A mezőgazdálkodás általában a beporzók gyérülésével jár a monokultúra és a vegyszerhasználat miatt, van azonban egy méhfaj, amely kivételt jelent ez alól – írja az ng.24.hu.

Észak-Amerika egyik hagyományos terménye a tök, az őslakos kertészeti kultúra egyik alappillére. Az Eucera pruinosa nevű méhfaj kizárólag a tökfélék nektárjával és pollenjével táplálkozik, és ezt gyűjti utóda számára is a több kamrából álló föld alatti fészkébe. A faj eredeti pollenforrása egy vad tökfaj, a Cucurbita foetidissima volt, amely Mexikó felől indult hódító útjára (a videón a kék a vad tök, a piros a méhfaj elterjedését mutatja).

A mezőgazdaság evolúciót formáló hatása

Ennek a méhfajnak az állománya folyamatosan gyarapodik annak köszönhetően, hogy az evolúciójában a mezőgazdálkodásunkhoz alkalmazkodott.

A kutatók úgy találták, hogy a tököt beporzó méhfaj egyedszáma a mezőgazdaságnak köszönhetően nőtt meg, ami azt jelenti, hogy akár más beporzókkal is történhetett hasonló.

A növények háziasítása is befolyást gyakorolhat tehát a beporzóinkra. Az első tökfélét 5000 éve háziasították, és ekkortól a vad tökfélén élő méhek új életlehetőséget találtak az egyre nagyobb területen élő tökökben, és maguk is terjedni kezdtek. Mára az eredeti élőhelyük többszörösét foglalják el.


A méhfaj genomjában olyan változások zajlottak, melyek könnyebbé tették számára a korábbi félsivatagi környezetből a mérsékelt és kiegyenlített klímájú területekre való áttérést. A méh jelenlegi génjeinek ötödét ezek a megváltozott gének teszik ki. Elsősorban azon génekben találtak ilyen változást, melyek a virágok illatanyagainak érzékelését teszik lehetővé, ami azért fontos, mert a háziasított tökfélék virága egyszerűbb illatú, mint a vad töké, és a méhnek alkalmazkodnia kellett ehhez az új illatkörnyezethez, ami a mezőgazdálkodásunk hatására jött létre.

Az indexkép csupán illusztráció (Shutterstock)