Önellátottságunk növelése, illetve a garantált gmo-mentességből származó előnyünk kihasználása érdekében a szójatermesztés vont területek növelésére bíztatta a magyar gazdákat Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese szerdán a közel 500 résztvevővel lezajlott Szója Agroinform webináriumon.

A miniszterhelyettes elmondta: idén mintegy 58 ezer hektáron 170 ezer tonnányi szóját takarítanak be, ami a hazai igényeknek mindössze a töredékét elégíti ki, továbbra is mintegy 500 ezer tonna, zömében génkezelt szója importjára szorulunk. Az agrártárca célja a minél nagyobb arányú önellátás megteremtése, amelyhez a támogatási források rendelkezésre állnak. Az új támogatási program szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódó elemei mellett Farkas Sándor külön kiemelte, hogy jelentősen, 13-ról 16 millió euróra nőtt a szemes fehérjetakarmány-növények termesztése után járó támogatás keretösszege. A magasabb hozzáadott értéket képviselő feldolgozott szójatermékek előállítását pedig hatékonyan segíti majd a feldolgozóüzemek beruházásainak támogatására 2027-ig előirányzott legalább 400 milliárd forintnyi fejlesztési forrás is.

Matthias Krön, a szójatermelési láncok fejlesztésével foglalkozó, 28 országban jelen lévő non-profit Duna Szója Szövetség elnöke kiemelte, hogy tavalyi adatok szerint az Európai Unió szójadara-szükségletének mindössze 8 százalékát fedezi a közösségen belüli termelés, ezért nem csupán a magyar piacon, de Nyugat-Európában is nagy az igény van a minőségi (jelentős arányban gmo-mentes) szójára. A szója egy alacsony inputigényű növény, amelynek termesztése megfelelő tapasztalattal és szaktudással könnyen jövedelmezővé válik. Míg Ausztriában a szója ma már a negyedik legnagyobb területen termesztett növény, Magyarországon érdemi volumenben (7-8 százalékos vetésterületi arányban) egyelőre csak három megyében: Tolnában, Vasban és Zalában van jelen, vagyis bőven van tér a további növekedésre – tette hozzá az elnök. Az alábbi ábrán foglalta össze előadásában azt, hogy milyen tényezők ösztönzik Európában a szójatermesztést:

Matthias Krön előadásanyaga (magyar nyelvű) INNEN tölthető le.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője számos konkrét érvet sorolt fel a szójatermesztés mellett. A szója esetében – ellentétben a búzával és a kukoricával – szinte korlátlan az európai piacok felvevőképessége, a terményértékesítés biztosított. A szójának magasabb a hőtűrőképessége, és bár vízigényes növény, a 2022-es rekordmértékű aszály idején is csak 24 százalékos volt a szója terméskiesése az ötéves átlaghoz viszonyítva, szemben a kukorica 52 százalékával. Fontos biológiai tény, hogy a virágszerkezetből adódóan a kukoricához képest zártabb körülmények között történik meg a beporzás a szója esetében, ami az aszályos időszakban csökkenti a kockázatokat.


A cégvezető hozzátette, hogy a támogatás 2027-ig biztos pontnak tekinthető, annak összege idén már eléri a hektáronkénti 90 ezer forintot. A szója takarékos növény: alacsony az inputanyagköltsége, amit az is erősít, hogy nem igényel nitrogénhatóanyag-alapú műtrágyát.

Ezen túl Bene Zoltán azt is kiemelte, hogy logisztikai, tárolási kapacitások miatt is érdemes megfontolni a szójatermesztést: egyrészt a kukoricához képest harmadannyi termés (hektáronként) raktározásáról és szállításáról kell gondolkodni, másrészt pedig a koronavírus-járvány miatt lerövidültek az ellátási láncok, így értékké válik az, ha egy Európában is fontos és termeszthető növényt nem távolról kell ideszállítani.

Tóth Milena, a Yara Hungária Kft. szaktanácsadója a szója tápanyag-utánpótlása kapcsán mutatta be a legfontosabb szakmai szempontokat. Kiemelte a levélanalízis jelentőségét, amely alapján korrekten felmérhető, hogy mire van szüksége a növénynek. A nitrogén-műtrágyázás kapcsán megjegyezte, hogy valóban vannak olyan körülmények, amikor nem szükséges nitrogén pótlólagos kijuttatása, sőt, túlzott nitrogénpótlás esetén csökken a levegőből történő nitrogénmegkötés intenzitása. Viszont fontos, hogy a nitrogén pótlásának elhagyása elsősorban akkor lehetséges, ha megfelelően oltott vetőmagot használ a gazdálkodó.

Az alábbi ábra a nitrogén, a kálium, a kén és a molibdén jelentőségét mutatja be:

A molibdén kijuttatása kapcsán egy beérkező kérdésre azt válaszolta a szakember, hogy Yara kísérletek alapján a molibdént nem szabad az inokulummal együtt alkalmazni, mivel a magas Mo-értékek mérgezőek a Bradyrhizobiumra. Az alaptrágyák tartalmazhatnak molibdént, de mivel kis mennyiségben van rá szükség, illetve a talajban mobil, könnyen kimosódó elemről van szó, valamint a baktériumok a második hármas level kialakulásakor működnek, így elegendő a 2-3. hármaslevél stádiumban kijuttatott lombtrágya.

Tóth Milena előadásanyaga INNEN tölthető le.

