"A számok nyelvén jó évet zárt 2024-ben a magyar sertésipar, ám mindez a rendkívül alacsony 2023-as bázishoz viszonyítva igaz, valójában a szektor szereplői a 2024-es növekedéssel sem tudták kompenzálni korábbi veszteségeiket" – mondta a hússzövetség elnöke.

Éder Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az iparág még most is nyögi az élelmiszerárstop hatásait, és az élelmiszeripar szereplőire előreláthatóan a jelenleg hatályban lévő árrésstop is hasonlóan negatív hatást fejt majd ki. A fél évszázad után megjelenő száj- és körömfájással kapcsolatban elmondta: kulcsfontosságú, hogy helyben megfogják a vírust, ellenkező esetben beláthatatlanok lesznek a következmények – írja az index.hu.

"Felhőtlen optimizmus helyett a realisztikus panaszkodás ideje van, nem túl reménykeltő a húsipar helyzete" – kezdte a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a szervezet szokásos, húsvét előtti sajtóeseményén. Éder Tamás elmondta: 2024-ben az élelmiszeripar jobb teljesítményt nyújtott, mint az ipar egésze, a húsipar azonban ezen belül is kiemelkedő évet zárt.

Joggal merül fel a kérdés: akkor miért nem jó a helyzet?  Édes Tamás szerint a növekedés csak a rendkívül alacsony 2023-as évi bázishoz viszonyítva mutat jól, de összességében a húsipar (és az élelmiszeripar) 2024-es teljesítménye nem tudja kompenzálni az azt megelőző években tapasztalt drasztikus visszaesést. ( 2024-ben az élelmiszeripar 4 százalékkal bővült a 2023-as, 12 százalékos visszaesést követően.)

A számokat ismertetve kiemelte:

  • 2024-ben a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat termelésének volumenindexe 6,1 százalékos, a húskészítménygyártás 13,1 százalékos növekedést mutatott, de a növekedések nem kompenzálták a megelőző év visszaesést
  • 2024-ben a belföldi értékesítés is vegyes képet mutatott, itt is főként a 2023-as évi veszteségek kompenzációja zajlott.
  • 2024-ben a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat belföldi értékesítése 2,2 százalékkal ismét csökkent, így a belföldi értékesítés visszaesése 2 év alatt meghaladta a 16 százalékot. A húskészítmény-ágazat belföldi értékesítésének növekedése 13 százalék volt, ami kompenzálta az előző év visszaesését.
  • egy év alatt 7 százalékkal növekedett a hazai sertésállomány (2,8 millió darab)
  • 4,78 millió sertésvágás ment végbe 2024-ben, ami 6,5 százalékos növekedést jelent az azt megelőző évhez. Ebben a tekintetben csak a román növekedés előzte meg a magyart (+7,9 százalék), az átlagos uniós növekedés 0,8 százalék.
  • a sertéshús külkereskedelmi mérlege pozitív volt 2024-ben – az élőállat-forgalom nélkül
  • a sertéshúsexport és -import egyaránt növekedett
  • az export mennyisége 12 százalékkal nőtt, és majdnem elérte a 166 ezer tonnát, értéke meghaladta a 487 millió eurót.
  • az import mennyisége 5 százalékkal nőtt, elérte a 151 ezer tonnát és a 437 millió eurós értéket
  • az élősertés-export mennyiségben 14 százalékkal 38 ezer tonnára, értékben 9 százalékkal 89 millió euróra növekedett
  • az élősertés-import mennyiségben és értékben is 10 százalék körüli csökkenés mellett 67 ezer tonna, illetve 163 millió euró volt.

A magyar élelmiszeripart gyakran éri az a hatékonyságbéli kritika, miszerint alapanyagot exportál, amelyből külföldön állítanak elő magas hozzáadott értékű terméket. Éder Tamás azonban rámutatott: a húsipar alapanyagot importál, az ennek felhasználásával állít elő magas hozzáadott értékű termékeket, amelyekkel sikeresen szerepel az exportpiacokon.

Pusztító volt az ársapka, előreláthatóan az árréssapka is negatív hatású lesz

Bár az egyes élelmiszerekre – így a sertéscombra is – vonatkozó hatósági árak már több mint másfél éve nincsenek velünk (2023. augusztustól 1-el vezették ki), negatív hatásai a mai napig érződnek. Éder Tamás elmondta: 2021 első féléve, illetve 2024 azonos időszaka között 190 százalékkal nőtt a sertéscomb importja (3731 tonna – 10 947 tonna), aminek döntő része egyértelműen az ársapka számlájára írható.

