Nem sokára új, magyar nemesítésű kukorichibridek kerülnek a piacra

A Limagrain negyven évvel ezelőtt döntött úgy, hogy napraforgónemesítési programot indít, aminek eredményeként 1983-ban megnyitotta első napraforgó-nemesítő állomását Délnyugat-Franciaországban – kezdte előadását Hegedűs Zoltán, napraforgó kísérleti koordinátor, európai tesztelési vezető.

Minden cégnek a nemesítési programja úgy áll össze, hogy annak érdekében, hogy gyorsabban, könnyebben lehessen hibrideket előállítani, magukba olvasztanak más, jól ismert programokat. Ez történt 1999-ben is, amikor a Limagrain egy másik francia céggel (50% Lidea 50% Limagrain) együtt, egy önálló kutatási projektet hozott létre és megalapította a Soltis napraforgónemesítő vállalatot. Céljuk az volt, hogy napraforgó hibrideket állítsanak elő Európa piacaira. Kizárólag napraforgó-kutatás-fejlesztéssel foglalkoznak.

Magyarországon növekszik a napraforgó-vetésterület, a 650-750 ezer hektáros területtel  jelentős a hazai napraforgó-termelés.

A Soltis/Limagrain együttműködés során Magyarországon is folyik napraforgónemesítési tevékenység:

• 4 helyen az országban (Bonyhád, Jánossomorja, Szeged, Zsombó) vannak tenyészkertek, ahol szülői vonalakat állítanak elő, megfigyeléseket folytatnak és szelektálnak
• vannak kisparcellás kísérleteik, ahol hibrideket tesztelnek
• vannak különböző speciális projektjeik, például a zsombói területen, ahol különböző gyökérvizsgálatokat végeznek el, mert nagyon könnyű a növényeket kimozgatni a talajból
• kisparcellás összehasonlító kísérleteket folytatnak 30.000 parcellán 8 helyen az országban

Újdonságnak nevezhető, hogy a drónos felvételezés is megérkezett a céghez a tavalyi évben. Különböző felvételeket tudnak készíteni, így nem kell a jövőben a klasszikus módon a földeket járni a nagy melegben, elegendő lesz ezeket a drónok segítségével berepülni. A parcellák döntő többségét nagyon sok tulajdonságra tudják a drónok segítségével felvételezni, például a betegségekre, a virágzásra, a növénymagasságra.

Maruzs Gyula, termelési főagronómus – fotó: lgseeds.hu

A cég vetőmag-előállításának mibenléte

Maruzs Gyula, termelési főagronómus a kukoricavetőmag-előállítás volumenének  bemutatásával kezdte előadását. Diák segítségével szemléltetve elmondta, hogy nagyságrendileg Magyarország teljes vetőmag-előállításnak a negyede kukoricavetőmag-előállítás, ez EU-s összehasonlításban a második helyet jelenti Franciaország után, ahol minden évben körülbelül 60 ezer hektáron állítanak elő hibridkukorica-vetőmagot. Hozzátette, hogy a teljes magyarországi előállításnak körülbelül a 60 százaléka kerül exportra, főleg a közép-európai, illetve a közép-kelet-európai régióba.

Forrás: lgseeds.hu

Újdonságként említette, hogy az idei évben megjelent Lengyelország is a térképen, ahol első szezonban egy kis területen tesztelik a genetika viselkedését a hazaitól jelentősen eltérő klimatikus viszonyok között.

Azt, hogy melyik hibridet melyik régióban, melyik országban állítják elő, egyrészt meghatározza az adott vonalnak a klimatikus igénye, illetve az is szempontként érvényesül, hogy a végtermék minél közelebb legyen a célpiachoz. Ennek eredményeképpen a Magyarországon megtermelt vetőmag elsősorban a közép-, közép-kelet-európai célpiacra kerül, 20-20 százalékban jut belőle Kelet-Európába, Ukrajnába, Oroszországba, illetve Nyugat-Európába is – hangzott el az előadásban.

