A cukorrépa-termelés bővülését segítené a sokat emlegetett állami cukorgyár elindulása. Ez mindenképpen üdvös lenne, mert monopolhelyzetet számolna fel. Időszakonként felröppenő híreken kívül konkrét tervekkel, gazdaságossági számításokkal alátámasztott koncepcióval még nem találkozott Dorogi Árpád, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének elnöke és a Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnökhelyettese.
– Most már lassan 10 éve téma az új cukorgyár és időről-időre felröppen a hír, hogy valaki tevékenykedik a fejlesztéssel kapcsolatban, akár maga az állam is, de én konkrét lépésekkel még nem találkoztam – szögezte le a szakmai szervezet elnöke. – Kíváncsi lennék például a tervezett helyszínre, gazdaságossági számításokra, illetve azokra az adatokra, melyek alátámasztják az esetleges beruházás létjogosultságát, illetve közelebb viszik azokat a megvalósításhoz, akik annak esetlegesen résztvevői lehetnek. "Felülről" ránézve a magyar piacra, azt gondolom, hogy mivel a 280 ezer tonna körüli hazai éves cukorfogyasztásnak 2022-ben csak közel 20 százalékát, 52 ezer tonnát, 2023-ban pedig ennek a dupláját, több mint 100 ezer tonnát termeltünk meg, akkor bizony, ellátásbiztonsági és piaci oldalról bőven lenne létjogosultsága egy második magyarországi cukorgyárnak.
A cukorrépa meglehetősen vízigényes, csapadékos, vagy öntözött területeken lehet nagy hozamokat elérni – forrás: Pixabay
– Amikor én elkezdtem tevékenykedni ebben az ágazatban, akkor még 11 (!) cukorgyár működött az országban, ehhez képest megdöbbentő, hogy ma csupán egyetlen üzem működik Kaposváron – folytatta az elnök. – Azt hiszem, a kapacitáscsökkentés, a cukorreform megvalósítása jobban sikerült, mint ahogy azt bárki szerette volna... Ha minden klappol, jó az időjárás és jó a termés, az egyetlen kaposvári üzem kapacitását figyelembe véve, nagyjából csak a felét tudjuk előállítani a hazai szükségletnek.
A szakember szerint tehát lenne lehetőség a cukorrépa-termelés volumenének további bővülésére, azonban ezzel is csínján kell bánni. Ha túl sokan fognak bele a termesztésbe Európában, akkor a képződő túlkínálat felboríthatja az árviszonyokat.
Ha a cukrot megfizetik a vásárlók, az jó a termelőknek is – forrás: Pixabay
– Három-négy évvel ezelőtt 26-30 euróért termelték a cukorrépát a hazai gazdálkodók, ami rendkívül alacsony felvásárlási ár. Csak azért nem szűnt meg a termelés, mert a gazdák gépesítettek és nem akarták, hogy a speciálisan a cukorrépa termeléséhez köthető eszközpark használaton kívül álljon és bizakodtak a jobb kondíciók elérésében is. Ezért inkább termeltek tovább – idézte fel a nehéz éveket a szakember. – Ha megnézzük azt, hogy mi állt a jelenség hátterében, akkor azt látjuk: ha nincs megfizetve a cukor, akkor a termelők nagyon rossz felvásárlói árakat kapnak és a kevesebb bevételből egyszerűen nem tudnak termelni. Tudni kell ugyanis, hogy a cukorrépa az egyik legköltségigényesebb, ha nem a legköltségigényesebb szántóföldi növénykultúra. A másik: ha szabadon, ráadásul olcsóbban jön az ukrán cukor a magyar piacra – mint ahogy láthattuk azt az elmúlt években – az árletörő hatással bírhat, ami magától érthető módon szintén a hazai cukorgyártás jövedelmi pozícióit rontja. Ugyan korlátozták a behozható termékek körét, de érdekes módon a cukor kikerült ebből tavaly októberben. Ennek káros hatása volt a hazai cukorgyártásra és a hazai cukorrépa árára. Az ebből fakadó felvásárlói árcsökkenés a fogyasztó számára nem sokat jelent, de befolyásolhatja egy ágazat létét vagy megszűnését.
