A termetes, inváziószerűen terjedő hódpatkány hatalmas természeti és gazdasági károkat okozhat. A nutria kísértetiesen hasonlít a hódra, de ez nem egy aranyos állat, jó lenne tőle megszabadulni - írta meg a 24.hu.

Vízhez kötött életmód

A hódpatkány életmódja szorosan kötődik a vízhez, de a vidrával ellentétben ő egy rágcsáló, sokkal inkább hasonlít egy hódhoz, legalábbis külsőleg. Aki nem ismeri őket, az simán összekeverheti a két állatot. A patkányszerű vonásai miatt azonban sokkal kártékonyabb, hiszen problémát okoz az ökoszisztémában.

Külsőre tényleg aranyosnak tűnhet, a nagy fogai miatt olyan mintha hunyorogva szaglászná körbe a világot. A parton viszont esetlen, nem beszélve az értelmi képességeiről. Évek óta agresszívan terjeszkedik Magyarországon, most éppen a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területét hódítja meg. A nagytestű, idegenhonos faj nagy tömegben komoly természetvédelmi, valamint gazdasági károkat okozhat.

A 24.hu Dr. Katona Krisztián biológussal beszélt a témáról, aki a MATE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének docense. Elmondta, hogy a faj Dél-Amerikában őshonos, ma már azonban szinte mindenhol megtalálható. Terjedésének legfőbb oka maga az ember, hiszen értékes bundája van, ami miatt világszerte szőrmefarmokat alapítottak.

"Sok állat időközben is megszökött, majd ahogy változott a divat, a telepeket felszámolták, a nutriákat pedig gyakran szabadon engedték"

– mondja a 24.hu-nak Katona Krisztián.


Az idegenhonos állat azonban jól érzi magát nálunk is, aktív terjeszkedésbe kezdett. Ennek oka, hogy 2010-ben egy kormányrendeletben a veszélyes fajok közé sorolta. Az Európai Unió pedig hat évvel később vette fel az inváziós fajok közé.

Csak az embertől kell félnie

A hódpatkány a világ legnagyobb rágcsálóinak egyike, hiszen testhossza gyakran eléri a 70 centimétert, amit 30 cm hosszú farokkal told meg. Átlagos súlya 6 és 8 kg között van, de akadt már 10 kg-s példány is. Hatalmas, narancssárga metszőfogai vannak, amivel bármiben kárt tud okozni. Kisebb-nagyobb folyók, patakok, tavak mentén él a partfalba ásott kotorékban. Ennek kijárata a víz alá is nyílhat, ebben is a hódra hasonlít.

A parton sétálva viszont látszik, hogy nem olyan lapos a farka, sokkal inkább a patkányéra hasonlít, ahogy a szaporasága is, hiszen 4-5 hónaposan már ivarérett, a nőstény pedig évente 2-3 alkalommal is fialhat. Átlagosan 5-6 utódot hoz világra, de a kutatók találtak már olyat is, amelyikben 13 embriót számoltak. Kiváló úszó, soha nem megy vessze a víztől.

Magyarországon a legnagyobb gond, hogy nincs mitől tartania, kizárólag az ember okozhat kárt benne. Maximum az aranysakál vagy a nagyobb testű kóbor kutyák prédája lehet, így nem igazán van természetes ellensége. A károkat főleg a gátakban okozhatják, amit idővel jelentősen meggyengítenek. Emellett nagy mennyiségű növényt fogyaszt, de eszik kagylókat, amivel hatalmas pusztítást okoz a vízi és vízparti élővilágban.

Emellett, ha a közelben nincs étel, akkor a közeli szárazföldet, mezőgazdasági területet veszi célba, ahol szintén jókora károkozásra képes. Végül pedig szétrombolja a nádat, sást, széttapossák az ide fészkelő madarak tojásait.

A Dunántúlt már bevették

A legnagyobb példányszámban a Szigetközben található meg, itt már szinte képtelenség őket kiirtani. Emellett sokat találtak belőle a Börzsönyben, az Ipoly körül, Zalában, valamint a Balaton-felvidéken, illetve a már említett Duna vonalában.

A hódhoz hasonlító állatot sokan nagyon aranyosnak tartják, pedig egy igen kártékony fajról van szó - fotó: pexels.com

"Jelenleg azt mondhatjuk, hogy a nyugati országrészben már elterjedt, a hód példája alapján pedig néhány év alatt hazánk teljes területét meghódíthatja"

– mondta el a szakember.

Az állat remekül kihasználja a városi lét nyújtotta előnyöket, így még a Tatai-tónál is rendszeres látogatóvá vált. A gond, hogy az emberek sajnálják, mert aranyos, pedig a megoldás kizárólag az irtásuk lenne.