A mezőgazdaságot érintő kihívások, mint a klímaváltozás és a termőtalajok állapotának romlása, új megoldásokat követelnek. Hargitai Sándor, egy Békés megyei gazdálkodó, már több éve a forgatás nélküli talajművelési módszerekkel dolgozik. Nemcsak a gyakorlatban alkalmazza ezeket az innovatív technikákat, hanem tapasztalatait szakmai Facebook-csoportokon keresztül is megosztja a hazai gazdákkal.

A Forgatás nélküli vízmegtartó talajművelés és a Min-till, no-till, strip-till növénytermesztés csoportok célja, hogy a gazdák megosszák egymással tapasztalataikat, tanuljanak egymástól, és szakmai támogatást nyújtsanak egymásnak. Az alábbi interjúban Hargitai Sándor a módszerek lényegéről, a tapasztalatairól és a forgatás nélküli talajművelés magyarországi lehetőségeiről beszél.

Hogyan került kapcsolatba a regeneratív talajművelési módszerekkel, és mi motiválta az átállásra?

– 1982-ben végeztem agráregyetemen, majd néhány évig a szakmában dolgoztam, de aztán pályát módosítottam. 2012-ben kerültem vissza a mezőgazdaságba, amikor édesapám idős kora miatt átvettem a családi gazdaságunkat. Kezdetben szántottam, mint mindenki más. Azonban 2018-ban olyan aszályos őszünk volt, hogy azt láttam, nem érdemes szántani. Ez késztetett arra, hogy új megoldásokat keressek. A forgatás nélküli talajművelésben találtam meg azt a módszert, ami nemcsak gazdaságosabb, de fenntarthatóbb is.

Pontosan mit jelentenek a forgatás nélküli talajművelési módszerek, mint a min-till, strip-till és no-till?

– A minimális talajművelés (min-till) azt jelenti, hogy sekélyen, legfeljebb 10–15 cm mélységig műveljük a talajt. Ezáltal megőrizzük a gyökérzónát, és a talajélet háborítatlanul tud működni. A strip-till, vagyis a sávos művelés, egy lépéssel tovább megy: csak a vetési sávokat műveljük meg, a többi részt érintetlenül hagyjuk. Végül a no-till, vagyis a bolygatatlan talajművelés esetén egyáltalán nem nyúlunk a talajhoz. A szármaradványokat a felszínen hagyjuk, és a vetést egy speciális vetőgéppel végezzük el. Ezek a módszerek nemcsak a talaj nedvességét őrzik meg jobban, de csökkentik a költségeket is.

no-till

A forgatás nélküli talajművelésre előbb-utóbb sokan rákényszerülnek – fotó: flickr.com

Több mint hat év távlatából mik a tapasztalatai, milyen eredményeket hozott önnek az átállás?

– A termésátlagok kismértékben csökkentek, de ezzel párhuzamosan jelentősen mérséklődtek a költségek is. Az egész gazdálkodás kiszámíthatóbbá vált, és ami a legfontosabb: a talajaim állapota javul. A talaj biológiai aktivitása megerősödött, ami hosszú távon fenntarthatóbb gazdálkodást tesz lehetővé. A gyomok kezelése azonban kihívás maradt, hiszen a forgatás hiánya miatt hajlamosabbak az elterjedésre. Ezt takarónövényekkel és célzott vegyszerhasználattal oldjuk meg.

Hogyan alkalmazkodik a talajművelés során az aszályos időjáráshoz?

– Békés megyében, Gádoroson gazdálkodom, ahol az aszályos időszakok egyre gyakoribbak. 2024-ban például mindössze 370 mm csapadék hullott, és három hónapon át egyáltalán nem esett. Ezért olyan növényeket választok, amelyek a téli-őszi csapadékot tudják hasznosítani. Így került előtérbe nálam a búza, a tritikálé és a napraforgó. Fontos, hogy a talajt csak akkor műveljük, amikor van benne megfelelő nedvesség – én például inkább várok egy esőre, minthogy porba tárcsázzak.


Hogyan befolyásolja a talajművelési módszert a talaj típusa?

– A módszer hatékonysága nagyban függ a talajtípustól. Másképp kell gazdálkodni egy homokos talajon, mint egy jó minőségű csernozjom talajon. Az én tapasztalatom az, hogy nincs univerzális recept – minden gazdának a saját körülményeihez kell igazítania a technikát. A fiatal gazdák nyitottabbak, de a tapasztaltabbak gyakran nehezen változtatnak a megszokott gyakorlatukon.

Milyen tanácsot adna azoknak, akik fontolgatják az átállást?

– A forgatás nélküli talajművelésre előbb-utóbb sokan rákényszerülnek. Én azt javaslom, hogy először kisebb területen próbálják ki, és alaposan tanulmányozzák a módszert. Csatlakozzanak szakmai közösségekhez, mint például a mi Facebook-csoportjaink, ahol megoszthatják tapasztalataikat. Emellett érdemes nyitottnak lenni az új technológiákra, például a direktvetőgépekre és a takarónövényekre.

Hogyan látja a forgatás nélküli talajművelés jövőjét Magyarországon?

– Az időjárás változása és a gazdasági környezet miatt ez a módszer egyre inkább elkerülhetetlenné válik. A talajaink védelme nemcsak a gazdaságunk jövője, hanem a gyerekeink öröksége is. Én hiszek abban, hogy ha együtt tanulunk és megosztjuk a tapasztalatainkat, akkor ez a módszer széles körben elterjedhet.

Indexkép: flickr.com