Évente 5 milliárd euró értékben profitál a beporzó rovarok munkájából az európai mezőgazdaság, és ezek az élőlények az ökoszisztémák működéséhez és élelmezésbiztonságunkhoz is nagymértékben hozzájárulnak. Az Európai Parlament által jóváhagyott természet-helyreállítási törvényjavaslat ezért kiemelt figyelmet szentel a beporzók védelmének – írja a masfelfok.hu.

Miért ennyire fontos a beporzók védelme?

Hiába növekszik a méhcsaládok és a méhészeti termékek mennyisége, az nem tud lépést tartani az emberiség növekvő létszámával és az így egyre növekvő igényekkel. Európában ráadásul csökkent a méhkolóniák száma, azaz a jövőben egy méhcsaládnak sokkal több embert kellene ellátnia, mint most.

A biodiverzitás fenntartása, azaz az egyéb beporzók védelme is rendkívül fontos, hiszen a méhek nem minden növény megporzására képesek. Ezért komoly érdekünk fűződik a növényvédő szerek visszaszorításához, felelős használatához és a klímaváltozás mérsékléséhez.


Az európai élőhelyek 81%-a rossz állapotban van, ami komolyan érinti a beporzók természetes élőhelyeit. A természet-helyreállítási törvényjavaslatnak ezért célja a biodiverzitás és a természetes élőhelyek védelme, a beporzók populációcsökkenésének visszafordítása.

A beporzók alapvető fontosságúak a szárazföldi ökoszisztémák működéséhez, az emberi jóléthez és az élelmezésbiztonsághoz. Az EU éves mezőgazdasági termelése 5 milliárd euró értékben profitál a beporzó rovaroknak köszönhetően.

Az elmúlt évtizedben azonban drasztikusan lecsökkent a beporzó rovarok száma az Unióban, ráadásul az emberiség létszáma olyan iramban növekszik, amivel a méhpopuláció nem tud lépést tartani, márpedig ez egyre kiszolgáltatottabbá tesz minket.

Mi veszélyezteti a beporzókat?

élőhelyük csökkenése
• vegyszerek
• klímaváltozás
• légszennyezés

méh

Az elmúlt évtizedben drasztikusan lecsökkent a beporzó rovarok száma az Unióban – fotó: Shutterstock

Nemcsak a vegyszerek összetétele, hanem a kijuttatás időpontja is meghatározó, ugyanis a repülő rovarok hátára permetezett vegyszer a halálukat is okozhatja. Bizonyos fajok kevésbé érzékenyek, mások viszont már kisebb dózis hatására is elpusztulhatnak.

klímaváltozás is nagyon ártalmasan hat a beporzókra, ugyanis a magasabb hőmérséklet 70%-kal növelheti a gyűjtési időt, tehát egy forróbb napon sokkal kevesebbet gyűjtenek, energiájukat pedig a kaptár hűtésére kell fordítaniuk. A klímaváltozás tehát hozzájárulhat a mézhozam csökkenéséhez. A csapadék, a fényviszonyok, a hőmérsékleti, légnedvességi értékek és a levegőminőség is befolyással vannak a méhek viselkedésére és gyűjtésére.

Rendkívül érzékenyek az őket körülvevő környezet változására is, például ha kivágunk egy erdőt, fát, nehezebben találnak vissza a kaptárba. Az invazív ragadozó rovarok, új méhbetegségek is komoly problémát okozhatnak.

Miért fontos, hogy ne csupán a házi méhekre támaszkodjunk?

Méheink nem minden növény megporzására képesek, illetve a különböző méhfajok különböző virágokat kedvelnek.

Például a házi méh a paradicsom megporzását egyedül nem képes teljesen elvégezni (a paradicsom ugyan önmegporzó növényfaj, azonban szüksége van egy kis "rázásra" a beporzáshoz), ezért e célra poszméheket alkalmaznak.

A gyümölcsfák legfontosabb beporzói a házi méhek, azonban ha a virágzás kora tavasszal van, akkor a házi méheknek még túl hideg van a gyűjtéshez. Vagy például egy közeli repcetábla nyílása is elvonhatja a méheket a gyümölcsfáktól, így megporzás nélkül hagyva azokat.

A házi méhek 10 °C alatt általában nem repülnek ki, a gyűjtésüknek a felső határa pedig 35–40 °C, de ez a magas hőmérséklet már a nektárképződésre is káros hatással van. A nektárgyűjtés optimális hőmérséklete a házi méhek esetében 18–25 °C.

Nagyon sok vitára adnak okot a méhészek és az ökológusok között a virágzó invazív növények, melyek egyaránt méhlegelők is, bőséges nektár- és virágporforrást kínálnak a méheknek – ráadásul azért is népszerűek a méhek körében, mert a termesztett mezőgazdasági növényekkel ellentétben nem kezelik őket különféle növényvédő szerekkel –, azonban az őshonos növényeket kiszorítják. Nagy probléma a méhek mérgezése, és a legtöbb elhullás ehhez kapcsolódik.

repce

A termesztett mezőgazdasági növényekkel ellentétben (például repce) a virágzó invazív növényeket nem kezelik növényvédő szerekkel – fotó: Shutterstock

Mit tehetünk?

• El kell fogadnunk és végre kell hajtanunk a természet-helyreállítási törvényjavaslatot.
• Mérsékelnünk kell a klímaváltozást.
• Segítsük a
méheket és a beporzókat! Minimalizáljuk a növényvédő szerek használatát, amennyire lehet, és a kijuttatás időpontját naplemente utánra időzítsük, amikor a méhek már nem repülnek.
• Ha szárazság van, gondoskodjunk itatásukról, táplálékukról.
• Kaszálással, virágzó invazív növények irtásával várjuk meg a virágzás végét.
Építsünk rovarhotelt, vagy hagyjunk kivágott farönköket, gallyakat, ahova a beporzók beköltözhetnek télre.