Az emberek többsége csak húsvétkor fogyaszt tormát, pedig megérdemelné, hogy a hétköznapokban is az étkezés része legyen – olvasható a HAON körképes írásában.

A hazai tormatermelés szinte egésze, 99 százaléka Hajdú-Bihar vármegyében koncentrálódik; hektáronként átlagban mintegy 80 mázsa torma terem itt. A vármegye csaknem 10 ezer tonna tormát ad évente, ennek mintegy 80-90 százalékát külföldön értékesítik. Halápon és Nagycserén összességében 7 hektáron termel tormát Szávó Zsolt és családja – hamarosan kezdődik a betakarítás.

A termelő elmondta: a szántást követően a termesztés céljára kialakított bakhátba tavasszal ültetik ki az előző évben összegyűjtött és hajtatott dugványokat, hat hét után ezt követi a fejelés (hajtásválogatás). A növény termesztése során nagy hangsúlyt kell fordítani a gyommentesítésre és a megfelelő tápanyag-utánpótlásra, illetve a növényvédelemre és az öntözésre. A betakarítás a lombozat eltávolítása után, késő ősszel kezdődik. A földből kikerült torma két irányban folytathatja az útját: ipari tormaként, vagy osztályozottan válogatják, és úgy értékesítik.

Sajnos, a problémák sora, mint jellemzően valamennyi mezőgazdasági ágazatot, a tormatermelőket is utolérte. Itt a szakértő munkaerő hiánya, a nagy sokára ismertté váló felvásárlási árak, és a gondozással jelentkező egyre magasabb költségek jelentenek gondot. Jelentős a bizonytalansági tényező, hiszen habár a tormadugványok tavasszal kerülnek a földbe, ekkor még semmit nem tudni az árakról, melyek csak ősszel derülnek ki. Mint ahogy az is: megérte-e egész évben dolgozni vele, vagy sem.

torma

A tormatermelők számára a legnagyobb bizonytalanságot az árak alakulása jelenti – fotó: pixabay

Idén például a tavalyihoz képest idén sokkal alacsonyabb áron vásárolják majd fel a tormát a gazdáktól. A növény termelésének önköltsége jelenleg 450 forint körül mozog.

Némileg tompíthatja a termelők "vakrepülését" a feldolgozóipar és ha a fogyasztók asztalára minél többször kerül torma. Ezért fontosan az innovációk, az új termékek. A Tormaricum Kft. Újlétán épülő tormafeldolgozó üzemében hamarosan új termékek, csemege, csípős és csilis tormakrém készülhet hamarosan.

A termékfejlesztésben a Debreceni Egyetem volt az újlétai feldolgozó partnere. Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertechnológiai Intézet dékánja elmondta, hogy a régióban termesztett, hungarikumként számon tartott torma népszerűsítése a céljuk, főként a fiatalok körében. Rámutatott: a debreceni páros mellé a torma az igazi, éppen ezért kínálták ebben a formában a közönségnek a közelmúltban tartott Farmer-Expón és a Zamat Fesztiválon is.



– A torma és a debreceni páros klasszikus kettőse az idősebb korosztály körében népszerű, de a torma mint a fűszeres szószok alapanyaga a fiatal korosztály felé lehet új irány – szögezte le a dékán.

Stündl László arra is magyarázatot adott, miért lehet szükség az egyébként is csípős növényből csilis terméket előállítani.

– A csili hatóanyaga a kapszaicin, a tormáé az allil-izotiocianát. Ez két teljesen különböző hatóanyagcsoportot jelent, tehát más és más hatásmechanizmussal képesek az egészségre hatást gyakorolni – magyarázta.

Abban, hogy a torma a mai kor emberének is kedvencévé váljon, a hazai kistermelőknek- és feldolgozóknak is erőteljes szerepe van. Heit Lóránd, a Heit Torma termékcsalád megálmodója 2012 óta dolgozik azon, hogy ismét a köztudatba kerüljön a magyar torma. Úgy hiszi, a tormatermesztés egyedi ágazata a magyar agráriumnak, és vallja, hogy a hazai termesztésű és feldolgozású termékeknek ki kell vívni a becsületét.

A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a feldolgozott, jó minőségű magyar tormára most is van igény, igenis van vásárlóerő, mely ezt igényli és meg is tudja fizetni. Egyre nagyobb kereslet mutatkozik a különféle ízvariációkra, és a cukormentes termékek iránt is nő az érdeklődés, mondta el a szakember.