Maruzs Gyula beszélt a vetőmagkukorica-előállítás részleteiről is, hogy az mennyiben tér el a hagyományos árukukorica-termeléstől, és melyek azok a részletei az előállításnak, amelyek a legjobban befolyásolják a termés mennyiségét és minőségét:

• az első és legfontosabb mindig a termőhely kiválasztása, melynek során tekintettel kell lenni az előveteményre, a talaj minőségére és állapotára, a gyomviszonyokra, az izolációs távolságok meglétére és az öntözhetőségre
• fontos a szakmai háttér és a technikai színvonal, főleg a nemesítők és a tesztelések során felgyűlt tapasztalat, mert sokszor mire kiderül, hogy egy-egy hibridnek mi az ideális termesztéstechnológiája, addigra már ki is esik a portfólióból
• a vetésmódokról sem szabad elfeledkezni – az eltérő tenyészidejű szülőkkel végzett termesztés esetében az együtt virágzás és a jó megtermékenyülés biztosítása érdekében megosztott – azaz frakcionált – vetésmódot kell alkalmazni
• a címerezés a vetőmag-előállításnak az egyik legkritikusabb munkaművelete, ami a kukorica porzós virágainak mechanikai eltávolítását jelenti az anyanövényről. Ez történhet kézzel vagy géppel. Itt nagyon lényeges a helyes munkasebesség megválasztása, a címerezés idejének a meghatározása, a munkájára igényes és rutinos gépkezelő, illetve az, hogy az adott vonal mennyire alkalmas a gépi címerezésre, és mennyire homogén a növényállomány. Gyakorlatilag lehetetlen mellőzni az emberi munkaerőt címerezés során. Kísérletek folynak a drónok alkalmazására a címerezésben, ez a fertőző gócok felkutatásában jelenthet segítséget, illetve a címerezés idejének meghatározásakor.

A kukorica betakarítása után, a vetőmagüzemben folytatódik a munka a feldolgozással. A szemek csövön szárítják két fázisban: a nedves csöveket először egy páradúsabb és alacsonyabb hőmérsékletű levegőben tartják azért, hogy a magok csíraképességét lecsökkentsék. Ezután morzsolás és előtisztítás történik, ekkor távolítják el a nagyobb csutkadarabokat és a szemetet. Majd jön a magok frakcionálása, azaz a méret szerinti osztályozása.

A Limagrain alapvetően négy méretre szokta bontani a vetőmagot: nagy gömbölyű, nagy lapos, kis gömbölyű és kis lapos. Ezután következik a fajsúly szerinti osztályozás, más néven szeparálás. Itt a könnyebb magokat, a rágott és beteg szemeket távolítják el a vetőmagból, valamint azokat a csutkadarabokat, amelyek megegyező méretűek a vetőmaggal. A csávázás és kiszerelés minden esetben a célpiac igényeinek megfelelően történik.

DANUBIA projekt

A Limagrain legújabb generációs kukoricáiról tartott előadást Dr. Szűcs Péter, kukorica-napraforgó termékfejlesztési vezető, aki elmondta, hogy minél több helyről tud meríteni egy nemesítő cég, annál valószínűbb, hogy az odaadó és szisztematikus nemesítő munkával előbb-utóbb talál valami olyasmit, amiből nemcsak 1-2 hibrid, hanem egy teljes generáció is születhet.

Dr. Szűcs Péter termékfejlesztési vezető – fotó: lgseeds.hu

A Danubia hibridekkel, a Danubia-generációval most találtak egy olyan genetikai kört, ami nagyon jól kombinálódik a más kontinensekről vagy más országokból származó genetikai körökkel. A Danubia hibridek kiemelkedően jól teljesítettek a Duna menti régióban – Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Szerbiában, Bulgáriában és Romániában – emiatt nagy valószínűséggel a Limagrain Hungária portfólióját az elkövetkezendő 5 évben biztosan meg fogják határozni.

Forrás: lgseeds.hu

Terméspotenciált tekintve ezek a hibridek 350-400-as FAO-számú kategóriába tartoznak, azaz a jövő évben a legkeresettebb piacra érkeznek majd meg.

Mi jellemző a Danubia hibridekre?

• inkább generatív megjelenésűek, középmagasak
• fölösleges zöldtömeget nem fejlesztenek
• a csöveik ideális körülmények között mindig berakódnak csővégig
• a szemsorszám jó körülmények között a 18-20-at is elérheti, a soronkénti szemszám 30-34 is lehet
• jó a vízleadásuk
• a szár- és gyökérerősségük is kitűnő
• nagyon jó termőképességgel, termésstabilitással és szárazságtűréssel rendelkeznek
• magyarországi viszonyok között 3-7 százalékkal tudnak többet, mint a konkurens vagy a kontroll hibridek

LGAN Silókukorica program – mert a tehenek nem hazudnak

Magyarországon a silókukorica vetésterülete mindösszesen 6-7 százaléka a teljes kukorica-vetésterületnek és évről évre csökkenő tendenciát mutat, most 65 ezer hektár környékén van – ezzel a gondolattal kezdte előadását Bódis Zoltán, kereskedelmi vezető.

