A talajmegújító gazdálkodás egyre nagyobb teret hódít a fenntartható mezőgazdaságban, és különösen a min-till (minimális talajművelés) és no-till (talajforgatás nélküli) rendszerek mutatnak kiemelkedő eredményeket. Ezek nemcsak a környezeti terhelést csökkentik, hanem gazdasági szempontból is előnyösek. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogyan tervezhető meg az átállás, és milyen gyakorlatias megoldásokkal érhetők el a legjobb eredmények.

Miért éri meg elhagyni a szántást?

A szántás elhagyása jelentős üzemanyag-megtakarítást eredményez. Míg hagyományos talajművelés esetén hektáronként 50-70 liter üzemanyag szükséges, a min-till és no-till rendszerekben ez 20 liter alá csökkenthető.

Ez hektáronként 25-40 ezer forintos költségcsökkentést jelenthet évente, az üzemanyagárak függvényében.

A környezeti előnyök sem elhanyagolhatók: a talaj széntartalma növelhető, csökkentve a légköri szén-dioxid mennyiségét. Egy 100 hektáros gazdaságban évente akár 50 tonna szén-dioxidot lehet megkötni a talajban.

takarónövényként ültetett facélia

Használjunk takarónövényeket a talaj szerkezetének javítására és az erózió csökkentésére – fotó: pixabay

Átállás a min-till és no-till rendszerekre

A sikeres átállás lépésről lépésre történhet. Magyarországon a min-till rendszert érdemes bevezetni elsőként, mivel az azonnali no-till gyakorlat kockázatos lehet a talajélet állapotától függően.

  • 1-2 év: Takarónövények vetése a talaj szerkezetének javítására és az erózió csökkentésére.
  • 3-5 év: A művelési mélység csökkentése és a vetőgépek optimalizálása.
  • 6. év után: Teljes átállás no-till rendszerre.

Fontos, hogy az átállás időszakában a helyes növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási stratégiák alkalmazásával támogassuk a talajélet helyreállítását.

Takarónövények: A rendszer alapkövei

A takarónövények megfelelő kiválasztása kulcsfontosságú a sikerhez. A hibás kombinációk vagy rossz időzítés komoly anyagi veszteségeket okozhatnak.

Gyakorlati példák és számítások:

Olajretek és mustár: Bár jogszabályoknak megfelel, növelheti a repce kártevőinek számát. Helyette több növénycsaládot érdemes kombinálni, például rozs és bükköny keverékét, amely hektáronként 25-30 ezer forintos költséggel vethető.

Nem kifagyó pillangósok: Napraforgó előtt kerülendő, mert az Imazamox hatóanyagú gyomirtók hatékonyságát csökkenthetik. Az alternatíva egy gyorsan kifagyó keverék, amely 20-25 ezer forintba kerülhet hektáronként.

Glifozát helyett 2,4-D: Bár a glifozát hatékony, hideg időben három hétig is eltarthat, mire kifejti hatását. A 2,4-D gyorsabb megoldás, hektáronként 8-12 ezer forint költséggel.

direktvetés

A min-till és a no-till technológiákat érdemes lépésről lépésre bevezetni – fotó: Kökény Attila

Növényvédelmi stratégiák

A min-till és no-till rendszerek sikeressége nagyban múlik a növényvédelem helyes megtervezésén. A gyomirtás, gombaölő- és rovarölő szerek használata során különös figyelmet kell fordítani az időzítésre és a hatóanyagok rugalmasságára.

Gyomirtás:

  • Vetést követő gyomirtás: A mezotrion + klomazon kombináció hektáronként 11 600 forint költséggel rugalmasan alkalmazható.
  • Évelő gyomok ellen: A dikamba hatóanyag 10 000 Ft/ha költséggel hatékony megoldás, különösen mezei acat ellen.

Gombaölőszeres védekezés:

  • Kalászosok esetében: A zászlóslevél kezelésére azoxistrobin alapú szerek ajánlottak, 14 000 Ft/ha költséggel. Kalászvédelemre bromukonazol és tebukonazol kombinációt használjunk, 11 000 Ft/ha áron.

Rovarölőszeres kezelés:

  • Vetésfehérítő ellen a lambda-cihalotrin hatóanyagú szerek költsége 2 700 Ft/ha, amely gombaölővel együtt is kijuttatható.

A technológia finomhangolása

A permetezés során az optimális fedettség érdekében figyelembe kell venni a víz minőségét és a kijuttatási technológiát. A víz pH-értéke kulcsfontosságú: például a glifozát hatékonysága pH 4-5 között a legjobb. Egy egyszerű szabály szerint 1000 liter vízhez 1 kg citromsavat adva a pH-t 5-re csökkenthetjük.

Összegzés és ajánlások

A min-till és no-till rendszerek bevezetése komoly előnyökkel járhat mind gazdasági, mind környezeti szempontból. A takarónövények helyes használata, a növényvédelmi szerek tudatos alkalmazása és a gondos tervezés kulcsfontosságúak.

Egy jól megtervezett átállás akár hektáronként 40-50 ezer forintos megtakarítást is eredményezhet, miközben hozzájárul a talajélet helyreállításához és a fenntartható mezőgazdaság fejlődéséhez. Az első lépés a tudatos tervezés – kezdjük el még ma!