Az átlagosnál jóval magasabb kora tavaszi hőmérsékletek hatására 2024-ben a szokásosnál korábban volt észlelhető a parlagfű csírázása. Az idei évben a parlagfű kelése az ország nagy részén már március közepén, végén elkezdődött.

Az ország legnagyobb részén az idei tavasz első felében száraz, aszályos volt az időjárás, azonban a Dunántúl dél-nyugati részén kiegyenlített volt a csapadékeloszlás. Az elmúlt időszakban jelentős mennyiségű csapadék érkezett az ország területének nagy részére.

Februártól kezdve szokatlanul meleg tavaszi időjárás volt jellemző hazánkban, és a fokozatos hőmérséklet-emelkedés csak április második felében torpant meg egy tartósabb hidegfront hatására, azonban májusban ismét folytatódott a felmelegedés. A jelenlegi időjárás kedvez a parlagfű kelésének és fejlődésének – írja a Nébih.

parlagfű

Virágbimbós fejlettségű parlagfű a vármegyék többségében még nem figyelhető meg – fotó: pixabay.com

A parlagfű fejlettségi állapota változatos képet mutat

Május harmadik dekádjában a parlagfüvek többsége szikleveles és 10 leveles fejlettség közötti, a legfejlettebb egyedek intenzív hajtásnövekedés fenológiai állapotban voltak, magasságuk legfeljebb 15-30 cm (Békés vármegyében legfeljebb 40 cm, Tolna vármegyében legfeljebb 30-50 cm, Hajdú-Bihar vármegyében legfeljebb 40-50 cm nagyságúak) volt.

Virágbimbós fejlettségű parlagfű a vármegyék többségében még nem figyelhető meg, kivéve Hajdú-Bihar, Zala és Békés vármegyéket, ahol egy-egy településhatárban néhány 16-25 cm-es magasságú egyed már generatív állapotba került. Békés vármegyében Telekgerendás határában május 23-án néhány virágzó parlagfű egyedet sikerült találni herbiciddel kezelt vetőmagborsó táblában, amelyek a parlagfű hazánkban ritkább, korábban virágzó változatába (Ambrosia artemisiifolia var. artemisiifolia) tartoznak.

Az őszi vetések két-három héttel előbbre vannak fejlettségi állapotukban a szokásoshoz képest

Az őszi káposztarepce táblákon a virágzás befejeződött, az állományok a becőképződés és a magképzés fenológiai stádiumban vannak. Az ország legnagyobb részén az állományok erőteljesek, jól fejlettek, gyomelnyomó képességük megfelelő, zárt állományt alkotnak. Helyenként (Veszprém vármegye, Tolna vármegye) a szokásostól elmarad a fejlettség mértéke. Parlagfű nem található bennük, vagy csak gyengén fejlett csíranövények fordulnak elő kis mennyiségben, jellemzően főleg táblaszéleken vagy a kiritkult foltokban.

Az őszi kalászos állományok többsége a virágzás kezdete és a szemképződés közötti fenológiai állapotban található. Jelenleg a jól fejlett, jó gyomelnyomó képességű állományok jellemzőek. Az ország legnagyobb részében parlagfű nem fordul elő bennük, vagy elsősorban a ritkább állományokban, fejlődésben elmaradt foltokban, illetve a táblaszéleken, táblaszegélyeken figyelhető meg a jelenléte. A parlagfű fejlettsége többnyire 2-8 leveles közötti – olvasható a Nébih cikkében.


A napraforgóban több esetben látható parlagfűvel fertőzött állomány

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok 4-10 leveles fejlettségűek. Nagyobb mennyiségű csapadék áprilisban a Dunántúl nyugati, délnyugati részén volt, itt a területek többségén az alapkezelések megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, így hatékonyan irtották a parlagfüvet is.

Az ország nagy részén viszont a tavaszi időjárásban voltak száraz periódusok, különösen az Alföld alig kapott esőt április első felében, továbbá április végén és május első felében. Emiatt az alapkezelések egy része nem kapta meg a szükséges bemosó csapadékot. Mindezek miatt és a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően a termelők a napraforgó területek nagy részén állománykezelésre alapozták a parlagfű elleni védekezést.

A herbicidtoleráns napraforgók posztemergens gyomirtása folyamatban van, több megyében az állománykezelések nagy részét elvégezték. A posztemergens kezelés ellenére több esetben látható parlagfűvel fertőzött állomány, ami miatt kiegészítő kezelés válhat szükségessé. A parlagfű a napraforgó területeken május utolsó dekádjában többnyire szik-12 leveles fejlettségű, elsősorban a még nem gyomirtott táblákon, a táblaszéleken és táblaszegélyeken fordul elő jelentősebb mennyiségben.

A kukorica állományokban is jelen van

A Dunántúl nyugati, délnyugati részén a preemergens kezelések túlnyomó részben megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot így ezek a területek többnyire gyommentesek. A területek többségén azonban a gazdálkodók korai posztemergens és posztemergens gyomirtást végeznek.

A posztemergens gyomirtások folyamatban vannak, illetve néhány megyében már az állományok többségén megtörténtek. A parlagfű a kukorica területeken többnyire szik-10 leveles fejlettségű, a gyomirtott állományokban általában csak kis mennyiségben, elvétve található meg, jelentősebb fertőzés elsősorban a még nem gyomirtott táblákon, a táblaszéleken és táblaszegélyeken fordul elő – olvasható a Nébih összefoglalójában.

parlagfű

Május végén a parlagfű a még nem gyomirtott táblákon, a táblaszéleken és táblaszegélyeken fordul elő jelentősebb mennyiségben – fotó: pixabay.com

Folyamatos a mechanikai és kémiai gyomirtás

Ültetvényekben a parlagfű fertőzés mértékét az ültetvények kultúrállapota határozza meg, így változatos képet mutat. Amelyik ültetvényben a gyomirtást megfelelően elvégezték, ott parlagfű nem található, az ország legnagyobb területén ez az állapot jellemző. Ahol erre nem került sor, ott a parlagfű szikleveles és 30 cm nagyság közötti.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, a kapásnövényekkel elvetett és még gyomirtatlan táblákon, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő.

A ruderális területeken a kora tavaszi aszpektus gyomfajai a dominánsak még, a parlagfű jelenléte általában még nem feltűnő, a kora tavaszi gyomnövények érése-száradása után várható, hogy a parlagfű teret fog nyerni. Ezeken a területeken országszerte változatos képet mutat a parlagfű fejlettsége, a legtöbb egyed a szikleveles és 12 leveles állapot közötti fejlettségű.

Általában a ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű parlagfüvek, amelyek intenzív vegetatív növekedésben vannak. A legfejlettebb parlagfüvek magassága Hajdú-Bihar vármegyében eléri a 40-50 cm-t, Békés vármegyében a 40 cm-t, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig a legfejlettebbek magassága meghaladja a 30 cm-t. Az utak mentén folyamatosan végzik a kaszálást – írja a Nébih.