A rendszerváltás idején még cukorrépa-nagyhatalom voltunk, hiszen több mint két tucat cukorgyár üzemelt hazánkban. A bekövetkező privatizáció, a gazdasági változások, a piacok bizonytalansága és az országba beáramló olcsó dél-amerikai cukor miatt meghirdetett EU-s cukorkvóta miatt azonban gyárbezárási dömping indult, ami gyakorlatilag feleslegessé tette a termelést. Mára mindössze egy cukorgyár maradt állva, az osztrák Agrana tulajdonában álló Magyar Cukor Zrt. Kaposváron – ennek termel a fiatal márokföldi gazda is a Zala vármegyében, Lenti térségében található földjein.
– 2021-ben kezdtem el cukorrépa-termeléssel foglalkozni 50-60 hektáron, ma pedig már feleségemmel a családi vállalkozás keretében összesen 240 hektáron foglalkozunk ezzel a növénykultúrával – árulta el kérdésünkre. – Emellett idén 200 hektáron kukorica, 140 hektáron búza, 100 hektáron pedig repce díszlett, de a jövőnket alapvetően a répatermelésben képzeljük el. Szeretnénk bővíteni a vetésterületet, a harmadik szezont csináljuk, és már saját gépparkkal rendelkezünk, van répaszedőnk és betakarító gépünk is, utóbbit tavaly vásároltam Ausztriában.
Póczak Balázzsal Lendvajakabfán találkoztunk – fotó: Horváth Attila
– Amikor elkezdtük, olyan növénykultúrát kerestünk, amit nem csinál mindenki, kicsit mások akartunk lenni, mint az átlag, így jött a cukorrépa, aminek itt, ezen a vidéken valamikor nagy respektje volt. Aztán megszűntek a gyárak és a termelés is alábbhagyott, pedig ma is megéri ezzel foglalkozni, kiszámítható szegmens, szerződéssel termelünk, tudjuk, mennyiért veszik át és azt is, hová visszük, ami mostanság a búzáról nem mondható el – fogalmazott.
Póczak Balázs azt mondta: az egész világnak szüksége van répacukorra, mert a kelleténél kevesebbet termelnek globális szinten, ezért biztos a piaca. Balázs a vetőmagot is a Magyar Cukor Zrt.-n keresztül szerzi be, a fajtát ő választja ki. Mint elárulta, neki a KWS fajtái nyerték el leginkább a tetszését.
Valamikor rengeteg cukorrépa termett Zalában, mára visszaszorult a termesztése – fotó: Horváth Attila
– Az tagadhatatlan, hogy nem egyszerű növény a cukorrépa, oda kell figyelni rá, megkockáztatom, talán a legnagyobb szaktudást igénylő ipari növényünk – folytatta a termelő. – Másrészt nagyon pénzigényes, magas a hektárköltsége. Idén későn tudtuk elvetni a sok tavaszi csapadék miatt, de aztán megérkezett a meleg és a vetés gyorsan fejlődésnek indult. Hála Istennek, ezen a vidéken mindig több a csapadék, így a vízhiány nem okoz problémát. Amúgy sem, mert ha már a répa gyökere már leér a mélyebb rétegekbe és aszályos periódus következik, a répatest fejlődése leáll, a lombozat minimalizálódik, de amikor pedig megjön az eső, újra fejlődni kezd. Ha van rá lehetőségünk, akkor az idővel lehet nyerni némi plusztömeget, ősszel tovább kint kell hagyni akár november-decemberig is, ám ez már mindig rizikós, mert ha beköszönt az esős időszak, kockára tesszük a betakarítást.
A harmadik szezont csinálják, saját gépparkkal rendelkeznek – fotó: Horváth Attila
A kaposvári gyárban a cukorrépa szedése szeptember 9-én kezdődött, a feldolgozási időszak az év 38. hetében indult és 120-125 napon át tart, körülbelül 900 ezer tonna feldolgozására készülnek – írta a kaposvarmost.hu. Az egyetlen magyarországi cukorgyár partnerei a tavalyinál 60 százalékkal nagyobb területen, 13 651 hektáron vetettek cukorrépát a gyár ellátásához, a kedvező időjárásnak köszönhetően a termés döntő része átlagos, vagy jó minőségű, mennyisége pedig meghaladja a 60 tonnát hektáronként.