A Limagrain jelen pillanatban piacvezető Európában a silókukorica vetőmag területén, aminek a titka az a 20 éve zajló projekt, ami egy kimagasló beltartalmú, kiváló rostemészthetőségű silókukorica nemesítési programot jelent.

Mit jelent a jó rostemészthetőség? Azt, hogy egy adott hektárról nagy mennyiségű fölhasználható energiát tudnak előállítani. A jó rostemészthetőségű silókukorica állategészségügyi szempontból is nagyon fontos: a magasabb rost- és szárazanyag-bevitel egészségesebbé teszi az állatállományt, csökkenti a megbetegedések miatti elhullást, növeli a tejhozamot, emeli a tej zsírtartalmát.

Egy silókukoricában, egy silótakarmányban kétféle rész van: az emészthető rész és a nem emészthető rész. Nekünk alapvetően az úgynevezett DINAG-érték a lényeges, ami a keményítő és cukor nélküli szerves anyagot jelenti – ez egy számokkal mérhető mutatószám, amire nemesíteni lehet, lényegében erre a DINAG-ra nemesít a Limagrain. A DINAG értéke 46 és 60 között ideális.

Bódis Zoltán, kereskedelmi vezető – fotó: lgseeds.hu

Bódis Zoltán beszélt arról is, hogy miért nem jó, ha fölszárad a siló – elmondta, hogy ilyenkor a rostszerkezete megváltozik,  a szarvasmarha számára nehezebben emészthetővé válik.  A Limagrain silókukorica-projektjében, azaz az LGAN-projektben lévő silókukoricáknak azonban még ha fölszáradnak is, az emészthetőségük mértéke sokkal kevésbé romlik, mint egy hagyományos silókukoricának. Az optimális betakarítás idejére így is oda kell figyelni, 30 és 35 százalékos szárazanyag-tartalom mellett érdemes a silót betakarítani.

Az utóbbi időben kicsit kibővült a cég silóajánlata, a piaci viszonyok határozzák meg, hogy mire van éppen igény, emiatt különböző takarmányreceptúrák készülnek annak függvényében, hogy ki milyen intenzitással foglalkozik marhatartással, milyen típusú takarmányozást folytat. Ebben alapvetően négy fő típust különböztetünk meg. Van egy kimondottan kukoricaszilázsra alapozott takarmányozás, amikor legalább 70 százalék vagy afölötti a kukoricaszilázs mennyisége a takarmányban. Aztán van egy úgynevezett kiegyensúlyozott takarmányozás, ahol az 50 százalék körüli kukoricaszilázs mellé bejönnek más típusú összetevők is, aztán van egy – most nagy divat – fűszilázsra alapozott takarmányozás, illetve van egy negyedik típusú, ami kimondottan az intenzív húsmarhatartásra alapozott dolog, amikor a nagy mennyiségű siló mellé bejön egy nagy mennyiségű abraktakarmányozás is. A Limagrain mind a négy típusra különböző hibrideket tud ajánlani annak megfelelően, hogy a termelőnek mi éppen az aktuális igénye.

A kereskedelmi vezető a silókukoricák közül kiemelte az LG 34.90-es silókukoricát, ami szinte mindenféle típusú takarmányozásba belefér és az egyik legjobban aszálytűrő hibrid.

A Szent István Egyetemmel közösen dolgozva egy kétéves projektben vizsgálták a silókukorica hatásait,  amelynek során kiderült, hogy a Limagrain silókukorica takarmányozásba való bevonása Magyarországon napi 0,7 kg plusz napi tejtermelést eredményezett.

Mórocz Péter, kalászos és repce termékvezető – fotó: lgseeds.hu

Repceportfólió

Sok kihívással szembesülnek a termelők, amíg a vetéstől a betakarításig eljut a repce. A Limagrainnél ezekre a kihívásokra próbálnak genetikai megoldásokat nyújtani. Olyan hibrideket ajánlanak, amelyek kiváló kezdeti fejlődéssel rendelkeznek, segítve ezzel a homogén állomány kialakulását. A hibrideket olyan vetőmagcsávázással látják el, olyan kombinációval, gombaölő szerrel és rovarölő szerrel, amely segíti a munkát, és a homogén állomány elérését.

