Veszélyezteti a hazai ellátást az idei kukoricatermés, mert a gazdálkodók a legpesszimistább előrejelzéseknél is kevesebb, 2,3-2,4 millió tonna árumennyiséget takarítottak be az aszály miatt. Ráadásul a termés egy része olyan gombatoxinokkal fertőzött, amelyek ha a takarmányokon keresztül bekerülnek az elfogyasztott állati eredetű élelmiszerekbe emberi megbetegedéseket is okozhatnak - írja a novekedes.hu
A nehézségeket tovább fokozza, hogy a gyenge hozamok mellett a száraz és meleg időjárás kedvezett azoknak a kukoricán élősködő gombafajoknak, amelyek méreganyagokat (toxinokat) termelnek – fotó: pixabay.com
Döbbenetes terméskiesést okozott az aszály
A hazai agrárpiaci szereplők kénytelenek elfogadni a tényt: kukoricából az idei össztermés alulmúlta még a legpesszimistább előrejelzéseket is.
A gazdálkodók csupán 2,3-2,4 millió tonna kukoricát arattak le, ami a szántóföldi növénytermelés teljesítményében egyértelműen negatív rekordot jelent.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1990 óta gyűjti az adatokat ezzel kapcsolatban, amelyekből kiderül, hogy eddig a 4-5 millió tonnás éves terméseredmények számítottak kirívóan rossznak. Jó években ugyanis a betakarított termésmennyiség elérte a 8-9 millió tonnát is, ezekhez képest valószínűtlenül kevésnek tűnnek az idei hozamok.
A legnagyobb problémát a szárazság okozta, ami a gazdálkodók közé az eredményesség tekintetében éles választóvonalat húzott. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy azokban az üzemekben, ahol az öntözési feltételeket kiépítették, most is elérhetők voltak a legalább 6-7 tonnás hektáronkénti átlagok, míg az öntözés nélküli területeken – elsősorban az Alföldön – az aszály teljesen felperzselte a kukoricaföldeket. A csaknem 960 ezer hektáros kukoricaterületből körülbelül 240 ezer hektáron semmi sem termett, így ezeken a helyeken a növényállományokat le kellett silózni vagy be kellett tárcsázni.
_fill_540x300_0.jpg)
A termés egy része gombatoxinokkal fertőzött
A nehézségeket tovább fokozza, hogy a gyenge hozamok mellett a száraz és meleg időjárás kedvezett azoknak a kukoricán élősködő gombafajoknak, amelyek méreganyagokat (toxinokat) termelnek. Jelenleg az úgynevezett aflatoxinos fertőzések jelenthetnek nagy veszélyt, mert
ezen vegyületek a takarmányokkal bekerülhetnek a haszonállatok – a sertések, a szarvasmarhák, és a baromfifélék – szervezetébe, majd az állati eredetű alapanyagok révén az elfogyasztott élelmiszerekbe: a húsokba, a tejbe, a tojásba is.
Az aflatoxinok már kis mennyiségben is mérgezést okozhatnak, májkárosító és rákkeltő hatást fejthetnek ki. Károsan befolyásolják a szervezet védekezőrendszerét és a sejtek örökítő anyagát, nagy mennyiségben pedig gyors lefolyású, akut mérgezést idézhetnek elő, aminek a következtében olyan súlyos májelégtelenség alakulhat ki, ami akár halálhoz is vezethet.
A takarmányokban és az élelmiszerekben az aflatoxinok megengedett mennyisége szigorú határértékekhez kötött, az ezeknél nagyobb koncentrációt tartalmazó termékek takarmányozásra, illetve élelmiszerként nem használhatók fel.
A prognózisok szerint az éves takarmányozási igények kielégítésére ez a mennyiségi értelemben katasztrofálisan gyenge termés is elegendő lenne – fotó: pixabay.com
A bioetanolgyártók jelenthetik a megoldást - vagy mégsem?
