Talán megnyugtató is lehetne az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2023-as elemzése, hiszen "csak" a vizsgált zöldségek, gyümölcsök mindössze körülbelül 2 százalékában volt csak kimutatható növényvédőszer maradék a határérték fölött. Jogilag tehát a minták döntő része megfelelt az előírásoknak, ám tudományos szempontból mégis azt állíthatjuk, hogy a 2 százaléknál sokkal nagyobb arányú a kockázat – írja a tudatosvasarlo.hu

gyümölcs

Modernebb, érzékenyebb vizsgálati módszereket kellene alkalmazni – fotó: pixabay.com

A minták 39,8 százaléka tartalmazott kimutatható mennyiségben növényvédő szert

Az élelmiszereinkben elvileg semmi helye nem lenne a hormon- és az idegrendszert károsító anyagoknak, ennek ellenére még a mai napig sincsenek azokból kitiltva, arról nem is beszélve, hogy a minták több mint negyede egyszerre többféle vegyszermaradékot is tartalmazott, ezek együttes hatását pedig nem vizsgálta még ki senki.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Security Agency, EFSA) legújabb, 2023-ban megjelent, de a 2021-es évre vonatkozó elemzésében összességében 87 863 élelmiszermintát elemeztek az uniós országok, plusz Izland és Norvégia területén. A PAN Europe munkatársa, Simon Gergely környezetkémikus értelmezte a tudatosvasarlo.hu-nak a kapott eredményeket.

Az EU által központilag koordinált vizsgálati program (EU-coordinated control programme – EUCP) keretében részletesen 13 845 mintát vizsgáltak. Ezen minták

  • 58,1 százaléka nem tartalmazott a kimutatási határ felett peszticid maradékot
  • a minták 39,8 százaléka, azaz 5507 minta tartalmazott kimutatható mennyiségben növényvédő szert,
  • és 295 mintában (2.1%) volt vegyszermaradék a határérték (MRL) felett. Fontos megjegyezni, hogy az MRL-t meghaladó minták aránya 2018-ban még csak 1,4% volt,  de a közlemény szerint ez az emelkedés kizárólag a grapefruit minták fokozott ellenőrzésének volt az eredménye

A vizsgálatok alapján kiderült:

  • az EU-n kívülről származó minták általában lényegesen szennyezettebbek, hiszen az MRL túllépés ötször gyakrabban (10,3%) fordult elő, mint az EU-s termékeknél (2%).
  • gyakrabban, szinte minden 20. terméknél (4,5%) volt határérték túllépés a feldolgozott élelmiszerek esetében
  • egy vagy többféle kimutatható vegyszermaradékot a teljes vizsgált tétel 44,3 százaléka tartalmazott
  • nagyon komoly aggodalomra ad okot, hogy a termények több mint negyedéből (26,4%) többféle szermaradékot is kimutattak, miközben a szerek együttes hatása alapvetően nem ismert.
  • a bio élelmiszerekben még mindig csak elhanyagolható a kimutatott tiltott vegyszertartalom.


alma

Egy vagy többféle kimutatható vegyszermaradékot a teljes vizsgált tétel 44,3 százaléka tartalmazott – fotó: pixabay.com

A szabályosnak minősített minták is jelenthetnek kockázatot

A minták 97,9 százaléka (azaz a teljes 87 386 mintának a 96,1 százaléka) elvben megfelelt a jogszabályi előírásnak, mert nem volt bennünk – vagy csak a határértéken belül – kimutatható vegyszermaradék, de a tudományos adatok alapján kijelenthető, hogy sok, jelenleg szabályosnak minősített minta is kockázatot jelenthet.

Ennek az az oka, hogy a határértékek, az MRL-ek  úgy vannak kiszámítva, mintha nem találkoznánk semmilyen más vegyszerrel, sem más peszticiddel, sem egyéb szennyezésekkel.

