Közelednek a tavaszi fagyok, amelyek a hazai gyümölcstermesztők szerint a legnagyobb károkat okozzák az ültetvényekben – átlagosan a termés 30 százalékát teszik tönkre. Az agrártárca kedvező feltételeket teremtett a fagykárok elhárítására szolgáló berendezések vásárlására, a pályázati idő lejártával azonban újabb lehetőségek nyílnak majd – írja a novenyvedoszer.hu.

A védekezés sikerén múlik az idei termés – fotó: pixabay.com

A gazdálkodók ilyenkor már a tavaszi fagyok ellen bevethető módszereken gondolkodnak, azon hezitálva, hogy fűtsenek, öntözzenek, vagy levegőt keverjenek. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-, Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke komoly károkról számolt be az elmúlt öt év átlagát tekintve, hiszen a hazai gyümölcstermés 30 százaléka veszett oda csak a tavaszi fagykárok következtében, ami  értékben 20-30 milliárd forintnak felel meg.

A tavaszi fagyok elleni védekezésre sok technológia áll a termelők rendelkezésére. Évszázadokkal ezelőtt ismert és gyakran alkalmazott eljárás volt a füstölés, de ennek a hatékonysága ma már a nullához közelít.

Napjainkban fizikai elveken alapszanak fagyvédelmi eljárások: léteznek hőtermelésre épülő módszerek, amikor valamilyen tüzelőanyagot égetnek el a minél nagyobb hőtermelés elérése érdekében. A nagyon nagy mennyiségű energia termelése megfelel tízezer megajoule-nak hektáronként.

A harmadik módszer a légkeverés, amelynek során a tíz-húsz méter magasságban található meleg levegőt hozzuk lejjebb az ültetvény hidegebb rétegeibe – ezzel megemelve az ültetvény hőmérsékletét. Ilyenkor fizikai korlátot jelenthet, ha mindenhol fagyos a levegő, hiszen ugyanazt a hideg levegőt keverjük át. Vagyis: vannak olyan fagyok, amelyek ellen nincs semmilyen védekezési lehetőség.


2020-ban az Agrárminisztérium szélgép vásárlására írt ki pályázatot húsz százalékos önrész biztosításával. A gyümölcstermesztők nagy része képes az önrész kifizetésére, de mivel a pályázat utólag finanszírozott, így először be kell fizetniük a teljes összeget ahhoz, hogy utána megkapják a támogatást.

Apáti Ferenc szerint ez a nyolcvan százalékos intenzitású támogatás jó konstrukció – ezeknek a beruházásoknak jelenleg is fut a kivitelezése, amelyre már az ágazatnak nagy szüksége volt. Hozzátette: száz százalékos támogatást nem várhatunk el, ugyanis az uniós támogatások ilyen rendszer szerint működnek, ráadásul az utólagos finanszírozás az elmúlt húsz évben is része volt a beruházási támogatásoknak és valószínűleg a következő öt-tíz évben is a része lesz.

Mint elmondta ez a probléma csak akkor lenne feloldható, ha a termelők hitelképesek lennének, de a vállalkozások jelentős része – már csak a méreténél fogva is – nem számít ilyennek a bankok előtt, ezért a megoldás a szervezettségben lenne megtalálható. A fagyvédelmi beruházásokat a TÉSZ-ek, vagy a termelői összefogások valósíthatnák meg az ültetvényeken.

Amíg ez megvalósul, csak az egyéni technológiák maradnak. A FruitVeB elnöke beszámolt egy új módszerről: a világ minden táján folynak kísérletek a  tavaszi fagyok elleni hatékony védekezéssel kapcsolatban.

A jelenleg a piacon megtalálható fagyvédelmi kályhák hátrányait végre sikerült kiküszöbölni azzal, hogy megoldódott a begyújtásuk. Ezentúl az éjszakai beindításukhoz nem kell emberi felügyelet.

Ezeknél a berendezéseknél gondot okozott a környezetszennyező technológia is, így az új fejlesztés jegyében ezentúl növényi olajat használnak a működtetésükhöz. Az egész folyamatot egy meteorológia állomás vezérli, ami emberi döntés nélkül képes az automatikus indításra és leállításra.