Annak érdekében, hogy az állat- és humánegészségügyi kockázatokat csökkenteni lehessen az lenne a legjobb megoldás, ha a fertőzött kukoricatételeket ki lehetne vonni a hazai piacról. Arról, hogy ez nagyságrendileg mennyi kukoricát jelent különböző hírek látnak napvilágot. A kifogásolt mennyiségeket a hazai bioetanolgyártók vásárolhatnák fel, mivel az üzemanyagokba kevert bioetanol felhasználását a mikotoxikus szennyezettség nem akadályozza.
Sokkal fontosabb kérdés a gyártás során képződő fehérjetartalmú társtermékek (CGF, DDGS) sorsa, amelyekben a koncentráció növekedése miatt a fertőzött alapanyag méregtartalma fel is dúsulhat, így ezek alkalmatlanokká válhatnak a takarmányozásra.
A novekedes.hu információi szerint a bioetanolgyártók már végeztek is előzetes kalkulációkat a takarmányozásra felhasználhatatlan kukoricakészletek felvásárlására, amelyek eredményeként csak a piaciaknál alacsonyabb árakat vállalnának be. Az aszálykárokkal egyébként is sújtott termelők számára ezek az árak nem számítanak vonzó ajánlatnak, így a hazai gabonaszektorban a toxinos kukoricák sorsa egyelőre rendezetlennek tűnik.
A prognózisok szerint az éves takarmányozási igények kielégítésére ez, a mennyiségi értelemben katasztrofálisan gyenge termés is elegendő lenne, hiszen az állatállomány szükséglete már csak 1,5-1,6 millió tonnára tehető az állatartó gazdaságok számának a csökkenése miatt.
Ugyanakkor a hazai felhasználást jelentősen növeli a bioetanolgyártás, konkurenciát teremtve az állattenyésztő vállalkozásoknak. A bioetanol célú feldolgozás igénye elérheti akár az évi 2,7-3,0 millió tonnás mennyiséget is, bár az idén a felvásárlásiár-növekedés és az alapanyagproblémák hatására az érintett cégek is visszafoghatják termelésüket.
Bár takarmánykukoricát több környező országból is lehet vásárolni, a legtöbb áru mégis Ukrajnából érkezik – fotó: pixabay.com
Magyarországnak fel kellett adnia a kukoricapiaci nettó exportőri pozícióját
A FAO alapvető élelmiszereket tartalmazó árindexe - ami a magyar gabonapiac szempontjából is fontos iránymutató - március óta folyamatosan csökken, és ezt a tendenciát követi a gabonákra vonatkozó kimutatás is.
A hazai gabonaáraknál viszont az elmúlt hónapokban egy ezzel ellentétes, áremelkedő trend érvényesült, csak az elmúlt hetekben kezdődött némi korrekció, így az itthoni árviszonyok csak jókora késéssel követik a nemzetközi folyamatokat.
Egyértelmű, hogy a gyenge termés miatt hiányzó árumennyiséget behozatalból kell pótolni, hiszen az éves állattenyésztési és ipari igények együttesen elérik a 4,0-4,5 millió tonnát. Az idén felbillent a megszokott egyensúly. emiatt Magyarországnak a kukoricapiaci nettó exportőri pozícióját fel kellett adnia, és az ágazati szereplőknek milliós nagyságrendben kell terményeket importálnia.
Bár takarmánykukoricát több környező országból is lehet vásárolni, a legtöbb áru mégis Ukrajnából érkezik. A beszállítások folyamatosak, így az ukrán kukoricaárak az itteni árviszonyokra is hatnak, de az orosz-ukrán háború továbbra is erőteljesen befolyásolja és kockázatossá teszi az importlehetőségeket.
Sokan szavaztak az őszi kalászosokra
Az őszi mezőgazdasági munkálatok során kiderült, hogy a gazdálkodók a sokkszerű idei időjárási tapasztalatok miatt a korábbiaknál sokkal több őszi kalászost vetettek. Az őszi búza vetésterülete hosszú idő után ismét egymillió hektár fölé emelkedett, így előfordulhat, hogy a kukorica vetésterülete 2023 tavaszán jelentősen visszaeshet, ami szintén hatással lehet a hazai gabonapiacra.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_99x55_0.jpg)