Az elnök hozzátette: a hazai cukorrépa-termelés mélypontja 2022-ben volt, a megelőző évek alacsony felvásárlási ára miatt. A 2022-es mélypont a termelésben 8621 hektár hazai feldolgozású és 1057 hektár export, összesen 9678 hektár cukorrépát jelentett. Abban az évben már kedvezőben alakultak az árak, aminek köszönhetően 2023-ban már 14642 hektárnyi hazai és export termőterületről beszélhettünk. Ez jelentős növekedés, ami idén folytatódott: a hivatalos, államkincstári regisztrált termelési adatok alapján jelenleg 16168 hektáron vetettek cukorrépát a gazdák Magyarországon. Ebből 15465 hektáron termelnek a Magyar Cukor Zrt. részére. A fennmaradó, több mint 700 hektárnyi cukorrépa kerül horvát exportra. 2022-höz viszonyítva 180 százalékos a cukorrépa termőterület-növekedése!
– Nyilván, ezzel arányosan nőni fog a hazai cukorelőállítás volumene is, amely elérheti a hazai fogyasztás (ami egyébként csökkenő tendenciát mutat) 50 százalékát. Erre hosszú évek óta nem volt példa – szögezte le Dorogi Árpád.
Volt időszak, amikor csak azért termeltek tovább, hogy a speciális gépsor ne álljon kihasználatlanul – fotó: Horváth Attila
Felmerül a kérdés, minek köszönhető a bővülés, hiszen a klímaváltozás nem könnyíti meg a termelők dolgát, miközben a cukorrépa meglehetősen vízigényes növény. Másrészt a felvásárlói árak sincsenek az egekben, miközben a cukorrépa termelése magas költséggel jár.
"Ha jó az időjárás és jó a termés, az egyetlen kaposvári üzem kapacitását figyelembe véve, nagyjából csak a felét tudjuk előállítani a hazai szükségletnek" – fotó: Horváth Attila
– Mindez valóban nagy kockázatot és fejtörést okoz a termelői körnek – válaszolt kérdésünkre az elnök. – Lényegi kérdés, hogy mennyi csapadékot kap a cukorrépa, ami lehetővé teszi, hogy nagy termésmennyiséggel tudják betakarítani, s megtérüljenek a költségek. A hektáronkénti ráfordítás bőven meghaladja az egymillió forintot, s erre rakódik még rá a betakarítás, a répa szállítása, logisztika költsége, amiből egyre kevesebbet vállal magára a cukorgyár. Ami a csapadékot illeti: nagy az eltérés az Alföld és a Dunántúl között, sőt, utóbbinál az északi és a déli részek között is van különbség. Ami az ágazatot segítheti, az az öntözött területek bővülése. Igaz, hogy a célzott vízkijuttatással tovább növeljük a költségeket, de stabilizáljuk a hozamot. Továbbá a bővülésre a cukor termelői árának alakulása is hatással van, mivel az ebből képződő cukorrépaár tartósan meghaladhatja az 50 eurót tonnánként. A felvásárlási árat pontosan még nem tudjuk, 2023-ban a garantált ár 45 euro volt, abban bízunk, hogy ez végül eléri, vagy tán meg is haladja az 50 eurót. Nagyon fontos tényezőről van szó, hiszen ez határozza meg a 2025 évi termelést.
Ugyanakkor az elnök mindenkit óva int attól, hogy kellő felkészülés és termelési tapasztalat nélkül fogjon bele a cukorrépa termesztésébe. Igen nagyot lehet vele bukni megfelelő szakértelem és gyakorlat nélkül.
Dorogi Árpád hozzátette: ha tovább folytatódik az elmúlt 1-2 évben tapasztalt gyors területbővülés, az Európai Unióban pedig ebben az évben 5,8 %-kal termelnek többet, mint a megelőző évben, akkor az minden bizonnyal hasonló tendenciát vetít előre a környező országokban is. Így rögvest túltermelés lehet, ami viszont igencsak visszavetné a felvásárlói árakat, s mindezek hatására kockázatossá válnának a befektetések megtérülései...
_jpg_fill_540x300_0.webp "A kukorica gyomirtásának kihívásai a szélsőséges időjárás tükrében")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Ha támad az aflatoxin – mit tehetünk ellene?")