Lényeges a télállóság, annak meghatározása, hogy mekkora tőállomány az, ami ahhoz szükséges, hogy megmaradjon a tél után. A gyengébb, kisebb növényeknél a gyomnövényeket kordában kell tartani annak érdekében, hogy ne azok vegyék el a drága tápanyagot a növényeinktől, ezért a Limagrain kínálatában herbicidrezisztenciával rendelkező hibridek is vannak.

Lényeges a tápanyagellátás, az, hogy mennyit és mikor juttassunk ki belőle. A Limagrain olyan hibridek nemesítésével segít ennek megoldásában, amelyek hatékonyan használják fel a kijuttatott nitrogénmennyiséget.

Állandó problémát jelentenek a különböző rovarok, az inszekticidek elérhetősége pedig  még nagyobb probléma, ezért ezzel kapcsolatban is folynak komoly kutatások, hogy miként lehetne olyan hibrideket találni, amelyek valamelyest jobban tolerálják a különböző kártevők hatásait.

Forrás: lgseeds.hu

Számtalan betegség is jelentkezhet, a legjellemzőbb Magyarországon a szklerotínia, de a fóma is igen gyakran előfordul, sőt  a klímaváltozással olyan betegségek is megjelenhetnek Magyarországon, amelyek eddig teljesen szokatlanok voltak, ilyen például Nyugat-Európában a verticillium, ami egyébként is jelen van Magyarországon, csak más növénykultúrában.

A betegségrezisztencia az, amelyben a Limagrain a legtöbbet tett és a legtöbb újítást hozta, és a hibridjeink ezeknek köszönhetően terjedtek el:

• gyökérgolyva rezisztencia
• tarlórépa sárgaság vírus rezisztencia
• poligénes és specifikus (Rlm7) fóma rezisztencia
• Verticillium tolerancia
• kipergés ellenállóság
• megdőlés ellenállóság

A tenyészidő teljes egészét megpróbálják lefedni olyan tulajdonságokkal, melyek segítik a termelőket.

Ezután a különböző repcehibridekről, azok tulajdonságairól esett szó – az Architect-ről, ami Európa piacvezető hibridje volt két éven keresztül. Ennek a hibridnek a Clearfield rezisztens változatáról a Constructor-ról, majd az Ambassador-ról, ami a cég egyik legsikeresebb hibridje és minden egyéb rezisztenciatulajdonság mellett bizonyos hatékony nitrogénhasznosítással, mi úgy hívjuk, hogy N-Flex tulajdonsággal is rendelkezik.

A repce európai vetésterülete több mint 8 millió hektár, és ebből a több mint 8 millió hektárból a tavalyi évben közel 2 millió hektáron vetettek a gazdák Limagrain repcehibrideket, így harmadik éve vezető a Limagrain mint repcenemesítő Európában.

Kalászosok

A kalászost, mivel a klímánk és az adottságaink, technológiánk picit mások, érdemes a helyi igényekhez válogatva megmutatni – kezdte előadását Mórocz Péter kalászos és repce termékvezető.

A cég piacvezető Európában a repcében, de azért a kalászosban sem áll rosszul. Árpában harmadikak, a legfrissebb az eredmények alapján, 12 százalék részaránnyal, 13 százalékkal pedig a búzában első, azaz igen erős a Limagrain jelenléte minden szántóföldi kultúrában.

Az őszi árpáról elmondta, hogy többféle sörárpát biztosítanak az eltérő malátázási igényekhez igazodva:  2 soros Limagrain őszi sörárpa fajtákat Európa legnagyobb malátagyárainak, a CALYPSO, CASANOVA megy az Axereal-nak; a BOJOS, MALZ a Plzen típusú cseh sörök alapanyagaként; a CALIFORNIA pedig a német piac kedvelt fajtája.

A takarmányárpa kínálatukat a Kárpát-medence adottságaihoz válogatva alakították ki, valóban a hazai igényekhez, adottságokhoz kiválogatva azokat, minimum 3-4 éves tesztelés után, figyelve a betegség-ellenállóságra, a fajták állóképességére, a hektolitertömegre.