Horváth Zoltán, a CHH Műszaki Kft. ügyvezetője a szójavetőmag feldolgozásáról tartott előadást. Mint mondta, a magyar vetőmagnak jó híre van, ami kellő alapot ad ahhoz, hogy akár az exportra is gondoljunk, amellett, hogy a hazai vetőmagszükséglet is mintegy 7-8000 tonna. Álláspontja szerint körülbelül dupla ennyi szójavetőmag előállítására van potenciál.

A magyarországi vetőmag-feldolgozás jó állapotban van, el tudja látni a megnövekedett vetőmagigényt. Előadásában bemutatta a vetőmag-feldolgozási technológia egyes lépéseit. A gépek közül kiemelte a fajsúlyszeparátort és a szín szerinti osztályozó gépet.

A vetőmag oltóanyaggal való kezelésének jelentőségére hívta fel a figyelmet. A csávázó-berendezés esetben a szójánál előnyben részesítik a precíziós technológiát. Kihangsúlyozta, hogy oltópor nélkül lehet szóját termeszteni, de nem érdemes, a fémzárolt vetőmag használata pedig biztonságot nyújt a termelőknek.

Horváth Zoltán előadásanyaga INNEN tölthető le.

Varga Ákos, a UBM Csoport igazgatósági elnöke elmondta, hogy a cégcsoport idén 162 ezer tonna szójadara, valamint 36 ezer szójabab vásárlását és értékesítését bonyolította. Az elnök bejelentette, hogy a piacvezető gabona- és fehérjenövény-kereskedő cégcsoport 2024-re további 35 ezer tonnával megduplázza szójabab-felvásárlását, 2025-ben ezt a mennyiséget újabb 100 ezer tonnával tervezi növelni.

Varga Ákos teljes előadásanyaga INNEN tölthető le.

A kerekasztal-beszélgetésben a szójatermesztés kapcsán legtöbbször felmerülő kérdésekről beszélgettek a résztvevők:

  • Széplaki Tamás (gazdálkodó)
  • Varga Ákos (elnök, UBM Csoport igazgatóság)
  • Papp Gergely (főigazgató-helyettes, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara)
  • Bene Zoltán (cégvezető, Karintia Kft.).

Széplaki Tamás elmondta, hogy 5 évvel ezelőtt 300 hektáron termesztett szóját és 1500 hektáron kukoricát. Az idén pedig 600 hektáron volt kukoricája, 900 hektáron pedig szója. Az arányt azért fordította meg, mert a jövedelemtermelő képesség jobbnak bizonyult a szója esetében. 280 ezer forintos hektárköltséggel termelt szóját az idei évben. Mint mondta, sokszor elhangzik az a mondat, hogy "neked könnyű Nyugat-Magyarországon", de mégis tény, hogy ugyanazon a termőhelyen ugyannyi csapadék mellett kukoricával 3 tonnás hektáronkénti eredményt ért el tavaly, szójával pedig 2,4 tonnásat. Előbbi kifejezetten gyengének számít, az utóbbi pedig közepesnek. Ebben az eredményben jelentős szerepe van a modern genetikának is.

Bene Zoltán azt tartotta fontosnak kihangsúlyozni, hogy még ma is egy marginális, kis területen termeszthető növényként tekint a szójára a gazdálkodók nagy része, amit ideje lenne átértékelni. Ausztriában 90 ezer hektáron termesztik, pedig a szántóterület csak harmada a magyarországihoz képest. "Szeretném ha előbb-utóbb a lehetőséget látnák a szójában a gazdálkodók, nem csak azt a növénykultúra-váltási kényszert, amit a jelen gazdasági helyzet indokol". A termesztéstechnológiával kapcsolatban a Karintia Kft. szaktanácsadói az ország bármely pontján segítséget tudnak nyújtani.

Varga Ákos a legnagyobb magyar takarmánygyártó, az UBM csoport képviseletében kiemelte, hogy éves szinten 600 ezer tonna takarmányt gyártanak, és óriási gond, hogy időről időre eltűnik Magyarországon a szója, az egyik legfontosabb alapanyag. Ősszel kampányértékesítés jellemző, de utána elérhetetlen a magyar szója, és kénytelenek Ukrajnából, más szomszédos országokból, Olaszországból is importálni. Mint mondta, változtatni kell a receptúrájukon, ha nem jutnak hozzá a szójához.

Kihangsúlyozta, hogy a kockázatok csökkentése érdekében is fontos lenne az értékesítésben azt a gyakorlatot követni a gazdálkodóknak, hogy szakaszosan értékesítenek, egy részét a termésnek előre lekötik. Így a takarmánygyár is jobban tud tervezni, és a gazdálkodók akár magasabb árakat is elérhetnek.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy 4-5 évvel ezelőtt volt egy szójatermelési hullám, amikor többen belevágtak, de azután újra csökkenést mutatott a terület, mert sokan csalódtak. Valóban odafigyelést igényel, a tanulást nem lehet megspórolni.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgató-helyettese arról beszélt hozzászólásában, hogy hogyan illik bele a szója az EU-s támogatási rendszerbe. A szójatermesztéssel számos fenntarthatósági előírásnak meg tudunk felelni, és kiemelte a termeléshez kötött támogatást, amely 2028-ig biztosan elérhető, de előre láthatólag utána is számítani lehet rá. Mint mondta, a tapasztalat azt mutatja, hogy nehezen vágnak bele a termelők a szójatermesztésbe, de aki egyszer megtanulta, eloszlatta a kétségeket, folytatni fogja.

Az Agroinform.hu webináriumának valamennyi előadása rövidesen visszanézhető az Agroinform.hu portálon.