"Ami az árakat illeti: a sertéshúsok és -húskészítmények árának változása nem volt érdemi 2024-ben"– mondta Éder Tamás. Az élő sertés árának második féléves csökkenése részben kompenzálta az egyéb költségtényezők (energia, munkabér, ATEV-díj) növekedését. Érdemi fogyasztóiár-növekedés egyedül a sertéscombot is magában foglaló termékkategóriában volt, ám ez az ársapka/kötelező akciózás okozta bázishatás eredménye.

Kiemelte, hogy a fogyasztók árérzékenysége nagyon magas, így az alacsonyabb árú importtermékek sokszor kiszorítják a magyar húsokat a boltok polcairól. Ezért lenne kulcsfontosságú a hazai termékek minőségi pozicionálása és a fogyasztói edukáció is – de ez csak akkor lehet eredményes, ha a termékek tényleg versenyképesek mind árban, mind minőségben.

2024. második felében folyamatos élősertés-árcsökkenés ment végbe, az elmúlt két hétben azonban 13 százalékos növekedés figyelhető meg, így jelenleg 1,95 euró körül mozog az élő sertés kilója.

sertéshús

Nem túl reménykeltő a húsipar helyzete – fotó: pixabay.com

A sertéshúságazat nem okozója, elszenvedője az inflációnak

A hússzövetség elnöke hangsúlyozta, hogy az árstopok bevezetése az élelmiszerlánc minden szereplőjére – így a húsiparra is – komoly negatív hatással volt.

Miközben a termelők és feldolgozók költségei – például az energia, a takarmány vagy a munkaerő ára – drasztikusan emelkedtek, a bevételeik nem nőttek ennek megfelelően, hiszen az árakat mesterségesen alacsonyan tartották. Az ársapkák torzítják a piacot, és hosszú távon versenyképességi hátrányt okoznak a magyar élelmiszeriparnak, mivel ellehetetlenítik a racionális üzleti tervezést, és visszafogják a beruházásokat – emelte ki.

„A sertéshúságazat nem okozója, hanem elszenvedője az inflációs nyomásnak. Ugyanakkor a KSH legfrissebb inflációs adatközléséből jól látszik, hogy azok az élelmiszerek, amelyeknél a legnagyobb mértékű drágulás ment végbe, korábban mind ársapkás termékek voltak. Zajlik tehát az árstopon korábban elszenvedett veszteségek kompenzálása" – hangsúlyozta Édes Tamás, aki az Index ez irányú kérdésére elmondta: vélhetően a jelenleg érvényben lévő árrésstop hatására is hasonló tendencia figyelhető majd meg.

Nagy problémahalmaz

A hatósági árrésszabályozás csak egyetlen szelete az ágazat gazdálkodását érintő problémahalmaznak, továbbá a bizonytalanság is hatalmas – mutatott rá Éder Tamás, aki konkrétumokat is felsorolt:

  • a fogyasztás lassú növekedése
  • a diszkontosodás erősödése – a PL-termékek szerepének erősödése a brandtermékek kárára
  • az importnyomás – a kiélezett verseny és az állami piaci intézkedések egyes termékcsoportokban növelik az importot
  • minőséggyengítési folyamatok megjelenése – helyettesítő termékutánzatok (imitátumok) ismételt megjelenése nagyobb mennyiségben (feltét, rudacska, pálcika stb.)
  • munkaerőhiány – szakképzett és szakképzetlen egyaránt
  • bérnyomás
  • a jövedelmezőségi gondok miatti konfliktusok erősödése a termékpálya mentén
  • a növekvő költségek átadási árakba való beépítésének korlátai
  • az állami árszabályozó intézkedések piaczavaró hatása (árrésstop)
  • az állami (központi) terhek magas szintje gyengíti az ágazat versenyképességét, növeli a fogyasztói árakat: EPR, kiberbiztonsági felügyeleti díj, e-HACCP – elektronikus önellenőrzés, víz- és csatornadíjak, áfa a húskészítmények esetében, kiskereskedelmi adó.