A peszticidek kockázataitól akkor sem védenének meg az élelmiszer határértékek bennünket, ha képzeletben leszámítjuk azt a rengeteg vegyi anyagot, ami károsít bennünket a mindennapokban. A határérték-számításhoz ugyanis nem vettek figyelembe számos károsító hatást a vegyszer engedélyezésnél. Jó példa erre az, hogy a tiltó szabályozás ellenére a hormonkárosító anyagok továbbra is jelen vannak a földeken, majd az ételünkben, mert a jogszabály lassú végrehajtása miatt az EU ezen anyagok kivonásával sok-sok évvel el van maradva.

A vizsgált termék sem mindegy

Ha modernebb, érzékenyebb vizsgálati módszereket alkalmaznának, gyorsan kiderülne, hogy nem az élelmiszerminták 60 százaléka tűnne vegyszermentesnek, hanem friss zöldség-gyümölcsöknél maximum 10-15 százalék, azaz 85-90%-ban a vegyszermaradékok kimutathatóak lennének.

A vizsgált termékek köre sem mindegy: amíg az étkezési szőlők 18,23 százaléka, a grapefruit mintáknak 18,73 százaléka nem tartalmaz vegyszert a kimutathatósági határ felett, addig a kaliforniai paprika esetében ez az arány 46,99%, padlizsánoknál 50,5%, brokkoli esetén pedig 60,1% volt. (A határérték feletti szennyezettség brokkolinál a minták 1,66 százalékát, a kaliforniai paprikák esetében a minták 3,44 százalékát, míg a grapefruit minták 9,92 százalékát érintette.)

eper

Az eper a leggyakrabban többféle szermaradékkal szennyezett friss termékek közé tartozik – fotó: pixabay.com

A legszennyezettebb termékben 39 féle vegyszert mutattak ki

A leggyakrabban többféle szermaradékkal szennyezett friss termékek közé tartozik az alma, a csemege szőlő, az eper, a banán, a grapefruit, a narancs, a körte, a barack, a kaliforniai paprika. Feldolgozott termékek közül a leggyakrabban szennyezett volt a bor, a szőlő mazsola, a szárított zellerlevél, a majoránna és egyéb fűszerek.

A jelenlegi szabályok szerint akár 12 féle vegyszer is lehet a határérték közelében,  az teljesen szabályosnak számít annak ellenére is, hogy sokkal jelentősebb kockázatot jelent, mintha csak egy vegyszer lenne benne.

A jelenlegi szabályozás egyáltalán nem veszi figyelembe a vegyszerek összeadódó vagy sokszor egymás erősítő hatását.  Magyar kutatók is igazolták, hogy sokkal nagyobb kockázatot jelent a környezetre a rendszeresen használt vegyszerek együttes hatása, mint azok hatása külön-külön.

Aggodalomra ad okot, hogy a gyerekek körében népszerű gyümölcsökben (eper, szőlő, bogyós gyümölcsök) a többféle vegyszert tartalmazó termékek aránya jelentős.

Magyar eredmények

Az EFSA jelentés kitér a magyar eredményekre is. A Magyarországon vizsgált zöldség-gyümölcs minták 56,1 százaléka volt hazai termesztésű, 27,2 százaléka EU-s és 16,7 százaléka EU-n kívüli eredetű.

A vizsgálatban

  • a magyar zöldség-gyümölcsök 61,9 százalékából nem volt a kimutathatósági határ felett vegyszermaradék, 36,8 százalékában a határérték (MRL) alatti szennyezettséget mértek, a minták 1,3 százalékában volt MRL felett peszticid maradvány.
  • hazánkban a legtöbb féle vegyszert, 18 szermaradékot egy török, 16 féle peszticid maradékot pedig egy magyar mazsola mintában találtak.

A döntéshozóknak a határértékek meghatározásánál figyelembe kellene venniük a vegyszerek együttes hatását és minden egészségügyi kockázatot bemutató független információt annak érdekében, hogy élelmiszereink egészségesek és biztonságosak legyenek.