Akkor a tél enyhe, a tavasz meleg volt. A korán, augusztusban vetett területekről zömében 4-5 tonnát takarítottak be, míg a legkésőbb vetetteken abban az évben az elvárható hozamoknak csak a közelében maradtak az eredmények (dr. Márkus Antal szaktanácsadó, 2014). Az idei tél ezzel szemben a szél által elfújt hótakaró nélkül hideg, a tavasz finoman szólva is szeszélyes.

Korán megindult a repce fejlődése és virágzása, amit most hátráltatott az áprilisi hideg.

Az állományok bevirágozottsága és hajtásfejlődése változatos képet mutat. A hibrid jellegen túl szembetűnő a korai és késői vetésűek közötti különbség, újra igazolva a repcében a vetésidő megválasztásának fontosságát. Tavasszal a hajtásnövekedés és a csapadékos, fagyos időjárás is okozhatja a szár felrepedését. A sérülések kiindulási pontjai a Phomas, míg a szél által levert virágok, szirmok a Sclerotiniás fertőzés táptalajai. Esetenként a lehűlés okozta becőelrúgást is kompenzálnunk kell.

Még az október végén, novemberben vetett területeken is ellensúlyozhatóak a tél és a szél okozta veszteségek. A növény oldalhajtás képzését támogató kondicionálással az egy tonna repcemag megtermeléséhez szükséges 55 kg N, 35 kg P, 43 kg K, 45 kg Ca, 17 kg Mg és legalább 0,6-1 kg Bór kijuttatásával, növényvédelemmel a hibridek termőképessége a generatív részek részleges elvesztése mellett sem csorbul, ha az állománynak elegendő élettér és tápanyag áll rendelkezésére az oldalhajtások kineveléséhez.

Jól választottak, akik a TRIPTI CS, SIRTAKI CS, BASALTI CS és az idei évtől MEMORI CS néven forgalmazott repcéket vetettek. Kiválóan bírják a téli-tavaszi hideget, tápanyag hasznosításban is nagyszerűek. Kedvező ütemű őszi és tavaszi kezdeti fejlődésük miatt általában egy regulátoros kezelés elegendő számukra. Emellett költségkímélőek is.

repce

A beporzásban nagy szerepe van a méheknek.

A fakultatív öntermékenyülő repce beporzásban a szél mellett szerepe van a méheknek is. Hibridjeink virágzása akkor ér a csúcsra, amikor már a mézgyűjtő családok megalakultak, biztos a repülésük. Intenzív oldalhajtás képzésük miatt erőteljes, jól elágazó, sűrűn bevirágzó töveket nevelnek, széles sortávú vetésre is alkalmasak. Becőik olajban gazdag magas ezermagtömegű magokkal berakottak. Nagy termőképességű hibridek. Érdemes növekedésüket végigkövetni, memorizálni és vetőmagjukat időben megrendelni, majd augusztus végén, szeptember elején még az őszi esők előtt elvetni.

Időszerű szót ejteni a napraforgóról és kukoricáról is. Ebben az esztendőben nagyon korán megkezdődött a vetésük. A talaj és a levegő tartós felmelegedését követő vetést nagyobb terméssel hálálják meg, mint a korait. Hideg tavasz vontatott kelést és a csíranövények károsodását okozhatja. Még május elején is vethetőek a GENOVA CL és KLARIKA HO CL napraforgók, csak úgy, mint a víznyomásos területeken is bevált a PARDI CS (FAO 370) kukorica hibrid. A FAO 320-340 éréscsoportú TRILOGI CS, KAMPONI CS és az ARKADI CS optimális termésképzéséhez is elegendő idő áll még rendelkezésre. A másodvetésűek favoritját a CHAMBERI CS- t (FAO 300) ajánljuk felülvetésre és a tavaszi kalászosok lekerülését követően is.

A vetésidő megválasztásának fontosságára idén tavaszra újra igazolást kaptunk. Őszi és tavaszi vetésű növényeink optimális fejlődéséhez a rugalmas hibridek választása mellett a repce korai: augusztus végi-október eleji, míg napraforgó és kukorica esetében az április közepétől induló a hagyománynak megfelelő vagy a talaj tartós felmelegedését követő vetéssel járulhatunk hozzá.

Fehér Gyöngyi
Caussade fejlesztési felelős

caussade