A búzáról is szó esett az előadásban, hiszen a Limagrain jelentős élelmiszeripari háttérrel rendelkezik, vagy legalábbis komoly tulajdonrészei vannak olyan cégekben, amelyek élelmiszer-alapanyagot, liszteket készítenek Franciaországban, ilyen például a Limagrain Ingredients vállalat vagy a Jacquet Brossard, amelyek jelentős piaci résszel rendelkeznek Franciaországban, de Nyugat-Európa több részén is.

A résztvevők szántóföldi bemutatók keretében ismerhették meg a legújabb kukorica és napraforgó hibrideket

A szántóföldi bemutató során a résztvevők megismerhették az új napraforgó hibrideket: az 50.635 CLP-t és az 50.550 CLP-t. Szemeskukorica-bemutatót és silókukorica-bemutatót is láthattak.

Szántóföldi bemutatók (Dr. Szűcs Péter és Ofenbeck Janos) – fotók: lgseeds.hu

Díjátadó

Ezt követően a Díjátadó következett, – Research Partner Exellence Award – ahol Szijártó Bálint ügyvezető igazgató, Bódis Zoltán kereskedelmi vezető és Orlik András adta át azt a Limagrain által alapított díjat, amit a kutatásban résztvevő partnereik elismerésére hoztak létre.

Idén a Kösely Mezőgazdasági Zrt. termelési igazgatójának, Müller Csabának adták át az oklevelet. A cég a Kösely Mezőgazdasági Zrt.-nél, az ebesi területen immár 24-ik szezon óta állít be kukorica kisparcellás kísérletet.

Szijártó Bálint ügyvezető igazgató, Bódis Zoltán kereskedelmi vezető és Orlik András adta át azt a Limagrain által alapított díjat – fotó: lgseeds.hu

Novoszádi Renáta, a Limagrain Hungária marketing- és kommunikációs vezetője beszélt a rendezvény apropójáról.

"Az apropóját a rendezvénynek az adta, hogy több mint húsz éve van kutató és nemesítő állomás Magyarországon, itt Zsombón, Kiskundorozsmától 10 kilométerre, és a több mint tízéves kutatómunkának az eredménye most érik be, ugyanis azok a kukoricák, amelyeket itt nemesítenek a kollégáink, magyar kollégáink természetesen, a következő évben kerülnek majd kereskedelmi forgalomba. Mindemellett fontos tudni, hogy ezeket a kukoricákat az európai részleghez tartozó, de magyar termékfejlesztőink tesztelik, a vetőmag-előállítóink előállítják, és aztán a sokéves tesztelés után értékesítési csapatunk ad bővebb felvilágosítást a termelőknek a közeljövőben. Tehát mindenképp szerettük volna megmutatni, hogy itt micsoda háttérmunka folyik ahhoz, hogy a termelők olyan hibrideket, - mind kukorica-, mind napraforgó hibrideket - kapjanak a piacon, ami a hazai kontinentális, de azon belül elég változékony klimatikus viszonyokon került nemesítésre, továbbá itt történik a stressztűrő képesség, stabilitás és egyéb értékmérő tulajdonságuk vizsgálata, és ez kifejezetten erre, a Duna menti régióra került a fókusz a nemesítés során, ezért is kapta a Danubia projekt nevet.

Hozzátette: "Nekünk két nagyon fontos stratégiánk van. Az egyik a személyes kapcsolat, mint ahogy Szijártó Bálint, a cégvezetőnk előadásában is elhangzott, hogy a partnerség nálunk nagyon-nagyon fontos. Ez inkább a tradicionális gazdálkodókra vonatkozik, akik azt tartják ahol számunkra is az a legfontosabb, hogy odamenjen a kolléga, kimenjenek a szántóföldre, megvitassák a látottakat, a tapasztalataikat átadják egymásnak. A mi kereskedelmi képviselő csapatunk egy igen felkészült csapat, akik szakmai tanáccsal is ellátják a gazdálkodókat, akár azt is el tudják mondani, hogy az adott megyében vagy adott régióban más gazdálkodóknál ők mit láttak, mit tapasztaltak, és megosztják azt is ha valahol bevált vagy nem vált be az az adott technológia vagy éppen hibrid.

A másik fő elem pedig: a fiatalabb gazdák megszólítása, az online felületeken való megjelenés annak aktívabb kifejezési formája. Emellett tettük le a voksunkat, illetve ezekkel összhangban, mivel elég jelentősek vagyunk Európában, ezért a márkaépítés, ami most a zászlóshajónk, amit a rendezvény is hűen tükröz""