Éder Tamás a jövőbeli versenyképesség szempontjából kulcsfontosságúnak tartja a termelékenység javítását, ami elsősorban technológiai beruházásokon keresztül valósítható meg. Emellett szükséges lenne egy országos húsipari stratégia is, amely irányt mutat a termelők, feldolgozók és kereskedők számára.

"A támogatási rendszerek sokszor nem célzottak, és nem veszik figyelembe a termelékenységi mutatókat vagy az innovációs törekvéseket. Fontos lenne, hogy a támogatásokat ne csak eszközbeszerzésre, hanem például digitalizációra, automatizálásra és képzésre is lehessen fordítani" – mondta.

sertéshús

Egyértelművé vált: minden állattartó telepen egységesen szigorú védelmi rendszereket kell kialakítani, mivel a járványok könnyen átterjedhetnek különböző állatfajokra és régiókra – fotó: pixabay.com

A legnagyobb gondot ugyanakkor egyértelműen az 50 év után megjelenő ragadós száj- és körömfájás táplálta félelmek jelentik.

"A közelmúltban kialakult állategészségügyi helyzet súlyos tanulságokkal szolgált a hazai húsipar és mezőgazdasági szereplők számára. Az afrikai sertéspestis és madárinfluenza újabb esetei rávilágítottak arra, hogy a védekezési protokollok betartása – különösen a szarvasmarhatelepeken – nem mindenhol volt megfelelő szintű. Míg a sertés- és baromfitelepeken régóta szigorú biológiai védelmi szabályokat alkalmaznak, addig a marhatelepeken gyakran lazábban kezelték ezeket az előírásokat, tekintettel arra, hogy korábban nem volt számottevő fertőzésveszély" – mondta Éder Tamás.

Egyértelművé vált: minden állattartó telepen egységesen szigorú védelmi rendszereket kell kialakítani, mivel a járványok könnyen átterjedhetnek különböző állatfajokra és régiókra. A jövőben a szarvasmarha-ágazat is kénytelen lesz követni azokat a szigorú eljárásokat, amelyeket a sertés- és baromfiágazat már évek óta alkalmaz – tette hozzá.

Éder Tamás kiemelte: fontos, hogy a vírust lokális keretek között kezeljék, és ne engedjék ki onnan. Hozzátette: a sertéseknél más a helyzet, mint a marháknál. Míg utóbbiak esetében a betegség szél által is terjed, addig a sertéseknél kontakt kell hozzá. Ezért bíznak benne, hogy a vírus nem éri el a sertésállományt. Azonban leszögezte: ha a betegség elszabadul, annak beláthatatlan következményei lennének – írja az index.hu.


A húsipari export szempontjából kényes a helyzet

Bár a harmadik országokba (az EU-n kívüli piacokra) irányuló sertéshúsexport volumene nem éri el a teljes termelés 5 százalékát, egyes cégek számára ez a piac létfontosságú. Ha a fertőzés tovább terjed, ezek az exportlehetőségek akár évekig is szünetelhetnek – amint azt a korábbi afrikai sertéspestisjárvány tapasztalatai mutatják. A belső uniós piac viszont szintén kiszámíthatatlan, hiszen több ország – például Lengyelország, Románia, Bulgária – időszakosan kereskedelmi korlátozásokat vezet be fertőzött régiók termékeire, gyakran a közösségi szabályozással ellentétes módon – vezette le a hússzövetség elnöke.

Kérdésre válaszul elmondta: a vírus sikeres hatósági kezelése esetén a betegség nem lesz hatással a sertés árára. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy bár a hatóság szakemberei kiváló munkát végeznek, a szakemberhiány megmutatkozik egy ilyen vis maior helyzetben, ezért célszerű volna nem „békeidőkre" kalibrálni az élelmiszerhatóság állományát.

Az állategészségügyi hatóságok rendkívüli nyomás alatt dolgoznak, humán és pénzügyi erőforrásaik korlátozottak. Ugyanakkor az operatív törzs felállítása új forrásokat mozgatott meg, így remény van arra, hogy a jelenlegi helyzetet sikerül kezelni, és újabb gócpontok nem alakulnak ki. A védekezés sikeréhez azonban nemcsak forrásokra, hanem társadalmi fegyelmezettségre, empátiára és józanságra is szükség van – fogalmazott.

Forrás: index.hu

Indexkép: pixabay.com