Ez pedig a vadpopuláció csökkentése, ami a mezőgazdaság szempontjából rendkívül fontos, talán fontosabb, mint valaha. A vadgazdálkodók nagy részének erre évről évre növekvő figyelmet kell fordítani. Mit jelent ez pontosan és mennyibe kerül a részvétel egy-egy vadkárelhárító vadászaton? Erről kérdeztük három vadásztársaság képviselőjét.

– Nálunk minden napra be van osztva egy-két vadásztársasági tag a vadkárelhárító vadászatra – tudtuk meg Ilyés Zsolttól, a Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság hivatásos vadászától. – A vadkár intenzitása határozza meg, hová küldjük ki a tagokat. Ha növénykultúrát nézünk, akkor a kukorica és a napraforgó a legveszélyeztetettebb, a legtöbb kárt pedig a vaddisznó és a szarvas okozza, utóbbi mutat emelkedő tendenciát. A vadászterületünk része több szőlőbirtok is, melyeken jelentős károkat tudnak generálni.

Ilyés Zsolt hozzátette: vannak társaságok, melyek fizetős szolgáltatásként ajánlják ki a vadkárelhárító vadászatokat. Ők nem, megoldják a tagokkal, akik teljesen ingyenesen hívhatnak barátot is vadászni. Így győzik a vadkár-mérséklés évről évre növekvő teendőit.

vaddisznó

Van, ahol a vaddisznó még mindig jelentős károkat okoz a földeken, de a legtöbb helyen drasztikusan visszaesett a populáció – forrás: Pixabay

Érdeklődésünkre Kamu Csaba, az Ormánság Gyöngye Földtulajdonosi Vadásztársaság hivatásos vadásza elmondta: vendégeket, elsősorban barátokat hívnak vadkárelhárításra. Olyan megoldás is létezik, hogy alföldi barátaikhoz eljárnak fácánozni a vadásztársasági tagok, majd visszahívják előbbieket a vadkárelhárító vadászatra, amolyan kölcsönösségi, vagy inkább szívességi alapon.


– A vadkár nagyobb hányadát egyébként most már nem a vaddisznó okozza, hanem a szarvas. A vaddisznó okozta túráskár ezért nálunk minimális, a szarvaskárral pedig az a helyzet, hogy ahol okozhatna kárt, ott karban van tartva a létszám, a többi terület pedig körbe van kerítve villanypásztorral – magyarázta. – Tehát elsődlegesen azok a vadak a károkozók, amelyek a villanypásztor nélküli területekre szorulnak. De ahogy mondtam, ez se a vaddisznó. A régi idők, amikor a friss kukoricavetéseknél kint kellett ülni éjszaka a sertevad miatt, már a múlté és szerintem az is marad sajnos. Az ASP, a sertéspestis okán bevezetett intézkedések és a megemelt kilövési keret miatt drasztikus mértékben csökkent az állomány, annyira kevés példány maradt, hogy szerintem az nemigen éri el a közeljövőben az ASP előtti szintet.

szarvas

A vadgazdák egyre nagyobb hányada szerint ma már a szarvas a fő károkozó – forrás: Pixabay

A Miklósfa Parkerdő Vadásztársaság vadászmesterétől, Bicsák Attilától megtudtuk: náluk "vezénylés"-szerűen testálják a tagságra a vadkárelhárító vadászatokat, általában 2-3 havonta kerül rá a sor egy-egy tagra, aki korlátozás nélkül hívhat vendéget is.

– A villanypásztorok felépítése, a kukorica és a napraforgó vetése utáni időszakban külön is szoktunk meghirdetni ilyen vadászatokat a nálunk tagsággal nem rendelkező sportvadászok számára, ha a tagság éppen nem kíván részt venni ebben a munkában – folytatta. – Ennek ára jelképes, 10 ezer forint, amit csak azt "takarja be", hogy a vadőrünk este kiviszi őket a területre, reggel pedig behozza. Korlátlanul lőhetik a vaddisznót, nemtől, kortól függetlenül. Sajnos, hiába a villanypásztor, a disznó sok helyen így is belemegy, ezért mi nagy hangsúlyt fektetünk a védekezésre. A kukoricavetés időszakában a legrosszabb a helyzet, mert addigra már eléggé kiéhezik a vad.

Bicsák Attila szerint a vendégvadászok bevonása abból a szempontból is üdvös, hogy így azok is vadászati lehetőségekhez jutnak, akik egyébként más módon nem vadászhatnának, mert anyagi lehetőségeik nem engedik meg.