Vörös Géza állami szakértő, főtanácsos a XII. Növényorvosi Szakmai Napon a kukoricabogár „töretlen támadásáról” és az ellene folytatott integrált védekezésről tartott előadást.
Április közepe előtt semmiképp se vessük el a kukoricát!
A kukoricabogár tojás alakban telel át a talajban. A növényvédelem megtervezése szempontjából nagyon fontos tudni, hogy mikor kelnek ki a lárvák. Az úgynevezett aktívhőösszeg-számítással ez egyszerűen meghatározható. Április 1-jétől a napi átlaghőmérsékleti adatok 12,7 °C-nál magasabb értékeit össze kell adni, és amikor ennek összege eléri a 122,5- t, akkor várható a lárvák kelése. Ez az időpont minden évben másképpen alakul, de a talajfertőtlenítő szerek hatástartama szempontjából nagyon fontos jól kalkulálni.
Mivel a megfigyelések szerinta lárvakelés a május 10. és 31. közötti időszakra tehető, lehetőleg április közepe előtt ne vessük el a kukoricát!
Így van esély arra, hogyan gyökérkártételt megelőzzük. Ezt azért is hangsúlyozta, mert tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdálkodók mostanában már egyre korábban akarnak kukoricát vetni, hogy a virágzás ne fusson bele az aszályos és forró időszakba. Ezért sokszor már március végén elvetik.
Április közepe előtt ne vessük el a kukoricát – fotó: Shutterstock
A lárvakártétel általában négy hétig tart. Attól függően, hogy milyen az időjárás, a lárvafejlődés lehet egy-két nappal rövidebb vagy hosszabb. Szárazság esetén sokkal nagyobb károkozásra kell számítani. Csapadékosabb körülmények között az intenzívebb gyökérképződés ellensúlyozza a károkat. A kifejlett lárvák a talajban bebábozódnak, a lárvakártételi szintérnél néhány centiméterrel feljebb. A bábalak 5-7 napig tart.
Az imágók rajzása június 10. és 29. között kezdődik. Ez is többéves adatsorból levont következtetés. A különböző csapdákban egyszerűen és jól megfigyelhetők. Július 1. és 31. a kártevési időszak, amikor a rajzás is folyamatosan zajlik. Amíg a generatív részek nincsenek kint a kukoricán, addig a levélzetét károsítják. Majd a címert keresik, a pollen megszerzése érdekében, vagy a bibeszálakat rágják. Ha a kártétel nagy mértékű, akkor bizony termékenyülési problémát okoz a kukoricásban. Jellemző kártétel az is, amikor a nagy forróságban behúzódnak a csövekbe, és rágják a szemeket. Ez később problémát jelenthet a toxinfertőzések szempontjából is.
Az imágók rajzása június 10. és 29. között kezdődik – fotó: Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Amikor a kukoricabogarak tömeges rajzása megkezdődik, akkor a vegyszeres védekezésre is sort kell keríteni. A tojásrakás augusztustól egészen október közepéig tart. Ezen időszak alatt a kukoricabogár több alkalommal is petézik a talajba. 50–80-as csomókban rakja le a tojásait. Ez a védekezés időszaka, amikor érdemes ritkítani, gyéríteni őket.
Eddig úgy tudtuk, hogy a vetésváltás megoldja a talajba lerakott peték okozta gondot, hiszen a kukorica elkerüli a következő évben a lárvákkal való találkozást. Ám amióta a zöldítés a terület alapú támogatás alapkövetelménye lett, és a korábban lekerülő kultúrák – például a gabonafélék és a repce – után másodvetésben retket, mustárt, olajretket és takarmánykeveréket vetünk,
gyökeresen megváltozott a helyzet.
Ide húzódnak a kukoricabogarak, és ennek a virágzatán táplálkoznak! Ez már augusztustól megfigyelhető, amikor a száradófélben lévő kukoricát elhagyják. „Aktív repüléssel” megtalálják az épp virágzó növényeket, ahol új táplálékra lelnek, és petéjüket is a talajba rakják. Ez a folyamat egészen október közepéig is eltart.
Senkit ne érjen meglepetés tehát, hogyha egy ilyen táblába vetett kukoricában a kukoricabogár-lárvák csúnya kártételt okoznak. „Számos ilyen tapasztalat volt már, sok szakember fordult hozzám a kérdéssel, hogyan lehet ez. Hát így!” – mondta el a szakember. Ez a vándorlás a kukoricabogarak körében már évek óta megfigyelhető. „Különféle csapdákkal tudjuk bizonyítani, hogy augusztustól a már száradófélben lévő kukoricát elhagyják, és új táplálékot keresnek.”
A zöldítésben nagy problémát okoz az is, hogy nem végezhető növényvédő szeres kezelés.
A kukorica vetésekor kell majd talajfertőtlenítést alkalmazni.
A kukoricabetakarítás szeptember és november között zajlik. Ha sikeres volt a védekezés, akkor szép egyenes sorban állnak a kukoricatövek. Ha pedig nem sikerült, akkor összevissza dől az egész állomány.
Végezetül még egy dologra figyelmeztetett: ha úgy tűnik, hogy egy-egy évben kevesebb a kukoricabogár, nehogy azt higgyük, hogy megúsztuk, mert „töretlenül támad tovább”. Főleg a nedves, mély fekvésű helyeken, vagy ahol az előző évben monokultúrában késői tenyészidejű kukorica volt, ott mindenképpen célszerű a védekezésre felkészülni, és a további óvintézkedéseket megtenni.