eredményt csak kiegészítő, kombinált vadvédelemmel lehet elérni. Javaslom a Doxmand készülékek mellé az intenzív kertészeti kultúrákban a törzsvédő háló, a kerítés és a szaghatáson alapuló vadriasztó szerek alkalmazását is kombinációban.
_fill_540x300_0.jpg)
