Ennek értelmében vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe a mezőgazdasági energiafelhasználást elősegítő  biomassza kazánok, ill. az előállított energia  szétosztását, tárolását szabályozó eszközök beszerzéséhez. A támogatás révén a növényi alapú energetikai tömörítvények (biobrikett, pellet) tüzelése iránti igények  további növekedésével lehet számolni.

Mik is ezek a szép hangzású, de még inkább „szép reményű” energetikai tömörítvények?
Pelletnek nevezhetjük a 25 mm átmérőig terjedő „rudacskákat”. Azon felüli méretűeket brikettnek hívjuk. Általában elmondható, hogy az átmérő, térfogatsúly és automatizálhatóság kompromisszumaként alakul ki a kívánatos méret. Az átmérő növelésével csökken ugyan a gyártáshoz szükséges energia, viszont a tömörség, a porladás mértéke növekszik.

A fapellet 5-10 mm átmérőjű, 5-15 mm hosszú „energetikai tömörítvény”. Nagy az anyagsűrűsége (0,7-0,8 g/cm3) és energiasűrűsége (11-12 GJ/m3). Ára viszonylag magas, minthogy a kis teljesítőképességű hazai fafeldolgozó iparban kevés pellettálható fahulladék áll rendelkezésre.
A biobrikett faporokból készül, méretükre jellemző, hogy átmérőjük 60-80 mm, hosszuk 200-300 mm. Az alapanyag többnyire tiszta fa.

A szűkös fafeldolgozó ipar hulladékénak hasznosítása mellett mind nagyobb figyelem fordul az agripellet előállítására és felhasználására. Az agripellet hossza 5-15 mm, átmérője 5-10 mm körüli. Lágyszárú növényekből (gabonaszalmából, energiafűből, kukoricaszárból, repcéből, kenderből, lenből, nádból stb.) állítják elő. Alkalmazásuk során a legnagyobb hátrány, hogy nagy a hamutartalmuk.

A városokban a parkokban, szabadidős létesítményeken, iskolaudvarokon, stb. a fű lenyírását követően az összegyűjtött fű (nyesedék) nagy része rendszerint veszendőbe megy azzal, hogy hulladéklerakókba kerül. Az utóbbiak tehermentesítésére amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy miként lehetne a fűnyesedéket más szerves anyagokkal keverve belőlük olyan „bio-tüzelőanyagot” (pelletet) nyerni, ami egyenletesen és „fényesen” ég a kandallókban (és a hagyományos kályhákban). Ráadásul az ilyen tüzelőanyag kevés illékony szerves anyagot bocsát ki. A tüzelőanyag 20-60 %-a áll a fűnyesedékből, a kötőanyagok nagy része növényi származású viasz vagy olaj (pl. rózs-, szójaviasz). Kis mennyiségben adott ásványi oxidáló szer  a lángok szép színét és kellő magasságát biztosítják, ami a hangulatos kandallófűtésnél fontos. A fűnyesedék mellett egyéb mezőgazdasági (betakarítási) hulladékok (levélmaradványok rizsszár, kukoricacsutka, gabonaszár, kukoricaszár) is felhasználható a pelletek készítéséhez. Fontos, hogy a fűnyesedéket és egyéb növényi hulladék anyagot legalább 15 %-nyi nedvességtartalomra kell szárítani.